Alkotmánybíróvá választották Handó Tündét     

Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés Handó Tündét, akit 134 igen szavazattal, 27 ellenében választotta meg a Ház. A titkos szavazásban 164 képviselő vett részt, hárman érvénytelenül voksoltak.

Handó Tünde, aki jelenleg az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyét veszi át a Fidesz-KDNP jelölése után. Megbízatása tizenkét évre szól.

Stumpf István mandátuma július 22-én járt le, az alaptörvény szerint 15 tagú testület azóta 14 taggal működik. Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét.

Forrás: MTI Fotó: Balogh Zoltán

A jogszabály szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

Handó Tündét 2011. december 13-án választotta az Országgyűlés az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé.

Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban, 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt. 1986-tól fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991 május 1-jétől pedig kinevezett bíró volt, és 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén, 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró. 1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.

Szalayné Sándor Erzsébetet ombudsmanhelyettessé választották

Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesévé választotta Szalayné Sándor Erzsébetet az Országgyűlés.

Az ombudsmanhelyettes 153 igen szavazatot kapott, 4 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett. A titkos szavazásban 164-en vettek részt, négyen érvénytelenül voksoltak.

Újraválasztották Polt Péter legfőbb főügyészt

Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök javaslatára újabb kilenc évre megválasztotta Polt Péter legfőbb ügyészt. Polt Péter 134 igen szavazatot kapott, 27-en ellene szavaztak. A titkos szavazásban 164 képviselő vett részt, hárman érvénytelen voksot adtak le.

Polt Péter kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé, de korábban - 2000 és 2006 között - egyszer már betöltötte ezt a tisztséget.

Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006-tól a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetőjeként dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.

Forrás: MTI Fotó: Balogh Zoltán

A szavazást délután 17 óra előtt rendelte el Latorcai János levezető elnök, majd az eredetileg tervezett 18 óra helyett mintegy fél óra csúszással hirdettek eredményt.

Handóra is és Poltra is 164 szavazat érkezett a titkos szavazáson. Handó Tündére 161 igen és 27 nem mellett 3 érvénytelen, Polt Péterre pedig 134 igen, 24 nem szavazat és 3 érvénytelen érkezett.

A teremben helyet foglaló közjogi méltóságok, illetve a kormány, valamint a Fidesz és a KDNP frakciói gratuláltak Handónak és Poltnak, az ellenzéki frakcióvezetők azonban nem üdvözölték az újonnan kinevezett alkotmánybírót és főügyészt.

Délután jelezte az ellenzék egy része, hogy nem fog részt venni a szavazáson. Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független képviselők napközben arra buzdítottak, hogy egységes ellenzéki ellenkezdeményezés híján az ellenzék ne asszisztáljon Handó és Polt kinevezéséhez, de a DK is sajtóközleményt adott  ki arról, hogy nem asszisztál a „a jogállam totális leépítéséhez”.

Az Index információi szerint az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP döntött még úgy, hogy egyáltalán nem nyúl a szavazólaphoz, a Jobbik pedig részt vett ugyan a szavazáson, de nemmel szavazott Polt Péterre és Handó tündére is.
Polton és Handón túl Szalayné Sándor Erzsébet sorsáról is döntött hétfőn az Országgyűlés, őt a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsman-helyettesnek jelölték és választották meg. Őt 4 érvénytelen, 153 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett választották meg.

Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész újraválasztására Áder János köztársasági elnök a múlt héten tett javaslatot . Hasonlóképpen múlt hétfőn, több hónapos csúszást követően a Fidesz javasolta , hogy Handó Tünde, az OBH vezetője Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyét vegye át az Alkotmánybíróságnak.

Handó Tünde alkotmánybírói kinevezésére azért nyílt alkalom, mert Stumpf Istvánnak júliusban lejárt a mandátuma a taláros testületben, így az ő megüresedett székét foglalja el az eddig az Országos Bírói Hivatalt elnöklő Handó. Stumpf István munkáját egyébként a hétfői plenáris ülésen hivatalos keretek között is megköszönte az országgyűlés, a fideszes padsorokban megtapsolták a leköszönő bíró munkásságát.

Handó Tünde 2012 óta vezeti a bíróságok irányítását ellátó Országos Bírói Hivatalt (OBH), amelynek élén súlyos konfliktusba bonyolódott a bírák önigazgatási szerveként működő Országos Bírói Tanáccsal (OBT), amelynek elviekben épp Handó munkáját kéne ellenőriznie, de erre utóbbi vezetési stílusa nem sok lehetőséget ad. Az OBT nem csak azt rója fel Handónak, hogy ellehetetleníti felügyeleti jogának gyakorlását, de kritizálta önkényes bírói kinevezési és előléptetési gyakorlatát is.

A bírák 2018-ban többször is tiltakoztak Handó szerintük törvénysértő ügyködésével szemben, válaszul az OBH elnöke bojkottálja az OBT ülését (pedig ezt még az igazságügyi tárca sem teszi), sőt a költségvetését is megpróbálta elkaszálni. A feszültség idén májusban odáig fajult, hogy az OBT a parlamenttől kérte Handó felmentését. A kormánypárti kétharmad ugyan megvédte Handót, de időközben az Európai Bíróság elé is került egy olyan ügy, amely közvetetten vizsgálhatja az OBH-elnök kinevezési gyakorlatát. Uniós civil szervezetek pedig az Európai Bizottságnál kérték Handó működésének kivizsgálását.

Polt Péter kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé Poltot, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Az elmúlt kilenc évben a főügyész ténykedése leginkább azért vert nagy visszhangot, mert a jogállam őreként szemet hunyt számos, a sajtó által feltárt, kormánypártok egyes képviselőit is érintő ügy felett, amelyek minimum felvettették bűncselekmény gyanúját, ezekről itt írtunk bővebben. 

MTI/merce.hu