2018 tavaszán a megsemmisülés szélére sodródott az Orbán-rezsim. De senkinek még csak fel sem tűnt.

Már persze Orbánékon és a Fideszen kívül, mert ők nagyon észrevették, hogy komolyan megkérdőjeleződött a választások tisztasága, és ezzel a kormány és a rezsim legitimitása.

• Most nem arról van szó, hogy az évek óta tartó propagandakampány és a határon túlról importált, továbbá a Magyarországon megvásárolt voksok dacára  a választók többsége a Fidesz-KDNP ellen szavazott.
• Még csak nem is arról, hogy ha az ellenzék képes felismerni az érdekeit, és legalább az egyéni jelöltek indítását koordinálja, akkor nincs a kormánypártoknak nincs minősítette parlamenti többsége és szabad keze a jogszabályok testreszabásában.

Hanem arról, hogy - Szél Bernadett akkori LMP-elnök keresetére - a bíróság kimondta:

a kormány törvénytelen eszközökkel nyerte meg a választást.

A Kúria megállapítja, Magyarország Kormánya megsértette a pártok közötti esélyegyenlőséget azzal, hogy a 2018. március 26. napjától közzétett figyelemfelhívó kampányának STOP feliratú, tömött sorokban menetelő

migránsokat/menedékkérőket ábrázoló plakátjaival a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányát erősíti.

A Kúria Magyarország Kormányát a további jogsértéstől eltiltja.

A Kúria nem merészkedett tovább. Pedig a következtetés nyugodtan levonható: ha nem érvénysült a pártok esélyegyenlőségének elve, mert a kormány (azaz tkp. a magyar állam) az egyik oldalon egyértelműen és komoly hatással beavatkozott a választásba a maga (ebben a tekintetben legalábbis) korlátlan anyagi erejével, akkor a választás nem volt tiszta és szabad, tehát az eredménye nem tekintethető legitimnek.

A Kúria ennél tovább nem ment, mert Szél Bernadett sem kérte a választás eredményének megsemmisítését. Bár ez pont olyan, mintha egy büntetőbíróság megállapította volna, hogy a vádlott jogtalanul jutott a tulajdonhoz, a döntése értelmében

a tolvaj mégis megtarthatta a lopott holmit.

***********A NER-potentátok számára ijesztő lehetett belegondolni:

mi van, ha a kereset kéri a választás megismétlését, és a Kúria kénytelen igazat adni neki?

Hogy a lehetőség nem légből kapott, az Szlovénia példája mutatja, ahol a Legfelsőbb Bíróság tavaly tavasszal megsemmisítette egy népszavazás eredményét, mert a kormány állami pénzből, részrehajlóan kampányolt a népszavazás előtt.

Pont ugyanaz történt tehát, mint Magyarországon, de eltérő végeredménnyel. Szlovéniában működik a demokratikus jogállam, amihez azért lehet köze annak, hogy nem sikerült elfoglalnia Orbán korrupt, szélsőjobboldali szövetségesének.

A Fidesz és a NER vezetői az esetből azt a következtetést vonták le, hogy a NER helyzete egyáltalán nem sziklaszilárd, bármikor megbukhat, amíg csak morzsája is létezik a jogállamnak. Sürgősen rendezni kellett tehát a helyzetet.

• Akkor erősödött fel Handó Tünde offenzívája a bírói függetlenség maradéka ellen.
• A kormány pedig világossá tette, hogy a bíróságok a NER legfőbb ellenségei.

A legegyszerűbb eszköz az újabb kétharmad birtokában (Vona!, Schiffer!) természetesen a jogszabálymódosítás volt. A Fidesz-KDNP parlamenti többsége tavaly ősszel fogadta el, és december 28-ától lépett hatályba a választási eljárásról szóló törvény módosítása, amelynek 7§-a kimondja: 

A Ve. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

142. §
Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint
magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától,
továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek
jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

Ez az ártatlannak hangzó mondta voltaképpen azt mondja ki, hogy ezek után a kormány, az állam vagy önkormányzatok sem vonhatók felelősségre, ha beleavatkoznak a kampányba. Az államnak nem kell semlegesnek lennie, ezzel a törvénymódosítással legálissá vált, hogy segítse az általa preferált pártokat.

Mostantól (tavaly decembertől) lehetőség nyílt az állam és egy párt (a jelenlegi hatalmi viszonyokból következően a Fidesz-KDNP) összefonódására: 

törvénybe iktatták a pártállamot.

Azt egyelőre nem is kellett leírni, hogy Magyarországon csak a Fidesz lehet halamon, elég, hogy a kampányban való állami részvételből pont ez következik.

• Ha a fideszes polgármesternek úgy tetszik, hogy krumplit vagy tüzifát oszt a választás napján (természetesen szociális okokra hivatkozva), akkor ezt 2018. december végétől teljesen jogszerűen teheti.
• Ha pedig az Orbán-kormány úgy dönt, hogy - tájékoztató kampány címén - 100 milliárd forintot fordít a Fidesz támogatására, akkor senkinek se lehet egy szava sem.

Ami tavaly tavasszal még törtvénytelen volt, azt mindössze egy hatsoros szöveggel legalizálták. Most már nyugodtan el lehet szedni az ellenzéki szavazók pénzét, és abból érdekeik és véleményük ellen kampányolni.

Törvényjavaslatot egyébként Semjén nyújtotta be a kormány nevében, és Gulyás Gergely volt az előadója. (A vonatkozó paragrafus indoklásában az bírói gyakorlat kodifikálására hivatkoztak. De - szinte már természetesen - ebben is hazudtak, mert - mint fent látható - a kúriai gyakorlat éppen nem engedte meg a kormánynak a törvénysértést.)

Ami tehát hétfőn történt, az nem volt sem váratlan, sem előzmények nélküli. A Kúria nem tehetett mást, mint hogy kimondja, Gulyás nem sértette a főpolgármester-választás tisztaságát, amikor megfenyegette/megzsarolta budapesti választókat, hogy a főváros nem kapja meg a megígért sokszázmilliárdos fejlesztési pénzeket, ha nem a Fidesznek kedvező eredmény születik, azaz nem Tarlós, Orbán kesztyűbábja nyer.

A Kúria a fenti törvénymódosítás miatt nem tehetett mást, mint hogy kimondja:

a választói akarat befolyásolása = kampány, kivéve akkor ha azt a kormány csinálja, mert akkor nem az.

A Kúria azt is megállapította, hogy Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban, tehát a tavalyi törvénymódosítás nem alkotmányellenes, Ugyanakkor erről kikérhették volna az Alkotmánybíróság véleményét is, de nem tették, mert 

a választások legitimációjának biztosítása erősebb alkotmányos érték, mint az a lehetőség, hogy a bíróság közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljon olyan esetben, amikor az esetleges alkotmányossági probléma más eljáráson keresztül is (alkotmányjogi panasz) feloldható lehet.

Pedig éppen ez a lényeg: a választások legitimációjának biztosítása. Egy választás nyilvánvalóan nem legitim, szabad, tiszta és tisztességes, ha az állam minden eszközével és anyagi erejével az egyik felet támogatja.

Pusztán attól, mert a Orbán megszavaztatta, hogy (már) nem illegális, amit csinálnak, még nem lesz legitim is. Csak akkor lenne az, ha egyszer már szabad és tiszta versenyben, egyenlő feltételek között is tudnának nyerni. 

Szerző: nickgrabowszki/b1.blog.hu