Jobbik: Matolcsy György gyermekei az NHB bedőlése előtt vették ki a pénzüket

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a sajtóhírek szerint a Magyar Nemzeti Bank elnökének gyermekei a Növekedési Hitel Bank (NHB) bedőlése előtt kivették a pénzintézetből az ott tartott értékeiket.
Tett-e már bármilyen lépést annak kiderítésére, hogy ki adta ki a pénzintézet helyzetéről szóló információkat és ha igen, akkor hol tart az eljárás - érdeklődött a képviselő.
A jegybankelnök azt felelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank minden esetben a pénzügyi fogyasztók biztonságát tartja a legfontosabbnak. A jegybank éppen ezért már 2016 nyarán megállapította, hogy az NHB-ban jelentős kockázatok léptek fel - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ezt követően, 2018 augusztusában nyilvánosan is világossá tették, hogy a pénzintézettel baj van.
Azt az MNB nem vizsgálhatja, hogy valaki milyen pénzügyi műveletet hajt végre egy kereskedelmi banknál - emelte ki Matolcsy György.

MSZP: a devizahitelesek problémájával foglalkozni kell

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy Magyarországon van devizahiteles probléma, amivel foglalkozni kell. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke korábban tagadta a probléma létét, de azóta az ügyben döntött az Európai Bíróság, a Kúria és születtek olyan ötletek, hogy hogyan lehetne kezelni a gondot - tette hozzá.
Amennyiben a valós problémát, az árfolyamkockázat kérdését kezelnék, akkor azzal valódi segítséget nyújtanának a magyar családoknak - jelentette ki.
A válaszadó Matolcsy György leszögezte, hogy Magyarországon 2014 végével megszűnt a háztartási devizahitel-probléma. Ezt megelőzően 2005-2010 között - a felvételkori árfolyamon összegezve - a magyar családok 5 ezer 500 milliárd forintnyi devizahitelt vettek fel - emlékeztetett. A kormány a végtörlesztéssel nagyjából megfelezte ezt a devizahitel-állományt, de a forintosítást megelőzően még mindig 621 ezer devizahiteles szerződés létezett - hívta fel a figyelmet.
A kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Kúria, az Alkotmánybíróság és még sok másik szervezet egy közös akcióval, a forintosítással kezelte a helyzetet, aminek során ezermilliárd forintot adtak vissza a családoknak - jelentette ki.

DK: ki teremt világosságot az Etele téren?

László Imre (DK) "őskáosznak" nevezte azt, ami az újbudai Etele téren van. Kifogásolta, hogy az épületek egy része az állam, más része a kerületi önkormányzati tulajdonában van, ami gyakran akadályozza a fejlesztéseket. Ki teremt majd világosságot az Etele téren? - kérdezte.
Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca államtitkára azt mondta: 53 milliárd forintnyi hitelállományt halmozott fel a BKV-nál a liberális városvezetés, több mint 217 milliárd forintnyi budapesti hitelösszeget pedig az Orbán-kormánynak kellett konszolidálnia. 300 milliárd forintnyi kintlévőségre pedig az államvasutat kényszerítette a balliberális kormányzat - sorolta.
Mindez szerinte mutatja, mennyire érdekelte az akkori városvezetést és kormányzatot a budapestiek élete. Szólt a 2010 óta megvalósított városfejlesztésekről is. Beszámolt arról is, hogy vizsgálják Kelenföld fejlesztési lehetőségeit.

LMP: miért buknak sorra a kormány közeli bankok?

Demeter Márta (LMP) arra várt választ, "miért buknak sorra a NER-nek kedves bankok?" Szólt az NHB Bank csődjéről, bírálva, hogy a pénzügyi felügyelet ezen pénzintézetek esetében nem lép fel kellő hatékonysággal.
Közpénzzel ne lehessen tőzsdézni! - fogalmazta meg követelését. Költségvetési szervek hogyan tarthatnak állami pénzét ilyen helyeken? - kérdezte.
Matolcsy György jegybankelnök úgy felelt: nem buknak sorra Magyarországon a bankok. Az NHB likviditási problémája előtt négy évvel volt az utolsó ilyen, a DRB bankcsoport négy kisbankjánál kellett hasonlóan engedélyt visszavonni.
Valamennyi esetben kis bankokról van szó - tette hozzá. Kijelentette: a pénzügyi felügyelet szempontjából értelmezhetetlen a NER kifejezés, a felügyelet ugyanis kizárólag a biztonságot tartja szem előtt.
Hozzátette: az MNB-nek nem feladata az állami pénzek kezelésének felügyelete, ezért erre nem is tesz javaslatot.

Párbeszéd: mikor szabnak gátat a személyi kultusznak?

Burány Sándor (Párbeszéd) azt kifogásolta, hogy a VOLT Fesztiválon a koncertek között Orbán Viktor miniszterelnök egy régi beszédét játszották le a fiataloknak.
Személyi kultuszról és talpnyalásról beszélt, és azt kérdezte: mikor hajlandók ennek gátat szabni? Hova tudnak még süllyedni történelemhamisításban? - sorolta kifogásait.
Nagy István agrárminiszter azt felelte: Sopron ikonikus helye a magyar rendszerváltozásnak, az ottani, 30 évvel ezelőtti események sorsfordítóak voltak, amire a város méltán lehet büszke.
Hogy egy fesztiválon a szervezők úgy döntenek, hogy megemlékeznek az évfordulóról, ahhoz "itt nekünk hozzátenni valónk nincs". Azt javasolta a politikusnak: a kérdéseit a fesztivál szervezőinek tegye fel.

Párbeszéd: lényegében megbénultak a kormányablakok

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány legutóbb a nyugdíjakat nem tudta időben átutalni, most pedig a kormányablakok esetében azt a feladatot képtelen ellátni, amire a magyar választópolgároktól megbízást kaptak. Megnövelt munkaidő, a beígért emelés helyett bércsökkenés, munkateher növekedése jellemző, és a kormányablakok mára lényegében megbénultak - sorolta, majd kitért arra: 2500-an kérték felmentésüket az elmúlt egy hónapban.
Mikor látják be tévedésüket, hogy az elhibázott bérpolitika okozza a problémákat? - kérdezte az ellenzéki képviselő.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hiteltelen nevezte, amit a képviselő mond, mint kiemelte: olyan frakciónak a tagja, amely szövetségi viszonyban van egy, 2002 és 2010 között kormányzati tisztséget viselő frakcióval. Ezen időszak az állam leépítésének időszaka volt, amikor az állam magánérdekeket szolgált és nem az állampolgárok érdekét. Az államtitkár azt mondta, nem érti, hogy miért nem támogatják a bürokrácia-csökkentést, a közszférában dolgozók bérének növelését. Kitért arra, hogy a jelenlegi kormánynak sikerült érdemi bürokrácia-csökkentést végrehajtania, illetve ezzel párhuzamosan béremelést is meg tudtak valósítani.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen, 33 nem szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: hogyan védik a személyes adatokat Magyarországon?

Hadházy Ákos aláírásgyűjtése kapcsán azt kérdezte interpellációjában az igazságügy-minisztertől Böröcz László (Fidesz), hogy milyen védelemben részesülnek Magyarországon a személyes adatok.
Az akciót elbukott politikai haszonszerzésnek minősítve arról beszélt: magyar állampolgárok százezreinek adatai kerültek egy tisztázatlan hátterű külföldi céghez.
Hozzátette: már a kezdetektől fogva gyanús volt, hogy valójában adatbázis-építés és politikai haszonszerzés áll az akció hátterében.
Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: Magyarországon a legmagasabb védelem jár a személyes adatoknak, hozzátéve, ezek érvényesüléséhez szükség van a szabályok betartására.
Az adott aláírásgyűjtéssel kapcsolatos problémákat sorolva jelezte: a csatlakozók hozzájárulnak az ívek közjegyzőhöz benyújtásához, holott erre nincsen jogi lehetőség, a szervező pedig egyoldalúan módosíthatja az adatvédelmi szabályzatot és külföldi is hozzáférhet ezekhez az információkhoz.
Az interpelláló elfogadta a választ.

Jobbik: mikor éri utol a kormány a 21. századot?

Mikor éri utol a kormány a 21. századot? - tette fel a kérdést a jobbikos Z. Kárpát Dániel a robotizáció kezelésével kapcsolatban, mondván éppen két olyan területen - a járműiparban és a logisztikában - kell a leginkább felkészülni e folyamatra, amelyek Magyarországon erőteljesen jelen vannak.
A miniszterelnökhöz címzett kérdésben azt vélelmezte: a kormányzat alacsony bérű munkásokkal működtetett összeszerelő üzemmé alakította az országot.
Válaszában Cserenyés Péter, az Innovációs és technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: 800 ezerrel többen dolgoznak az országban, mint 2010-ben, és minden egyes munkavállalóra szükség van a piacon.
Ellenpéldaként hozta fel, hogy az Audi és a Jaguar fejlesztési központot hozott létre Magyarországon, és a gépromboláshoz hasonlította a Jobbik és a baloldali pártok robotizációval kapcsolatos álláspontját, a robotok inváziójával fenyegetve.
Hozzátette: a kormányzat idejekorán felismerte, hogy lépnie kell az ügyben, a cél pedig az, hogy Magyarország ennek a változásnak a nyertese legyen.
Az interpelláló nem fogadta el a választ, a parlament plénuma viszont - 112 igen és 27 nem mellett - megszavazta azt.

KDNP: hogyan zajlik az Otthon Melege Program

Földi László (KDNP) az Otthon melege programról érdeklődött, méltatva az energiahatékonysági programot, amelyben eddig 300 ezernél több háztartás nyert el összesen 36 milliárd forintnyi támogatást.
Mint mondta, modern, energiatakarékos eszközöket szereztek be a nyertesek, az intézkedések egyszerre szolgálják a környezetvédelem és a takarékos működés céljait, utalva arra, hogy sok távfűtéses lakásban máig nincs meg az egyedi hőszabályozás lehetősége.
Cseresnyés Péter hangsúlyozta: ez a program is jól mutatja, hogy a kormányzat számára a klímaváltozás elleni fellépés megkerülhetetlen cél, ezért is küzd az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiahatékonyság fokozása érdekében.
Célként említette, hogy ezeket az intézkedéseket úgy hajtsák végre, hogy a kedvező hatásokat a polgárok mindennapi életükben érezzék.
Hangsúlyozta: az Otthon Melege Program eredményeként százezer háztartás éves energiaszükségletét sikerült megtakarítani, ami évi tízmilliárd forintos rezsi-megtakarítással egyenértékű.
Az interpelláló elfogadta a választ.

Szűcs Lajos jegyző ismertette Áder János államfő átiratát, amely szerint a miniszterelnök javaslatára június 30-ai hatállyal felmenti igazságügyi miniszteri tisztségéből Trócsányi Lászlót.

Napirend

A Ház azzal a változtatással fogadta el eheti napirendjét, hogy házszabálytól eltéréssel hétfőn megtárgyalja a babaváró hitel és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását érintő illetékmentességéről szóló javaslatot, így arról már kedden szavaz a Ház.
Az Országgyűlés 163 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatot.

Interpellációk:
Jobbik: hogyan érnék el az oktatási célokat?

Brenner Koloman (Jobbik) szerint nem teljesül a két fő oktatási cél: a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése, valamint a diplomások arányának 34 százalékra növelése 2020-ig. Azt kérdezte: hogyan kívánja ezeket elérni a kormány?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: 2010 óta negyedével nőtt a diplomázó fiatalok aránya, ami várhatóan tovább emelkedik majd a támogatásoknak köszönhetően.
Sorolta azokat a magyar egyetemeket, amelyek számos külföldi diákot fogadnak és amelyek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban. Kijelentette: ez annak köszönhető, hogy a kancellároknak munkájának eredményeként a felsőoktatási intézmények már anyagi biztonságban dolgoznak.
A képviselő nem fogadta el a választ. Azt a Ház szavazta meg 122 igen szavazattal, 39 nem szavazat mellett.

MSZP: egyre nehezebb a hivatali ügyintézés

Hiszékeny Dezső (MSZP) az ügyintézés nehézségeiről beszélt. Kifogásolta, hogy ügyfélfogadási idő lejárta előtt egy órával már nem kaphat sorszámot az, aki ügyet akar intézni. Számos kormányablakban már reggel kiadják az összes elérhető sorszámot és van olyan hivatal, ahol azt írják ki: technikai okok miatt zárva.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkár úgy felelt: a 2010-ben hivatalba lépő kormánynak a magyar állam működési válságával is szembe kellett néznie.
Hozzátette: az Orbán-kormány világos és átlátható struktúrát hozott létre és megteremtette az egyablakos ügyintézés lehetőségét. Ahol beavatkozásra van szükség, ott megteszik azokat - fűzte hozzá, azzal együtt, hogy július 1-től újabb feladatok kerültek a kormányablakokhoz.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 115 igen szavazattal, 36 ellenvoks mellett.

DK: elveszik a néptől a Balatont

Gréczy Zsolt (DK) a Balaton egyre nagyobb beépítettségéről beszélt és kijelentette: annak nyertese Orbán Viktor és köre. Az embereket pedig a folyamat vesztesének ítélte.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában azt mondta: a baloldal politikusai akartak Sukorón kaszinót építeni, és vitték végbe az unió egyik legnagyobb korrupciós ügyét a 4-es metróval.
Szólt a Balatont védő törvényről, amely szerinte erősíti a part használhatóságát közterületként.
Gréczy Zsolt kijelentette: panaszt tesz az elfogult ülésvezetés miatt.
Kövér László házelnök erre azt felelte: az ülésvezetést nem lehet bírálni, ezért megvonta tőle a szót.
A választ a Ház fogadta el 98 támogató szavazattal, 12 ellenében.

LMP a vasútfejlesztésekről

Demeter Márta (LMP), arról beszélt, nem a legjobb napjait éli a MÁV, a közelmúltban olyan emeletes vonatokat sikerült vásárolni, amelyek már a Déli pályaudvar alagútjánál elakadnak. Végtelenül elkeserítőnek és felháborítónak nevezte a helyzetet, és azt mondta, a vasút fejlesztése nagyon fontos feladat lenne Magyarországon, a valódi zöld fordulat érdekében el kellene érni, hogy a közösségi közlekedés és a vasút valódi alternatíva legyen. Feltette a kérdést, mikor kezd el a kormány érdemben foglalkozni a vasút átgondolt fejlesztésével, komolyan gondolják, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalra kell elkölteni 600 milliárdot, miközben megyei jogú városokat órák alatt lehet elérni vonattal?
Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkár emlékeztette a képviselőt, hogy a kormány - már eldöntött fejlesztésekkel - mintegy 1500 milliárd forintot fordít a vasút fejlesztésére 2022-ig. Felsorolta a konkrét fejlesztéseket, kitért többi között arra, hogy a sorra megújuló pályákon Európa legnagyobb egységes motorvonat-flottája közlekedik. Összesen 143 új flirt, 34 új villanymozdony állt forgalomba - mondta, hozzátéve: ha ez a vasúthálózat elhanyagolása, kíváncsi lenne, mit ért a képviselő fejlesztés alatt. Megjegyezte: Magyarország még 2014-ben vállalta az unió felé, hogy az előírt műszaki szintre fejleszti 2030-ig a vonatkozó vasúti hálózat színvonalát, ennek része a Budapest-Belgrád vonal.
Keresztes László Lóránt (LMP), az interpelláció másik jegyzője úgy reagált, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a szakembereke jelzéseit, az 1500 milliárd még a tüneti kezelésre is elégtelen.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 116 igen, 32 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: a kormány adósa az egészségügyi szférának

Korózs Lajos (MSZP) a július 1-jei Semmelweis-nap kapcsán azt mondta, a kormány adósa az egészségügyi szférának. Elmondta azt is, hogy az alapvető jogok biztosának alapvetően az érsebészekről szóló vizsgálata a többi között megállapította, hogy szakemberhiány van és egyenlőtlen területi ellátást lehet tapasztalni.
Szóvá tette, hogy Nagyatádon "összekalapozták" a pénzt egy CT-berendezésre és hogy a veszprémi kórházban megszűnt a laborszolgáltatás.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a szocialisták egyfajta rekordot állítottak fel azzal, hogy 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, amióta a mostani kormány van, azóta 700 milliárd forint pluszforrást biztosítottak a területnek. Elmondta, a nagyatádi CT megvásárlására 130 millió forintot adott az állam, nem a környéken kalapozták össze a szükséges pénzt.
Szerinte a javuló ellátást mutatja, hogy a krónikus betegségben elhunytak aránya az EU-ban 2010 óta 10, Magyarországon 15 százalékkal csökkent. Míg 2008-ban elvettek minden egészségügyi dolgozótól egyhavi bért, 2010 óta béremelés volt, az orvosok alapbére például 2,5-szeresére nőtt - ismertette.

LMP: meg kell vizsgálni, az emberek miért ragadnak a közfoglalkoztatásban

Hohn Krisztina (LMP) kifogásolta, hogy a kormánypártiak egyetlenegy módosító indítványt sem támogattak a 2020-as költségvetéshez benyújtott több mint 800 ellenzéki javaslatból.
Azt szorgalmazta, nézzék meg, azok, akik jelenleg a közfoglalkoztatásban dolgoznak, miért nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában. Szerinte ennek sokféle oka lehet, például nincs megfelelő tömegközlekedés, az érintett beteg, vagy idős, vagy szakképzetlen. Ha az állapota miatt nem tud a közfoglalkoztatásban résztvevő a versenyszférában elhelyezkedni, akkor lehet, hogy a szociális jellegű közmunka számára a megoldás és akkor fel kell emelni a rendkívül alacsony munkabérét - magyarázta.
Rétvári Bence szerint a kormánypártok azért nem támogatták az LMP módosító indítványait, mert adókivetéssel drágították volna az energiahordozók árát, ezzel egy év alatt 165 milliárd forintot húztak volna ki a családok zsebéből. Hét új adót vezetnének be csak az Emmit érintően, amelyek 565 milliárd forintot tennének ki; növelnék az áfát is - sorolta.
Az Eurostat adataira hivatkozva azt mondta, 1,2 millióval csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma 2010-hez képest.

Párbeszéd: véget vetnek a budapestiek megalázásának

Szabó Timea (Párbeszéd) kijelentette: "az isztambuli gyors ősszel megérkezik Budapestre" és elsodorja a jelenlegi városvezetést, véget vetnek a budapestiek megalázásának.
Közölte: hosszú idő után rájött az ellenzék, hogy egy ellenzéki jelölt mögé kell állniuk, összejött az ellenzéki együttműködés. Példátlan összefogással végre létrehozzák mindenki Budapestjét - hangsúlyozta.
A képviselő kifogásolta a budapesti magas légszennyezettséget, a tömegközlekedési helyzetet és az egészségügyi ellátás helyzetét. Mindebből elege van a budapestieknek, ennek fognak véget vetni, mert olyan vezető kell, aki valóban az embereket képviseli - mondta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy az elmúlt időben Budapesten megújultak közterek és középületek, a hármas metró, továbbá nő a zöldfelületek nagysága. Döntöttek több budapesti centrumkórház létrehozásáról, ami jelentősen növeli az ellátás színvonalát - emlékeztetett.
Közölte: az ellenzék olyan jelöltet ajánl Budapest figyelmébe, aki menekül a felelősség elől, nem vezet, hanem sodródik az árral és a politikai érdekcsoportok akaratával.

KDNP: a párt továbbra is támogatja a kormány családpolitikáját

Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy pártja továbbra is támogatja a kormány családpolitikáját, valamint azt, hogy a költségvetés a családok költségvetése legyen.
Felvetette, hogy Varju László (DK) azt állította: az Orbán-kormányok tehetnek a devizahitelesek problémájáról. "Mintha nem ők" hozták volna létre azt az élethelyzetet, amellyel az embereket belehajszolták a devizahitelek felvételébe, és nem tettek semmit, hagyták egyre nagyobb mértékben eladósodni a családokat - mondta.
Közölte: a sok ellenzéki, a költségvetéshez benyújtott módosító indítvány azt mutatja, hogy az adóemelés pártján állnak, el akarják venni a családoknak jutatott kedvezményeket és emelnék az energiahordozók árát.
Novák Katalin államtitkár válaszában kiemelte: a családok támogatása kérdésében nemzeti konszenzus van, és tanulni kellene az emberektől, jó lenne, ha minden párt beállna ezen ügy mögé, támogatná a magyar fiatalokat, hogy gyermeket tudjanak vállalni.
Kitért rá: a családpolitika több mint költségvetési kiadások, számok, mutatók, adatok összessége, életek vannak mögötte, ezért fontos, hogy kiszámítható, hosszú távú és tervezhető legyen ez a politika, hogy az emberek tudják, számíthatnak a támogatásokra.

Kövér László házelnök a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Mint mondta, ez a nap lehetőséget ad arra, hogy fokozott figyelemmel forduljunk az ágazatban dolgozók problémái felé, és elismerjük munkájukat. Köszönet és megbecsülés illet minden egészségügyi dolgozót - hangsúlyozta.

Fidesz: július 1-jével lép életbe a családvédelmi akcióterv négy pontja

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy július 1-jével lép életbe a családvédelmi akcióterv négy pontja: a babaváró hitel, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a jelzáloghitel-csökkentés kibővítése és a csok-kölcsön kiterjesztése a használt lakásokra.
Hangsúlyozta: 2010-ben "küldték el" a magyarok azt a Gyurcsány-kormányt, amely a "szakadék szélére juttatta" az országot, és sokan bíztak abban, hogy az Orbán-kormány véget vet a megszorítások politikájának. De ki gondolta volna akkor, hogy mára 2,5-szer annyit, több mint 2000 milliárd forint támogatást kapnak majd a családok mint 2010 előtt, és sikerül 21 százalékos emelkedést elérni a gyermekvállalási kedv tekintetében? - kérdezte.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta minden évben hozzátesz valamit a családtámogatáshoz, míg Nyugat-Európában idegen bevándorlók betelepítésével oldanák meg a népesedési problémákat.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt: minden európai ország demográfiai problémákkal néz szembe, azonban ma Brüsszelben egyesek azon dolgoznak, hogy olyan vezetőket állítsanak az Európai Unió élére, akik bevándorlással akarják orvosolni a népesedési problémákat.
Mi egy másik jövőképet kínálunk, a magyar gyermekek megszületését akarjuk segíteni, kiszámítható, stabil jövőt akarunk adni a fiataloknak - hangoztatta.
Az államtitkár a családvédelmi akcióterv részleteit ismertetve kitért arra: a jegybank szerint a babaváró hitel 75 százalékig önerőként is felhasználható lesz majd, és azok az adósok is felvehetik, akik a Központi Hitelinformációs Rendszer listáján rajta vannak, mert korábban rossz adósnak minősültek, de tartozásaikat már kifizették.

Jobbik: politika felett álló egészségügyi minimumra van szükség

Lukács László György (Jobbik) a Semmelweis-nap kapcsán arról beszélt, hogy a magyar egészségügyben dolgozók nemcsak ma, hanem mindennap tiszteletet érdemelnek. Az egészségügy jelenlegi nehézségeit a képviselő szerint a pénzügyi alulfinanszírozottság, az emberierőforrás-probléma, valamint az átláthatóság hiánya okozza. Szerinte 500-600 milliárd forint hiányzik évente az ágazatból, valamint jelentős gondot okoz a dolgozók kiégése, fáradtsága, a rossz munkakörülmények, és az átláthatatlan viszonyok, így a hálapénz jelenléte és a kórházi fertőzések eltitkolása.
Ezért a Jobbik nevében egy politika felett álló egészségügyi minimum létrehozása mellett érvelt, amelynek elemeit szerinte ki kellene vonni a következő 20-25 év politikai vitáiból.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Lukács Lászlót "orvosexportőr képviselőnek" nevezve arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik két éve írta alá azt a politika felett álló egészségügyi programot, amelyben fizetős egészségügyet, forráskivonást és piaci orientációt vizionáltak.
A Fidesz-KDNP ezzel szemben 700 milliárd forinttal többet költ egészségügyre, mint a 2010-es utolsó szocialista költségvetés, valamint kórházfejlesztéseket és béremelést hajtott végre - mondta.
Úgy fogalmazott: az ellenzék "horrorisztikus koalícióját" ma az "orvosexportőr jobbikosok", a "kórházbezáró szocialisták" és a "privatizátor liberálisok" alkotják.

DK: segíteni kell a devizahiteleseken

Varju László (DK) szerint segíteni kell a devizahitel-károsultakon, tűrhetetlen, hogy hetente 60-80 családot tesznek ki az utcára. Elmondta, a devizahitelezést még az Orbán-kormány tette lehetővé 2001-ben és hiába figyelmeztetett 2005-ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a kockázatokra, a saját otthon után vágy sokakat elcsábított.
A képviselő szerint súlyos felelősség terheli a bankokat, továbbá bírálta a Kúriát is. Azt mondta, követelik, hogy a kormány mondja fel Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött szerződést, a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül tegye lehetővé, hogy a fizetésképtelen családok bérlőként lakásaikban maradhassanak, és hogy terjesszék ki a családtámogatást a gyermekes nem fizető családokra, hogy azt az összeget a bedőlt hitelre fordíthassák.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2002-ben még volt egy lakástámogatási rendszer, amelynek révén kedvezményes forinthitelekhez juthattak az családok. Ezt a szocialista kormányok eltörölték, közben a jegybank aktív segítségével a forint alapkamatát is megemelték, így a forinthitelekhez felelősen gondolkodó család nem tudott hozzájutni.
A világgazdasági válság kezdetén, 2008-ban Gyurcsány Ferenc nem tett semmit - hangoztatta. Elmondta, 2010 után azonban bevezették a kilakoltatási moratóriumot, felállították az eszközkezelőt, elszámoltatták a bankokat, lehetővé tették a végtörlesztést, bevezették az árfolyamgátat. Ezeket az intézkedéseket a DK nem támogatta - idézte fel.
Az államtitkár felszólalása közben Kövér László a bekiabáló Kunhalmi Ágnesnek (MSZP) azt mondta, egy pohár vizet kér a képviselőasszonynak, "meg egy nyugtatót". Majd azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hallgassák nyugodtan az államtitkár felszólalását. (MTI)