Másnak nem lehet betudni, hogy milyen okból vizsgálgatják mind Katar, mind a norvégok többletbevételeit. A két ország finoman fogalmazva valóban nyertese az orosz-ukrán háborúnak. Lengyelország a lekapcsolás után elsősorban a katari LNG gázra, illetve a norvég vezetékes gázra alapoz.

Katar eddig is gazdag volt, a háború még gazdagabbá teszi

Katar exportja meredeken nőtt áprilisban, mivel Oroszország ukrajnai inváziója óta a világ legnagyobb LNG-exportőre kihasználja a növekvő keresletet. A lengyel portál a Bloomberg jelentésére hivatkozik, mikor beszámol, hogy a teljes exportjuk 43,5 milliárd riált (11,9 milliárd dollárt) tett ki, szemben az egy évvel ezelőtti 21 milliárd riállal.

Ennek eredményeként a kereskedelmi többlet ebben a hónapban 34,2 milliárd riálra emelkedett. Áprilisban Kína volt a katari export legnagyobb kedvezményezettje, őket követte India és Japán.

Az ukrajnai háború kezdete óta Európa próbálja megtalálni az orosz gáz alternatíváit. A megoldás kulcsfontosságú részét képezi a cseppfolyósított földgáz importja Katarból és az Egyesült Államokból, a világ legnagyobb exportőreitől. Az elmúlt hónapokban több magas rangú EU-tisztviselő – köztük Josep Borrell és Németország gazdasági minisztere, Robert Habeck – utazott Katarba, hogy megvitassák a gázellátást.

Lengyelország fő LNG-szállítója Katar.

Az első LNG tankhajó 2016 közepén érte el Świnoujście-t. Majdnem öt évvel később, 2021 júniusában megérkezett a terminálra a Qatargas cseppfolyósított földgázszállítmánya. A lengyel gázterminál ellátásában a katari gáz bír a legnagyobb részesedéssel, 130 rakományból 85 ebből az országból származott.

Norvégia „gigantikus” gázbevételei

Egy kisebb vihart kavart a múlt héten Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, amikor a fiatalokkal folytatott hétvégi találkozóján azt mondta, hogy a norvégok „nyerészkednek azon, ami történik”, és jól bekeresnek a fosszilis tüzelőanyagok magas áraiból. A kormányfő arra is felszólította a fiatalokat, hogy írjanak norvég társaiknak, remélve, hogy ennek köszönhetően a norvég kormány hajlandó lesz a „többletnyereség” megosztására.

Persze maguktól a lengyelektől kapott fejmosást Morawiecki. Egyesek szégyenérzetüket fejezték ki, hogy az amúgy is gazdag Lengyelország miniszterelnöke mit akart elérni egy lojális NATO-szövetséges, „az ötmilliós kis Norvégia” legyőzésével, egy olyan országgal, amely több mint 100 000 lengyel baráti otthonává vált.

Így természetesnek vehetjük, hogy a lengyel lapok megvizsgálták, hogy mekkora Norvégia tényleges nyeresége ezen nyersanyagok exportjából.

Morawiecki alapállítása az volt, hogy az elmúlt időszak éves átlagát meghaladó többletnyereség, az ötmilliós kis ország, Norvégia olaj- és gáznyeresége meghaladja a 100 milliárd eurót.

2021-ben a hivatalos adatok szerint a Norvégiából származó gáz- és olajexport 77%-kal ugrott meg, ami rekord eredmény, 1,38 billió norvég koronára, azaz körülbelül 146 milliárd euróra. A Bloomberg ismertetése szerint ekkora összeg 531 milliárd norvég koronás, azaz körülbelül 52 milliárd eurós kereskedelmi többletet biztosított. Ez Norvégia történetének legnagyobb többlete volt.

A gázexport értéke 2020-hoz képest 2021-ben több mint négyszeresére, 475 milliárd koronára, azaz mintegy 46 milliárd euróra nőtt – köszönhetően főképp a rekord gázáraknak. A hivatal szerint ennek a nyersanyagnak az exportja 2021 decemberében újabb rekordot döntött, havi szinten 31 százalékkal nőtt. Emellett tavaly Norvégia az olajexportból származó bevételei meghaladták a 349 milliárd norvég koronát, vagyis körülbelül 34 milliárd eurót, ami 2008 óta a legmagasabb érték. Ezek azonban bevételek, nem nyereségek.

A NorskPetroleum 2022-re vonatkozó becslései szerint az üzemanyag üzletág teljes nettó cash flow-ja idén 933 milliárd koronára, azaz körülbelül 91 milliárd euróra várható.

Ez az összeg várhatóan mintegy 63 milliárd euróval lesz magasabb a tavalyinál, „főleg a magasabb olaj- és gázárak miatt”.

Elmondható tehát, hogy a magasabb nyersanyagáraknak köszönhetően Norvégia olaj- és gázkereskedelemből származó nettó cash flow-ja hozzávetőlegesen 63 milliárd euróval lesz magasabb 2022-ben a 2021-es eredményhez képest.

Megjegyzik azt is, hogy a hivatalos adatok szerint Norvégiában a gáz és az olaj adja a GDP 28 százalékát, az állami bevételek 42 százalékát és az export 58 százalékát. (mandiner.hu)