„Ha nem tudunk megállapodni, az Görögország csődjéhez és a görög bankrendszer fizetésképtelenségéhez vezethet, amely mindenekelőtt a görögök számára lenne fájdalmas” – hangsúlyozta Donald Tusk, az eurózóna tagállami vezetőinek kedd esti csúcstalálkozóját követően. 

Az Európa Tanács (ET) elnöke egyúttal bejelentette, vasárnap összeülnek az Európai Unió mind a 28 tagállamának vezetői, hogy lezárják a görög válságot.

Vasárnap a végső határidő arra, hogy tető alá hozzák a megállapodást Görögországgal. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke világossá tette, ha addig nem sikerül megállapodni, akkor a tárgyalások véget érnek, és a lehető legrosszabb forgatókönyv is elképzelhető: „A rideg valóság az, hogy mindössze öt nap van arra, hogy sikerüljön megtalálni a végső megoldást” – tette hozzá a keddi találkozó után Tusk.

„A bizottság mindenre felkészült. Részletesen kidolgozott forgatókönyvünk van a Grexitre” – jelentette ki most először Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke, aki közölte: erőteljesen ellenzi Görögország kilépését az eurózónából, de ha a görög kormány nem teszi meg, amit meg kell tennie, akkor ő nem fogja tudni megakadályozni azt.

Donald Tusk öt pontban foglalta össze, hogy miben állapodtak meg az euróországok keddi csúcstalálkozóján. Elsőként azt rögzítették, hogy a súlyos görögországi helyzet megvitatása volt a cél, s jelezték, hogy az euróövezeti hatóságok minden szükséges lépésre készek, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását szavatolják. Másodikként a görög miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus jogi keretein belül, szigorú gazdaságpolitikai feltételekhez kötötten írásban fog támogatásért folyamodni. A csúcstalálkozón rögzítették továbbá, meg kell vizsgálni, hogy a fennálló kötelezettségek és a közösségi szabályok alapján meg lehet-e teremteni az alapot a szükséges megállapodáshoz.

Megállapodtak abban is, hogy a görög kormány legkésőbb csütörtökre részletes és átfogó reformtervet készít, amelyet a hitelezés koordinálásáért és a reformintézkedések ellenőrzéséért felelős intézmények – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – kiértékel és az eurózóna pénzügyminiszterei elé terjeszt.

Ötödik pontként megállapodtak abban, hogy vasárnapra összehívják a 28 EU-tagállam állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóját. Az ET elnöke elmondta, hogy az unió egészére vonatkozó következményeket tisztázni kell. Juncker rámutatott, hogy nem volna tisztességes kizárni az egyeztetésekből azokat az országokat, amelyek nem vezették be a közös valutát.

A volt lengyel kormányfő szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért mindenki osztozik a felelősségen, ha pedig vasárnap sikerül dűlőre jutni, az mindenki közös sikere lesz, nem lesznek győztesek és vesztesek. Tusk szerint a válságnak az unió egészét tekintve geopolitikai hatásai is vannak. „Naiv, aki úgy gondolja, hogy nem” – szögezte le.

„A probléma nem csupán Görögország, hanem egész Európa problémája”

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozó után újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a hét végéig meg kell találni a végső kiutat a görög adósságválságból. A kormányfő szerint „a probléma nem csupán Görögország, hanem egész Európa problémája”.

Az athéni kormány vezetője ugyanakkor pozitívan értékelte a keddi egyeztetéseket. Azt állította, hogy a görög fél társadalmilag igazságos és egyben gazdaságilag életképes megoldási javaslatot dolgozott ki. Az erről folytatandó tárgyalások már a következő órákban megkezdődnek, gyorsak lesznek, legkésőbb a hét végére lezárulnak, és azok eredményeként lekerül majd a napirendről a Grexit, Görögország távozása az euróövezetből.

Ciprasz emlékeztetett a vasárnapi népszavazásra is, amelyen a görögök többsége elutasította a hitelezők által szükségesnek tartott szerkezeti reformintézkedéseket. Az eredmény szerinte erős fegyvert adott az athéni kormány kezébe.

Jean-Claude Juncker ugyanakkor igazolva látta saját korábbi állítását, hogy a nemek győzelme a vasárnapi referendumon jelentősen meggyengíti Görögország pozícióját. A luxemburgi politikus határozottan elutasítja a kampányban elhangzott görög állításokat, hogy a nemzetközi intézmények ne tisztelnék a görög nép méltóságát, a hitelezők pedig terroristák.

Egy nyugdíjas kopogtat a görög nemzeti bank ajtaján - Fotó: Yannis Behrakis / Reuters

Fokozatosan nyithatnak a bankok

Korábban a nol.hu is beszámolt róla, hogy Görögországban péntekig elfogyhat a pénz, ha az EKB nem tartja fent a bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve ha emeli annak plafonját. A Reuters hírügynökség egy névtelen forrásra hivatkozva azt írja, két-három napon belül elfogyhat a készpénz, ha a görögök nem kapnak valamiféle segítséget a hitelezőktől. A görög pénzügyi rendszert jól ismerő forrás szerint az első pénzautomaták már szerdán kiürülhetnek.

Francois Hollande francia kormányfő kedden elmondta, hogy az Európai Központi Bank vasárnapig tovább biztosítja a görög bankok likviditását. Az egy hete zárva tartó görög bankok így várhatóan újranyithatnak. Ezt megerősítette Dimitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes is, aki hozzátette, hogy a nyitás fokozatosan történhet meg. Várhatóan bővítik a pénzügyi szolgáltatásokat is szerdán, amivel a görög állampolgárok kicsit több pénzhez juthatnak.

Eljött az ideje Görögország elengedésének?

Londoni pénzügyi elemzők nem látják rózsásnak Görögország helyzetét, és szerintük eljött az ideje annak, hogy az euróövezet elengedje Görögországot. A Capital Economics közgazdászai hangsúlyozták, hogy görög gazdaság olyan ütemben gyengül, hogy már a legfrissebb gazdasági és költségvetési tervek és előrejelzések is elavulttá váltak.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői kedd éjjel összeállított helyzetértékelésükben közölték, hogy most már 60 százalék körüli esélyt látnak a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, és véleményük szerint ez „kaotikus körülmények közepette” megy majd végbe.

Néhány napja londoni elemzők még úgy vélték, ötven százaléknál nagyobb a Grexit esélye. A piaci szereplők ugyanakkor majdnem száz százalék esélyt látnak arra, hogy bekövetkezik az államcsőd.

nol.hu (Címlap: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (balra) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke - Fotó: Yves Herman / Reuters)