"Megtisztelő számomra, hogy az Európai Parlament alelnökévé választott. Tudom, hogy ez a szavazás nem csak nekem, hanem Magyarországnak is szólt. Tapasztalom, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az Európai Unióban. Ennek elsődleges oka, hogy az Unió sok mindenben eltért attól az úttól, amelyet az alapítók kijelöltek. A magyar polgárok is egyre kritikusabbak az Unióból jövő hírekkel szemben. A kritika jogos. Alelnökként az alapítók szellemében fogok dolgozni, s ezzel reményeim szerint hozzájárulok az Unió tekintélyének növekedéséhez…" – mondta megválasztása után dr. Surján László, a Fidesz-listán szerepelt volt kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. (Az Európai Parlament első magyar alelnökeként megválasztott „dr” Schmitt Pált 2002-ben Tőkés László ex-püspök váltotta ebben a pozícióban, aki az „erdélyi feladatai miatt” nem kívánta újra jelöltetni magát erre a tisztségre. Dr. Surján László 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2007 óta a Költségvetési Bizottság néppárti koordinátora.)

Államvédelmisták és az orvostársadalom sűrűjében

„A mások megismerése enyhítheti a kölcsönös bizalmatlanságot…” – vélekedett a Fidesz-listán kereszténydemokrataként szereplő politikus az egyik nyilatkozatában. – Nem tagadom, ez indított arra, hogy honfitársaimnak bemutassam azokat közéleti szereplőket – kiemelten ezúttal az ifj. Surján Lászlót – akik keresztényként és európaiként is bizonyították a képviselői tisztségre való alkalmatlanságukat. Mindenekelőtt ismerjük meg a félig erdélyi, félig magyar Surján család szocialista múltját. 

Az idősebb Surján Fiumében született, de hamarosan az egész család Kolozsvárra költözött. Az apa ott nevelkedett, iskoláit is ott fejezte be, az orvosi diploma megszerzését követően Romániában kezdte el pályafutását. A háború végén a visszavonuló magyar hadsereggel együtt Budapesten telepedtek le, az akkor 6 éves ifjabb Surján Lászlóval. Az apa mindvégig a XIII. kerületi Szabolcs utcai kórházban dolgozott, előbb az orr-fül-gége osztályon osztályos orvosként, majd 1956-tól főorvosként. Az egy helyen történő munkavégzése az szocialista állam évtizedeiben óhatatlanul összefonódott – már csak megélhetési okokból is! – a kommunista párt által felkarolt orvosokkal, az ÁVH és a Belügyminisztérium támogatta személyekkel. Így került kapcsolatba dr. Győrffy Tiborral, az ÁVH hírszerzőjével, dr. Várnai Lászlóprofesszorral (aki eleinte a Szabolcs utcai kórház trópusi betegségek osztályának a főorvosa volt, majd a terrorista „Carlos” és társai elrejtése idején a László Kórház főigazgatója volt). Ugyanakkor a Magyar Néphadsereg esztergomi helyőrségének parancsnokaként ismert Sásdi Sándortis a baráti köréhez tartozónak jegyezték fel az elmúlt évtizedek krónikásai – amely baráti-elvtársi környezet megkérdőjelezhette a „hívő katolikus” imázsát.

Az idősebb Surján, ahogy arról a kollégái biztos információkat adtak, hatvan éves koráig „falta a nőket”…, a nővérek és kolléganői mellett az akkori politikai elítéltek hozzátartozóit sem vetette meg a mindenevő keresztény orvos. – Politikai karrierje csúcsát jelenthette volna, ha elmegy 1988 őszén a belvárosi Múzeum kávéházba a cserkészek újjászervezését célul tűző alapító tagság gyűlésére – de mert azon biztosan nem volt ott, azért fia, ifj. Surján László dr. minisztersége idején beleírták a családi életrajzokba. Még „A cserkészet pedagógiája” című könyvecske társszerzőjeként is feltüntette az Antall-kormány éppen soros történelemírója.

Az "advocatus diaboli" - Brüsszelben

Az Antall/Boross-kormányok bukását követően sem került légüres térbe a népjóléti miniszter…, mert bár a KDNP elnökségétől el kellett búcsúznia, hamar létrehozott egy másik kereszténydemokrata szövetséget, amely alakulását követően a Fidesz társvállalkozója lett, így került bomlasztóként az Európai Parlamentbe. – Évtizedeket tölthetett volna az EP alelnökeként a kényelmes és jól fizető állásba az orvosi gyógyító munkát sohasem végzett patológus („hidegsebész”), ám Orbán lelepleződésével az alelnöki pozíciója is megrendült Brüsszelben, ennek ellenére „Európa védelmezője” a belga fővárosban hagyta az immár 77 éves hívő keresztény megbízottját, mint EP-képviselőt, akinek csupán a szavazás lett a feladata. (A nagycsaládosok érdekvédelmi képviseletének elnöki tisztével még a pártállami időkben, 1987-ben, megválasztott dr. Surján nem keveset tett sok-sok család szétrombolása ügyében, hiszen mint írtam, a morál nemigen volt jellemző a keresztény családra.) - Ha valakinek feltűnne a szabadságharc lyukas zászlaja a zakóján, megemlítem: ifjabb és dr. Surján László az 1956-os forradalom idején csak 15 éves volt...

„Szégyenletesen viselkedik a nyugati elit…” – olvasható abban a nyílt levélben, melyet az Európai Unió biztosához, Timmermans-hoz írt 2017. július 9-én, majd ugyanebben a levélben dr. Surján az 1956-os forradalmat, az azt követő tömeges menekülés körülményeit, az 56-os menekültek „összetételét” magyarázta meg az uniós biztosnak… - De nem feledkezett el hazudni arról a bizonyos 2015. évről sem amikor Orbán Viktor több százezer, a balkáni országokból érkező menekültet a nyugati országok felé hajtott, és mint „schengeni határvédő” a legminimálisabb ellenőrzést sem végezték el Magyarország déli határain. 

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete