A legtöbb magyar épület megsemmisülne, ha jönne egy erősebb földrengés
A legtöbb magyarországi épület nem bírna ki egy törökországi erősségű földrengést - ezt a híradónknak nyilatkozó statikus tervező mondta. Egy építési vállalkozó ugyanakkor hozzátette: már rendelkezésre áll a technológia, mellyel földrengésbiztos épületek építhetők.
Kártyavárként omlottak össze az óriási erejű földrengés után Törökországban a lakóházak, ugyanakkor sok épület épen maradt. Mostanra többen is megállapították, hogy bár brutális erejű rengés rázta meg Törökországot és Szíriát, ha a két ország épületeit ellenállóbbra tervezték volna, nem lett volna ennyire súlyos a tragédia.
Az ATV Híradója a hazai viszonyokról kérdezte a szakembereket. Mint kiderült, Magyarország épületállománya sincs felkészülve egy a törökországihoz hasonló földrengésre. Hegyi Dezső statikus tervező elmondta: a tartószerkezeteket csak 2010 óta kell földrengésbiztosra tervezni.
Ha egy olyan földrengés lenne, ami most Törökországban volt, akkor nagyon komoly épületkárok lennének, a magyar épületállományból valószínűleg nagyon kevés épület van, ami ellen tudna állni egy ilyen földrengésnek, annak a 6,5-esnek. Amire számítunk, annak az épületállománynak már egy nagyobb része ellenáll, ezt nehéz megbecsülni
- fogalmazott.
A híradónak nyilatkozó építési vállalkozó azt mondta: "lehet olyan házakat építeni, melyek földrengés hatására sem dőlnek össze. A szakember hozzátette: a törökországi épületeknél sok esetben a helytelen kivitelezés volt a probléma. Magyari Csaba, az MB Bau ügyvezető-tulajdonosa rámutatott: léteznek már olyan épületek, amik bírják a földrengést. A Törökországban és Szíriában készült videókon látszik, hogy mekkora külső behatás éri az épületet, ami mozog, de áll. Erre azonban át kell teljesen hangolódni mind a tervezés mind a kivitelezés szinten" - fogalmazott.
"A földrengések kiváltó oka az adott térség aktív geológiai fejlődése, és hazánkban ez mind a mai napig tart" - erről már Czecze Barbara, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Intézet szeizmológusa beszélt.
Földrengés-veszélyeztetettségi szempontból mi egy átmeneti zónában helyezkedünk el egy szeizmikusan igen aktív mediterrán térség, és a tektonikailag sokkal stabilabb kelet-európai platform között. Ez azt jelenti, hogy ez a veszélyeztetettség egyértelműen kisebb, mint mondjuk Törökországban
- mondta a szakértő.
Hazánkban utoljára 2013-ban, Heves megyében volt nagyobb, 4,8 erősségű földrengés, amely kisebb épületkárokat is okozott. (atv.hu)