A szaporodó esetek miatt Brüsszelben fokozott éberségre intenek, ám az Orbán-kormány a biztonság megteremtésében is önálló utat jár.

Hamar odacsaptak az oroszok, mert Bulgáriában is járt az a teherautó, amely az orosz narratíva szerint október 8-án felrobbantotta a Moszkva számára stratégiai fontosságú, Oroszországot a Krímmel összekötő kercsi hidat. A detonáció után egy héttel orosz hackerek megtámadták több bolgár minisztérium, az adóhivatal, valamint távközlési vállalatok, repülőterek és médiumok weboldalait. A bolgár nyomozók szinte azonnal beazonosították a kibertámadás elkövetőjét, egy magnyitogorszki orosz férfit, de persze bottal üthetik a nyomát, amíg az oroszok nem adják ki.

A bolgár védelmi miniszter egyúttal cáfolta, hogy országának köze lenne a krími robbantáshoz, és valóban szinte kizárt, hogy a teherautó része lett volna az akciónak. A Kremlnek egyszerűen csak kínos volt, hogy a robbanóanyag – valószínűleg egy drón segítségével – odakerülhetett. A hétvégi eseménysor mindenesetre remek példa a XXI. század hibrid hadviselésére, amelynek elemei kitágították a konfliktus fogalmát: elmosódnak a határok a hadviselők és a nem háborúzók, az állami és a nem állami szereplők, valamint a katonai és a civil célpontok között.

A háború a fegyverropogástól sok száz kilométerre is érezteti hatását. Oroszország felé mutatnak a bizonyítékok, amikor azt vizsgálják, ki tehette tönkre az Északi Áramlat svéd és dán partokhoz közeli vezetékeit, és akkor is, amikor azt latolgatják, ki okozhatta Észak-Németországban a vasúti biztonsági kábelek sérülését, ami miatt október 8-án órákra leállt a vonatforgalom egy egész országrészben. Sőt valójában maga az ukrajnai háború sem február 24-én kezdődött azzal, hogy az orosz katonák hagyományos fegyverzetben lerohanták az ukrán állásokat: már napokkal korábban elindult a kibertérben. (hvg360.hu)