A 2018-as költségvetés tervezete szerint egyelőre ezt a célt is félretették kicsit, vagy legalábbis alárendelték a választásoknak. A kormány azt is elárulta, hogy jövőre sem lesz feltétlen híve a devizakötvény-kibocsátásnak, ha van rá mód, akkor forintkötvényekből finanszíroznák a lejáratokat. 

Orbán tavaly kijelölte az irányt

Orbán Viktor 2016-ban távlati célként említette, hogy a valódi adósságcsökkentéshez nem elég, ha a GDP arányában csökken az adósságunk, annak nominális összegét is évről évre lejjebb kellene faragni. Ez azért volt meglepő kijelentés, mert az elmúlt években egyszer sem volt példa hasonlóra, álomszerűnek tűnik az elképzelés.

Az utóbbi időszakban a GDP-arányos adósságrátát tekintve szépen lépkedett előre Magyarország, hiszen ha lassan is, de fokozatosan olvadt a ráta. A korábbi 80 százalék feletti arány tavaly év végére 74,1 százalékra csökkent.

Ez azonban szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy a GDP nominális összege gyorsabban nőtt, mint az adósságunk. 
A kormány is tudja, hogy rózsaszín álom Orbán célja

Forrás: portfolio.hu

Ha azonban a kormányfő által célként említett nominális adósságcsökkenést nézzük, akkor korántsem állunk ilyen jól. Az elmúlt tíz évben mindössze egyszer, 2012-ben teljesült a cél, akkor is csak a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításából származó egyszeri jelentős bevétel okozta a csökkenést.

Attól eltekintve évről évre nőtt az adósság összege, bár a tavalyi 730 milliárdos bővülés a 2012-est leszámítva a legalacsonyabb volt az elmúlt tíz évben. 

Forrás: portfolio.hu

Ebből is látszik, hogy elsősorban a költségvetési hiány alakulása befolyásolta az adósságot, a fegyelmezett fiskális politikával sikerült oda eljutni, hogy kisebb legyen a növekedés.

A fentiekből az is következik, hogy a nominális adósságcsökkenés összefügg egy másik távlati kormányzati céllal: a nullás költségvetéssel. Alapesetben ugyanis akkor tud csökkenni az adósság, ha a deficit nullára csökken (vagy többlet lesz), emellett pedig az állam több lejáró adósságot törleszt, mint amennyit felvesz.

Mindent a választásnak rendelnek alá

A kedden benyújtott 2018-as költségvetési törvényjavaslatból az derül ki, hogy a nullás költségvetés és ezzel együtt a nominális adósságcsökkenés egyelőre csak álom marad.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetés bruttó adóssága 2017-ben 1026 milliárd forinttal, majd 2018-ban további 1372 milliárddal növekszik, így jövő év végére megközelíti majd a 28 ezer milliárd forintot.

A számokból az is látszik, hogy jövőre a parlamenti választásoknak rendelik alá az adósságcsökkentés célját, ennek köszönhetően ha megvalósulnak a kormány tervei, akkor 2014 óta nem látott mértékben emelkedhet az adósság összege.

Az adósság szerkezetét illetően a kormány azzal számol, hogy tovább csökken majd a deviza részarány, a 2016-os 17,9% után 2018 végén 13% lesz ez a GDP arányában. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen nő majd a forintban nyilvántartott adósság 52,7%-ról 54,1 százalékra.

Mindezeknek köszönhetően a központi költségvetés teljes bruttó adóssága a tavaly év végi 72,7 százalékról 69%-ra mérséklődhet. Ez nem takarja a teljes államadósságot, ezért van eltérés a cikk elején említett 74,1%-os adósságrátához képest.

A központi költségvetés adósságára ugyanis rárakódik még a helyi önkormányzatok és a TB-alapok adóssága, ebből adódik a 1,4 százalékpontos különbség.

A fenti különbség azt is jelenti egyben, hogy ha az önkormányzatok és a TB-alapok adata változatlan marad, akkor 2018 végére sem csökken majd a lélektanilag fontos 70%-os arány alá az államháztartás teljes adóssága.

Honnan lesz pénze jövőre Magyarországnak?

A költségvetési törvényjavaslat azzal is foglalkozik, milyen alapelvek határozhatják meg 2018-ban a költségvetési hiány és az adósság finanszírozását. Azt már megszokhattuk, hogy ezzel kapcsolatban végleges terveket csak decemberben publikál majd az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), azonban a fő vonalakat a kormány már meghatározza:

• A nemzetközi tőkepiaci, állampapír-piaci helyzet alapvetően kedvező marad, a jelentős befektetői kereslet hatására az alacsony jegybanki kamatkörnyezetben a hozamok és felárak alacsony szintre csökkentek.
• Az alacsony hiány miatti nettó állampapír kibocsátást, értékesítést a stabil és jelentős hazai (lakossági) megtakarítás biztosítja, így egyre kevésbé szükséges a külföldi finanszírozás.
• A három fő cél változatlan: egyrészről a GDP-arányos adósság további csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának fokozatos csökkentése, harmadsorban a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában. További stratégiai célkitűzések a forintpiac továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a lakossági állampapír állomány futamidejének növelése.
• A hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal történik.
• A lakossági forint állampapír-állomány 2018 végén várhatóan a központi költségvetés adósságának 24-25%-át teszi ki. 2015-ben ez az arány 13% volt, tavaly pedig 17,5% körül alakulhatott.
• 2018-ban összesen 1817,2 millió euró nemzetközi devizakötvény, 273,6 millió euró belföldi devizakötvény, valamint 347,7 millió euró nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitel visszafizetése esedékes.
• A 2438,5 millió euró összegű devizalejárat közel azonos a 2017. évi tervezett devizalejáratokkal, amelynek finanszírozása jelentős részben - továbbra is kedvező belföldi kereslet esetén - a belföldi állampapírpiacon valósulhat meg. Ezenkívül a hazai kisbefektetők körében sikeres, az eurózóna inflációjához kötött kamatozású, euróalapú Prémium Euró Magyar Államkötvény (P€MÁK kötvény) értékesítése is hozzájárul a devizalejáratok refinanszírozásához, illetve a forint- és devizapiaci helyzet függvényében nemzetközi devizakötvény kibocsátására is sor kerülhet.
• 2018-ban is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől (NFI), amely külföldi, hosszú futamidejű forintforrás bevonását jelenti majd a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.

Jön a fordulat a kamatkiadásokban

Az utóbbi években a kordában tartott kiadások és a különadók mellett az is szerepet játszott a költségvetési hiány csökkenésében, hogy a hozamok esésének és a csökkenő adósságnak köszönhetően egyre kevesebbet kellett kamatkiadásra fordítania Magyarországnak.

A csúcs 2013-ban volt, amikor 1363,5 milliárd forintot költött kamatra a költségvetés, ehhez képest az idei 1000 milliárd körüli összeg 350 milliárdos spórolást jelent. 

Forrás: portfolio.hu

A kormány ugyanakkor arra számít, hogy a kedvező tendencia 2018-ban megfordul majd, a bruttó kamatkiadások várható összege pénzforgalmi szemléletben 978,6 milliárd forintot tesz ki, ami 23,2 milliárd forintos növekedést jelent az előző évi előirányzathoz képest.

A nettó pénzforgalmi kamatkiadások kissé csökkennek, a 2018-ra várható 904,8 milliárd forintos kiadás 7,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél, és a GDP 2,24%-át teszik ki.

Az eredményszemléletű bruttó kamatkiadás 962,6 milliárd forint, a nettó kamatkiadás 960,2 milliárd forint lesz várhatóan 2018-ban. Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2018-ban a GDP 2,4%-át érik el.

A lakosság adósságfinanszírozásban vállalt egyre növekvő részarányának köszönhetően a nettó forint pénzforgalmi kamatkiadásokból immár 164,4 milliárd forint kerül vissza a lakossághoz, 2010-ben ugyanez mindössze 36,4 milliárd forint volt.

A Portfólió vélemény

Összefoglalva az látszik a 2018-as költségvetési törvényjavaslatból, hogy jövőre sem fog csökkenni a bruttó adósság összege, éppen ellenkezőleg, 2014 óta nem látott növekedéssel számol a kormány.

Ez elsősorban a magasabb költségvetési hiánynak tudható be.

Egyébként is nehéz lenne a kormányfő által említett nominális, vagyis "valódi" adósságcsökkentést végrehajtani, hiszen ehhez szükség lenne a nullás költségvetésre.

Ráadásul a törvénytervezet alapján már a kormány is belátta, hogy a kamatkiadások nem tudnak a végtelenségig csökkenni, 2018-ban pénzforgalmi szemléletben már minimális emelkedéssel számolnak a bruttó kamatkiadásban.

portfolio.hu