A halaknak köszönhetjük, hogy fehér a fogunk!
Egy mosoly akkor szép, ha a fogaink fehérek, egészségesek és szépek. Fogunkat egy erős zománcréteg védi meg, amely hozzájárul a rágáshoz és az emésztéshez. Érdekesség, hogy csak az emberek, illetve a gerinces állatok szervezetében található meg ez a zománc anyag, amely a testünk legkeményebb szövete. Abban, azonban a kutatók sem tudtak megegyezni az elmúlt idők során, hogy mégis honnan ered ez az erős szövet, hiszen ez teljesen ismeretlen volt ez idáig számunkra.
Honnan származhat a fogainkat borító zománcréteg?
Szervezetünkben egyedül a fogainkban található meg a zománc, amely elengedhetetlen fogaink jó működéséhez. Nem csak az élelmiszerek elfogyasztásában, de így az emésztésben is fontos szerepe van ennek a kemény szövetnek. Számos kutatásba kezdtek már bele, annak érdekében, hogy végre kiderüljön, mitől ilyen szép fényes, a mai élő emberek fogsora. Ma egy szép mosoly rengeteg pénzt ér, nem véletlen, hogy más mosolytervezés is létezik. Nem is gondolnánk, hogy a fehér fog és a mosoly milyen ősi múltra tekint vissza!
Rengeteg genetikai bizonyíték és kövület megvizsgálása után arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy egy több mint 400 millió évvel ezelőtt őshonos hal testén volt megtalálható egy nagyon hasonló anyag, mint ami ma a mi fogainkat borítja. A felfedezés során megnézték két kezdetleges, még a szilur földtörténelmi korszakban élt csontos halfajta kövületeit, amelyből egyértelműen kiderült, hogy egy evolúciós folyamatnak köszönhető az, hogy végül ez a zománc az emberi fogsorba épült be, ezáltal ellenállóbbá és erősebbé téve azt. Ezután azonban találtak egy olyan halfajt is, amelyben a mai napig fellehető ez az anyag.
Létezik olyan zománcos pikkelyű halfaj, amely a mai napig él!
A mai korban fogunkon található erős zománcréteg a harapásunkat tudja megkönnyíteni, akkoriban pedig a halak esetében erős védelmi szerepet töltött be, hiszen ez az anyag az állat pikkelyein volt megtalálható. A zománc szinte teljes mértékben kalcium foszfátból tevődik össze, a halak pedig visszavezetve a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök után az emberek őseinek is nevezhetőek.
425 millió évvel ezelőtt a kövületek szerint létezett egy Andreolepis rendszertani nevű hal, mely a sugaras uszonyúak csoportjába tartozott. Vizsgálatok során derült ki az, hogy az állat pikkelyeit a ma, fogzománc néven ismert anyag borította. Ezen kívül létezett egy másik halfaj is, mely Psarolepis néven lett ismert. Ennek a Kínában talált 418 millió évvel korábban élt halfajnak nem csak a pikkelyeit, de a pofáját, illetve a csontját is ez a zománc réteg borította be. Ezek után a kutatók találtak még egy bizonyítékot, amely azt mutatja, hogy a fogzománcunkat a halaktól „örököltük”. A bizonyítékot USA középső és déli részein fedezték fel. Itt találtak ugyanis egy, a mai napig ezen a területen élő kajmán halfajt, amelyben megtalálható az a zománc, ami az emberek fogainak védelmét is biztosítja. Érdekesség, hogy ez a halfaj nem sokat változott az évek során, szinte ugyanúgy néz ki, mint a dinoszauruszok idejében. Pikkelyeit neki is ez a fényes, zománcos anyag fedi be, amelyről a tudósok azt állítják, hogy az evolúció során végül a mi fogainkat védi a mai napig.
