A kormányt nem érdekli a társadalmi vita
Mit ér így a Nemzeti Együttműködés Programja?
A második Orbán-kormány egyik legelső intézkedése volt a néhány évvel korábban bevezetett - és egyébként valóban megkérdőjelezhető hatékonyságú - lobbista-nyilvántartás eltörlése. A hivatalos indoklás szerint a lobbitörvény "nem váltotta be a gyakorlatban az alkalmazásához fűzött reményeket". Erre tekintettel döntött úgy az Országgyűlés, hogy 2011. január 1. napjától, a lobbitörvényben szabályozott eljárás szerinti lobbitevékenység folytatására nem lesz lehetőség Magyarországon. Természetesen az új szabályoktól a lobbisták nem tűntek el a politikusok naptárából, csupán a magyar jog rendszeréből, amint az kiderül a PM-es Jávor Benedek találkozóinak listájából, ugyanis az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjának tagjai még ezt is transzparensé tették.
A terület szerencsére azért nem maradt teljesen szabályozatlan, ugyanis megszületett a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény, amely - papíron - széles körben biztosít lehetőséget a jogszabályok, így például törvénytervezetek véleményezésére is.
A törvény általános indoklása szerint kívánatos ugyanis, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetősége arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhesse véleményét, észrevételeit, javaslatait a készülő jogszabállyal kapcsolatban. Mindezt egyenesen a Nemzeti Együttműködés Programjából vezeti le, amely szó szerint tartalmazza, hogy:
„AZ EMBEREK VÉLEMÉNYE NEM AKADÁLY, HANEM MAGA A MEGOLDÁS”
Társadalmi egyeztetésre kell tehát bocsátani a törvények, a kormányrendeletek, és a miniszteri rendeletek tervezetét, melynek egyik intézményesült és egyben jogszabályban előírt formája a kormány honlapján történő közzététel. Mindez azonban semmit sem ér, ha nincs megfelelő idő a szakmai vélemény megfogalmazására.
Éppen ezért a törvény szerint a tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.
Ehhez képes számos alkalommal, - sőt az esetek egy jelentős részében - a honlapon történő megjelentetés napján (vagy jobb esetben az azt követő napon) le is jár a véleményezési határidő, ami már önmagában is ellehetetlenítheti a szakmai vélemény megformálását. De korántsem annyira, mint azokban az esetekben, amikor a tervezet nyilvánosságra hozatalakor - hivatalosan - már napokkal korábban lejár a vélemények beadásának a határideje.
Ez persze megtörténhet véletlenül, mint a feltehetőleg figyelmetlenségből csak egy hónapos időutazással véleményezhető egészségügyi törvény esetében, amikor a 2015. november 20-án felkerült tervezetet 2015 október 21-ig lehetett - volna - véleményezni.
Forrás: kormany.hu
Nehéz azonban a jóhiszeműséget feltételezni a jelenség mögött, ha mindez havi rendszerességgel előfordul, mint ahogy például a közjegyzők feladatellátásával kapcsolatos miniszteri rendelet módosításakor, egy hónappal később újra megtörtént a teljesíthetetlen határidő kitűzése.
Forrás: kormany.hu
A rendszeresnek tűnő dátumozási anomáliák kapcsán nehéz a szándékos manipuláció gondolatát elhessegetni, ha januárban mindez ismét megismétlődik, ezúttal a pszichoaktív anyagok és a várandósgondozásról szóló, - egyébként is furcsa párosítású - EMMI "rendeletcsomag" kapcsán.
Forrás: kormany.hu
Az utóbbi miniszteri rendelet tervezete ugyanis nem jelent meg a kormany.hu weboldal RSS linktárában, ami egyébként - elméletileg - valamennyi feltöltött dokumentumot szigorúan időrendi sorrendben tartalmaz. Azonban míg a korábbi javaslatok a megfelelő időpontban nyilvántartva szerepelnek, addig a "múltba dátumozott" EMMI rendelet sem január 4-i, sem január 6-i dátummal nem szerepel az RSS listán, miközben a január 7-i dokumentumok már felkerültek rá, vagyis ezúttal vélhetően nem pusztán a sokadik "véletlen elírás" eredménye a dátumprobléma.
Mindezek tükrében nehéz elhinni, hogy az emberek véleménye valóban érdekli a Nemzeti Együttműködés Programját megszövegező Orbán-kormányt, függetlenül attól, hogy szándékosan vagy pusztán súlyosan gondatlan módon nem tett eleget a fenti esetekben a törvényben előírt kötelezettségének.
