A világhírű kutató, Jane Goodall alapjaiban változtatta meg a főemlősökről alkotott vélekedésünket. 

ENSZ-békenagykövetként viszont már saját tapasztalataival járj a világot. Nemrég Magyarországon járt, környezettudatosságról szóló előadásait több ezren hallgatták élőben és a netes közvetítésen keresztül.

Napjainkban sokat beszélünk a környezetünket fenyegető veszélyekről, a hírekben újabb és újabb katasztrófák szerepelnek. Sokan aggódunk a Föld jövőjéért. De sokunknak ad reményt a környezetvédelem egyik leghitelesebb szakértője, Dr. Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató, a Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ békenagykövete, aki két napon át több mint kétezer embernek tartott előadásokat Budapesten személyesen, és további  háromezren nézték meg interneten az élő közvetítést.

Sok résztvevőtől hallottam, hogy bár már sok könyvét olvasták, videóját látták, e személyes találkozó olyan mélyen megérintette őket, hogy szeretnének még többet tenni. Godall miután a Budapesti Állatkertben leleplezte dr. Teleki Géza emléktábláját, megosztotta tapasztalatait a magyarországi állatkertek vezetőivel és főemlős gondozóival, majd mindkét este konferencián vett részt. De arra is talált időt, hogy a gyerekekkel beszéljen, ami számára kiemelten fontos, mivel bennük látja jövőnk zálogát. Elgondolkoztatott, lelkesített, magával ragadott bennünket.

Dr. Goodall csimpánz nyelven köszöntött bennünket, ami lefordítva azt jelentette: Én vagyok, Jane. Ezzel az egyszerűséggel, sallangok nélkül beszél dr. Goodall a szívéhez oly közelálló csimpánzokról, és általában a környezet és bolygónk veszélyeztetettségéről, de előadásaiban mindig megjelenik a remény is.

A Tarzan indított be mindent

De mi tette lehetővé, hogy a hatvanas években egy fiatal angol lány eljusson Afrikába, és valóra váltva gyermekkori vágyát, megismerje a csimpánzokat, majd főemlős-kutató legyen és könyveket írjon?

Jane Goodall már kiskorában is mindig állatok között akart lenni: másfél évesen már gilisztákat vitt a szobájába. Édesanyja nem szidta le, hogy minden piszkos lesz, csak emlékeztette, hogy ezeknek az állatoknak szükségük van a földre, így segített összeszedni őket és visszavinni a kertbe. Majd amikor tízévesen olvasta Tarzan történetét, megtalálta célját.

Fotó:  AFP / Kisbenedek Attila

Mindenkinek azt hangoztatta, hogy Afrikában akar élni állatok között, és könyveket akar írni erről. Az ötvenes években egy fiatal lánynak, akinek nem volt sok pénze, és még egyetemet sem végzett, nem volt sok esélye erre. De édesanyja bátorította, és azt mondta neki: "Ha ez az, amit tényleg csinálni akarsz, akkor ezért keményen kell dolgoznod, kihasználni a lehetőségeket, és soha ne add fel az álmodat."

Először menekültek előle a csimpánzok

Goodall titkárnőnek tanult, majd mikor egy barátja meghívta Afrikába, hazaköltözött és pincérként dolgozott, hogy összeszedje az utazásra szükséges pénzt. Közben könyvekből tanult az állatokról. Lelkesedesének és tudásának köszönhette, hogy Afrikában dr. Louis Leaky, a híres őslénykutató maga mellé vette titkárnőként, majd felkérte, hogy vállalja el a vadon élő csimpánzok megfigyelését.

Ötvenöt évvel ezelőtt érkezett meg először a tanzániai Gombéba, ahol édesanyja, és egy helyi szakács kíséretében, egy egyszerű katonai sátorban élt a dzsungelbe, hogy természetes környezetükben figyelje meg a csimpánzokat. Mivel az állatok még soha nem láttak fehér majmot, elmenekültek, amikor meglátták, így hónapokon át nem sikerült eredményt elérnie.

Fotó:  hvg.hu

De kitartása meghozta gyümölcsét, és sikerült megfigyelnie az egyik hímet, Szürkeszakállú Dávidot, amint letépett fűszállal, és lecsupaszított faággal "kihalászta" a termeszvárakból a hangyákat, és megette őket. Ebben az időben a tudósok még úgy gondolták, hogy csak az emberek tudnak eszközöket készíteni, és csak a helyszínen készített fényképek és filmek segítségével sikerült elfogadtatni az új felfedezéseket.

Ennek a felfedezésnek köszönhetően sikerült a kutatások finanszírozását biztosítani, és diákok bevonásával tovább bővíteni. Kutatásokkal bizonyították, hogy a csimpánzoknak ugyanúgy van önálló személyisége, és vannak érzelmeik, mint az embereknek.

Több mint tizenöt éve élt már az időközben megalapított gombéi nemzeti parkban, amikor felismerte, hogy akkor tehet legtöbbet szeretett csimpánzaiért, és a környezetért, ha elhagyva a számára oly kedves helyet minél több embert motivál a természet védelmére.

Azért utazik évente 300 napot még most, 81 éves korában is, hogy egyrészt felhívja figyelmünket a környezetünket és bennünket fenyegető veszélyekre, másrészt saját példájával, és az általa látott számtalan siker megismertetésével azt is megmutassa, hogy érdemes összefogni és tenni környezetünk megóvásáért.

Előadásában elismeréssel beszélt arról is, hogy Magyarország nem engedélyezi a génmanipulált táplálékokat, és kiáll az organikus mezőgazdaság mellett, ami hosszútávon jobb és biztonságosabb megoldás.

Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) - a jövő a fiatalok kezében van

Dr. Goodall hisz benne, hogy a jövő nemzedék, ha tanítják és támogatják, jobb gazdája lesz a bolygónknak, mint mi voltunk. Ennek érdekében indította a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) kezdeményezést, amely olyan, a világ 131 országában működő környezetvédelmi hálózat, mely a fiatalokat cselekvésre ösztönözve segít, hogy saját tapasztalataik alapján sajátítsák el a környezettudatos életmódot. Magyarországon 2006 óta működik a Jane Goodall Intézet, ahol a fő hangsúly a fiatalok környezeti nevelésén, és a magyarországi  Roots & Shoots hálózat kialakításán van.

Goodall D. Tóth Krisztával és Dr. Urs Nigglivel Fotó: hvg.hu

Nagy öröm volt látni, hogy a többszáz gyermeknek tartott találkozón nem csak dr. Goodall osztotta meg a tapasztalatait, de négy magyországi Rügyek és Gyökerek csoport is bemutatta, mi mindent csinálnak évről évre, hogy környezetüket védjék. Felsorolni is nehéz a sok kiváló kezdeményezést, ami előttünk felnőttek előtt is példaként állhat.

Lelkesen hallgattuk, ahogy a faültetésekről, az iskolákban kialakított ökológia kertekről, a környezetük és az erdők takarításáról, a békamentő akciókról, az állatmenhelyek segítéséről, a csimpánz örökbefogadásról, a hulladékokból készített használati tárgyakról, vagy akár a műanyagszatyrok helyett az Újratáska program keretében saját dekorációjukkal készített vászontáskákról beszéltek.

"Úgy gondolom, hogy megtanulhatunk harmóniában élni a természettel, és tisztelni a többi állatot és növényt. A Rügyek és Gyökerek segít abban, hogy a fiatalok megosszák egymással tapasztalataikat, lelkesedésüket, és felismerjék, hogy igenis meg tudják változtatni a világot" - hangsúlyozta Goodall.

Az előadásokról készült képek és videók a közeljövőben megosztásra kerülnek majd a www.janegoodall.hu oldalon.

hvg.hu