h i r d e t é s

A Fidesz szavazta meg a börtönkártérítéses törvényt, hamarosan a kártérítések felfüggesztéséről szavaznak

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A Fidesz szavazta meg a börtönkártérítéses törvényt, hamarosan a kártérítések felfüggesztéséről szavaznak

2020. február 23. - 05:54

 

Az Országgyűlés háromnapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben. A képviselők kedden szavazhatnak a kormány azon javaslatáról, amely azonnali hatállyal felfüggesztené a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. - írja az MTI

Orbán Viktor 2019.09.29-én - Fotó: Orbán Viktor / Facebook

A 2013. évi CCXL, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény 2016 szeptemberi módosítása ugyanis pontosan rögzíti, hogy milyen esetekben jár a fogvatartottaknak kártérítés, és azt is, hogy mekkora lehet ez az összeg.

A jelenleg is hatályban lévő törvénymódosítás alapján, ha nem megfelelő méretű a rab élettere (túlzsúfoltság miatt például), ha nincs elkülönítve a cellában az illemhely, ha nem megfelelő a szellőztetés, a világítás vagy a fűtés, de még akkor is, ha nem megfelelő a rovarirtás a büntetésvégrehajtási intézményben (ne adj Isten, sok a csótány), a fogvatartottat kártérítés illeti meg.

Kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények közötti eltöltött nap után jár, annak megfizetésére az állam köteles!

A kártalanítás egy napra eső összege minimum 1200, maximum 1600 forint.

Tehát például, ha egy elítélt egy évet kénytelen olyan cellában ülni, ahol nincs elkülönítve neki a mellékhelyiség, akkor minimum 438 ezer, maximum 584 ezer forint kártérítést ítélhet meg neki a bíró aszerint, hogy érte-e még más sérelem is a fogvatartott jogait.

És ha már a perelhetőségnél tartunk, nem nagy meglepetés, de a BVOP hivatalos honlapján közölt adatok szerint a hazai börtönök folyamatosan túlzsúfoltak. Az pedig szintén jogi alap lehet, ha az elítélteknek a börtön méretére leosztva nem jut elegendő négyzetméternyi hely.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már öt éve,  2015. március 10-én kimondta, hogy a túlzsúfoltság tömeges és rendszerszintű problémát jelent Magyarországon, és arra kötelezték hazánkat, hogy hat hónap alatt készítsen akciótervet a telítettség tartós és jelentős csökkentésére. Az akcióterv elkészült, a telítettség viszont az elmúlt 5 évben sem csökkent semmit. Még annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor 2017-ben nem kevesebb, mint nyolc, Pintér Sándor 2019-ben pedig öt új börtönt harangozott be.

Ellenben az akcióterv része volt 2016-ban – és köszöni szépen jól van ma is – az a törvénymódosítás, amelyet azóta előszeretettel betartatnak a fogvatartottak és ügyvédeik, és amit maga Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzett, és a törvényalkotói bizottság – élén Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel -,  küldött szavazásra.

A törvényjavaslatot a parlament 115 igen, 23 nem és 30 tartózkodás mellett elfogadta.

Igennel szavazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, Tuzson Bence is. Az a Tuzson Bence, aki épp minden fórumon ágál a kifizetések ellen. Az államtitkár szerint

“a probléma ott van, hogy valamilyen, akár ENSZ-szervezet vagy egyébként az Európai Tanács ajánlásokat bocsát ki és azokban olyan feltételek határoz meg, amelyek az eredeti egyezményeknek talán még a gondolatában sem volt benne, amikor azt mondja, hogy az embertelen bánásmód azt jelenti, hogy X négyzetméter alatt van a börtönben a hely. Ráadásul  ezek az eredetileg csupán ajánlásoknak induló, nem kötelező erejű feltételek belopakodtak a joggyakorlatba.“

Trócsányi László, Gulyás Gergely, Tuzson Bence és Orbán Viktor amúgy mindannyian jogász végzettségűek, tehát valószínűleg tökéletesen tisztában voltak a benyújtott törvényjavaslat hosszú és rövid távú következményeivel, de ennek ellenére megszavaztatták azt, mert az EJEB száját be lehetett tömni vele. A Magyar Helsinki Bizottságot - biztos, ami bizto s- 2017 őszén még ki is tiltották a börtönökből, de a rabok kártérítést kaptak, a problémát pedig, hogy erről miként vélekedne a közvélemény, szépen mindenki szőnyeg alatt tartotta.

Tehették mindezt addig, amíg tavaly ősszel ki nem bukott, hogy az olaszliszkai lincselők is milliós kártérítést kaptak, és meg nem szólalt a nagy nyilvánosság igazságérzete.

Az olaszliszkai eset után hónapokig témát szolgáltattak a sajtónak a kártérítések, mindaddig, mí nem végre megszólalt Orbán Viktor “lelkiismerete” is, hogy év elején hős lovagként utasítsa igazságügyminiszterét, Varga Juditot, hogy szegjék meg a saját maguk által hozott törvényt, és szüntessék be a kártérítések kifizetéseit. (vastagbor.atlatszo.hu/)


 

h i r d e t é s