Ezek szerint az egész éves pénzforgalmi deficit 848,3 milliárd forintot tett ki, ami alapján az év utolsó hónapjában korábban soha nem látott, 900 milliárd forintot meghaladó hiány keletkezett. Vagyis a kormány az év utolsó napjaiban nagyon megnyomta a pénzszóró gombot.

Kisebb lett a tervezettnél a GDP-növekedés

Magyarország erősödik - kezdte a sajtótájékoztatót Varga Mihály, aki szerint stabil évet zárt 2016-ban az államkassza. Az év egészében többlet-adóbevételeink keletkeztek az adócsökkentések ellenére - mondta. A GDP-növekedésre csak becslésünk van (2,1% lehetett a növekedés), de az már látszik, hogy 2016-ban komoly uniós források nélkül is tudott a magyar gazdaság növekedni. És az ipar hullámzása mellett is stabilan növekedett a gazdaság. Ehhez kellett a szolgáltatószektor és a mezőgazdaság jó teljesítménye - fogalmazott a tárcavezető.

A prognózisunkat nem kívánjuk változtatni - jelentette ki a 2016-os évről a nemzetgazdasági miniszter.

Az év utolsó hónapjában a nyers adatok alapján a vállalkozói hitelállomány növekedése erőteljesebb volt, a foglalkoztatási helyzet kedvezőbben alakult, és a reálkeresetek növekedése is várakozásokon felüli volt.

Deficit

Tavaly az államháztartás központi alrendszerének éves pénzforgalmi hiánya 848,3 milliárd forint volt - jelentette be a miniszter.

Ezek alapján csak decemberben 907 milliárd forintos gigantikus pénzforgalmi deficit jött ki, ami a valaha volt legnagyobb havi pénzforgalmi hiány.

A főbb okok: 

• Bevételek magasabban teljesültek
• 700 milliárd forinttal kisebbek voltak az uniós kiadások
• Beruházásokra és programokra 800 milliárd forinttal többet költött az állam, mint 2015-ben

Kiadási tételek is terhelték a költségvetést. Tavasszal 400 milliárd forintot csoportosított át a többletbevételekből. Novemberben 600 milliárd forintos átcsoportosításról döntött a kormány. Itt megemlítette a gazdaságfejlesztési támogatásokat: 47 milliárd az Eximbanknak, Mezőhegyes 11 milliárd forint (megemlítette a Volánbuszt és az Antenna Hungáriát), Erzsébet-utalvány a nyugdíjasoknak, ipari parkok támogatása.

A kamatkiadásokról szólva kiemelte: a GDP 2,9%-a volt a kamatkiadások egyenlege.

Csak olyan kiadási tételekről döntött a kormány, ami nem veszélyeztette az egyenleget és a többletadóbevételek fedezetet nyújtottak - hangsúlyozta.

Az uniós támogatásokat a kormány előlegezte meg, de nagyon

2100 milliárd forintnyi uniós forrást tudott kifizetni a kormány - ismertette Varga Mihály .

Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár ezt tovább részletezte: 2099 milliárd forint volt az uniós kifizetés, ami a kedvezményezetteknek ment. A döntő része ezeknek a kifizetéseknek fejlesztési támogatás volt, aminek az összege a 2014-2020-as időszakra 1631 milliárd forint volt, az áthúzódó kifizetések az előző ciklusból 369 milliárd forintot tettek ki.

A bevételek 640 milliárd forintot tettek ki az uniós támogatások esetében, vagyis a kiadások nagy részét az állam előlegezte meg - derült ki az államtitkár szavaiból.

Hiány és adósság

35300 milliárd forintos nominális GDP-vel számolva a pénzforgalmi hiányunk 2,4% környékén lehet 2016-ban - mondta el a tárca becslését Varga Mihály. Az uniós módszertan szerint számolt hiány valahol 2% körül lesz - tette hozzá.

Az államadósság 25429 milliárd forint volt tavaly nominálisan, az adósság valahol 74% környékén alakulhat - ismertette.

Ezért lett magas a decemberi hiány

Az év egészében jól alakult a költségvetés, ez adott mozgásteret arra, hogy a kormány év végén kiadási döntéseket hozzon

- fogalmazott Banai Péter államtitkár.

Miért lett alacsonyabb a decemberi hiány, mint amit december közepén előrejelzett a kormány? - hangzott a kérdés. A tárcák normális kifizetései nem teljesültek olyan mértékben, mint amit a kormány korábban feltételezett - válaszolta a miniszter. Banai Péter annyit tett még hozzá, hogy azért nem lett 1050 milliárd forint a decemberi hiány (ahogyan azt a Portfolio is feltételezte korábban), mivel az egy óvatos előrejelzés volt, és emellett 30 milliárd forinttal több bevétel is érkezett az év utolsó napjaiban az államkasszába az új tervekhez képest is.

A lapnak arra a kérdésére, hogy decemberben hogyan adódott ez a gigantikus deficit, Banai Péter úgy válaszolt: 

• a központi költségvetés 761 milliárd forintos hiánnyal zárt,
• az elkülönített állami pénzalapok 81 milliárd forintos deficittel zártak,
• a TB-alapok 66 milliárd forintos mínuszt mutattak.

A TB-alapoknál az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett a hiány, mivel az év végén a gyógyító-megelőző kassza, valamint a gyógyszerkassza plusz kiadásokat teljesíthetett. Banai Péter elmondása szerint a társasági adófeltöltés 160 milliárd forintos bevételt eredményezett, az áfabevételek 340 milliárd forintban teljesültek.
 

Hová lett a nullás költségvetés célja?

Az eredetileg tervezett 2,5%-os növekedés helyett 2,1% lehetett a tavalyi növekedés, ezért döntöttünk egy beruházás-ösztönző lépéssor mellett - felelte egy kérdésre Varga Mihály.

portfolio.hu