A magyar közélet egyik legsötétebb pillanata jött el 2018.december 17-én, amikor Szél Bernadettet és Hadházy Ákost fegyveres izomemberek kidobták (szó szerint) a közmédia székházából - az incidens záróakkordjaként  Hadházyt földre lökték. Az atrocitás a készenléti rendőrök előtt zajlott, akik nem állították le a biztonsági őröket. Pedig Szél érthetően kiabálta, hogy: 

„Verik az országgyűlési képviselőket!”

A kihajítási aktus szemlélése törvénysértő - elsődleges jelentése alapján mindenképp. A Rendőrségről szóló törvény (Rtv.) 13. paragrafusa kimondja, hogy „a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.”.

Válasz helyett ismételt minket a BRFK

Amikor a BRFK-tól azt próbáltuk megtudni, miért nem moccantak a készenlétisek, abszurd választ kaptunk.

A BRFK azt a paragrafust (a 13-ast) idézte szó szerint a saját védelmében, amit minden jel szerint megsértett.

Illetve a rendőrség előzékenyen ajánlotta, hogy fordulunk az ügyben a nyomozati jogkörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészséghez (csakhogy mi a rendőri fellépésről kértünk információkat, nem a nyomozásról), ahhoz a hatósághoz, amelyik rendbontónak bélyegezte Hadházyékat, illetve jogszerűnek tartja a képviselők földön vonszolását.

A rendszer nyelve

A logika szabályai szerint ha a rendőrség szerint a készenlétisek joggal maradtak veszteg, akkor a BRFK szerint ellenzéki országgyűlési képviselők bántalmazása nem veszélyezteti a közbiztonságot, közrendet.

Utóbbi két fogalom egyfajta gumikifejezés, amit az Rtv. és  Alaptörvény egyaránt használ, de nem értelmez. Miután több szakértő sem szolgált pontos definícióval, az az értelmező fogalmazás tűnik helytállónak, hogy a közrend az állam és az állampolgárok által közösen fenntartott békét, az írott és íratlan szabályok követését jelenti - illetve azt, hogy baj esetén az állami segít. A közbiztonság pedig a társadalmi értékek, illetve a magán és közterületek védelmeként értelmezhető.„Ezzel az erővel azt is írhatták volna, hogy bakkfitty; a válasz értelmetlen, a magyar nyelv és az elemi logika szabályai szerint is hülyeség” – mondta kérdésünkre Fleck Zoltán. A jogelméleti szakértő, egyetemi tanár szerint „annyi azonban látszik belőle, hogy nem akartak mást mondani, mint felettesük, a belügyminiszter”. (A rendőrség hierarchikus rendszer, egy rendőr még szabálysértő utasítás esetén sem tagadhatja meg elöljárója parancsát, csak a bűncselekményre elkövetésére mondhat nemet.)

Az igazi probléma az, amikor a jogalkalmazók politizálni kezdenek. Pintér Sándor például kifejtette, nem a rendőrök dolga, ha egy országgyűlési képviselőt nem engednek be egy közintézménybe (viszont gyorsan rendelkezett az Index szerint, hogy mit kell tenni, ha ellenzéki képviselők akarnak bejutni belügyi létesítményekbe).

Péterfalvi Attila, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnöke pedig egyenesen arra jutott, hogy a képviselők részéről önbíráskodás történhetett , ráadásul élő videóközvetítésükkel megsértették az őket rángató, hátukra térdelő biztonsági emberek személyiségi jogait.

„Ami Hadházyékkal történt, az egyértelműen politikai ügy volt, és erre még az ügyészség is politikai választ adott” - mondta Fleck Zoltán. Aki szerint a hatóságoktól érkező reakciókat jogi nyelven írják, de a jog fogalmaival nem értelmezhetőek.

EKINT: ez már nyílt önkény

Az Eötvös Károly Intézet (melynek Fleck is tagja), még keményebben fogalmaz:  

szerintük az, ami a tévészékháznál történt, már nyílt önkény a NER részéről, hiszen nyugtázza a választott képviselőkkel szembeni erőszakot, sőt, az erőszak elszenvedőit hibáztatja.

Fogalmuk sem volt, meddig mehetnek el

Az elvileg kompetens hivatalok semmitmondását, mellébeszélését látva nincs min csodálkozni azon sem, ha a politikusokat kihajító fegyveres biztonsági őrök is tájékozatlanok voltak: mint a Népszava megtudta, a tévészékháznál látott fegyveres szolgálat tagjainak fogalma sem volt róla, hogyan járhatnak el egy mentelmi joggal rendelkező képviselővel szemben.   

Függetlenül felkészültségüktől, a fegyveres őrök szabálysértően jártak el – ezt már Döbrentey Dániel, a TASZ jogi munkatársa mondta lapunknak – nem volt jogszerű az intézkedés, a országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi. A jogállásukról szóló törvény pedig azt is kimondja, hogy honatyát csak bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése közben, tettenérés után lehet őrizetbe venni, és eljárást indítani ellenük, de ekkor is rendőröknek kell eljárniuk, nem pedig biztonsági őröknek.

Szerző: Koncz Tamás / nepszava.hu