Csak a lakások megvásárlása vagy helyettük új házak építése 700-1000 milliárd forintba kerülne.

Ehhez jönne még hozzá a kivitelezés ennél is lényegesen magasabb költsége, több ezer milliárd forinttal. Ráadásul a lakók beleegyezését is nehéz lehet kicsikarni, sokak szemét szúrhatja, hogy az ő lakása esetében jóval kevesebb lehet a felértékelődés, mint a szomszédénál. 

Magyarországon 777 ezer lakott lakás van panelépületekben, amelyben a lakosság 20 százaléka él, közel 2 millióan. A KSH "Miben élünk" felmérése szerint az országban 1 millió lakás van 25 vagy több lakást tartalmazó épületben, melyből 65 százalékuk található lakótelepen, vagyis 650 ezer.

Azt nem tudjuk, hogy pontosan mennyi ezek közül a 10 vagy több emeletes, de vélhetően ez alatt a lakásszám alatt kevés olyan épület lehet, mely esetében 10 emeletet építettek meg.

Az e fölötti lakásszámokkal rendelkező épületek között is lehetnek csak 4 emeletes tömbök, ezért úgy számoltunk, hogy átlagosan ezeknek a lakásoknak a 10 százalékát bontanák le, 4 emeletesek esetében semmit, a legalább 10 emeletesek esetében pedig több szintet.

Hozzá kell tenni, hogy ez csak egy egyszerűsített számítás, könnyen lehet, hogy a lakások nagyobb százalékát érintheti, amennyiben a 10 vagy több szintet tartalmazó tömbök esetében akár - ahogy Lázár János még korábban felvetette - a felső 5 szintet semmisítenék meg.

A 10 százalék tehát összesen közel 65 ezer lakás lebontását jelentené.

A 10 emeletes tömbökben jellemzően kisebb lakások találhatóak, átlagosan 50 négyzetméteres lakásnagysággal, és a Duna House adatai alapján kalkulált négyzetméterárakkal számolva több, mint 716 milliárd forintba kerülne csak a megsemmisítendő lakások megvásárlása.

Ha nem csak megvásárolnák, hanem új családi házat építenének ezeknek a lakásoknak a lakóinak, még magasabb összeggel kell számolni. A 100 ezer lakásban öt millió négyzetméternyi terület található, melynek megépítése 300 ezer forintos építési költséggel számolva, közel 1000 milliárd forintba kerülne, még ha telket ingyen szereznék is meg.

Erre jönne még rá a bontás és átalakítás költsége.

Ezt például Hódmezővásárhely esetében, a vásárhely.comnak nyilatkozó, Hegedűs Zoltán alpolgármester által elmondottak szerint, teljes egészében a kormány fizetné.

Persze ez csupán egy minta projekt, de a későbbiekben egy ilyen beruházást biztosan jelentős állami támogatással tudnak csak megvalósítani a társasházak, szinte ingyen, hiszen ezekben a lakásokban jellemzően kevésbé tehetősek élnek.

A Vásárhelyi tervek szerint nyugati példára olyan elképzelés is megvalósulhat, hogy az épületek egyik oldalát lebontják pár szintig, a többit pedig meghagyják, és lépcsőzetes elrendezést alakítanak ki nagy tetőteraszokkal. E mellett pedig az egész lakótömb teljes szigetelési, gépészeti, közmű hálózatot érintő átalakítását is végrehajtanák.

Nehéz lehet elköltöztetni a lakókat

Akár úgy nézhetnek ki az épületek, mint az újak (kép: Metrodom Babér utca) Forrás: portfolio.hu

A lebontandó lakások megvásárlása mellett a másik hatalmas tétel maga a kivitelezés, amely szintén több ezer milliárd forintra rúghat.

Nem mindenkinek tetszik majd az ötlet

Az már persze más kérdés, hogy a lakók közül ki egyezik bele, hogy a szomszéd ingyen tetőteraszt kapjon, miközben neki egy kisebb erkéllyel kell megelégednie. Az irigység pedig nagy úr. A beruházás ugyanis egy tetőteraszos elrendezés esetén jelentősen eltérő értéknövekedést eredményezhet az egyes lakások esetében. 

Az alpolgármester nyilatkozata szerint:

Mai áron számolva egy 5-6 milliót érő panellakás egy ilyen felújítás után 8-9 millióra értékelődhet fel, azok a felső szintek melyekhez pedig mondjuk egy 20 négyzetméteres zöld terasz is tartozik, akár 12-14 millióra is emelkedhetnek.

Az előbbiek alapján a felértékelődés a nem teraszos lakások esetében 33-80 százalékos lehet, míg a zöld teraszt kapóknál közel háromszorosára is emelkedhet a lakás értéke, miközben egyik lakástulajdonosoknak sem kerül semmibe a beruházás.

Így érhető, ha egyesek lázonganának. A program tömegesen tehát nem valószínű, hogy megvalósulhat véleményünk szerint, nehéz lehet a lakók beleegyezését megszerezni.

Forrás: portfolio.hu

Továbbá az is igaz, hogy amennyiben az állam ingyen, vagy legalábbis kevés önerő mellett valósítja meg ezeket a beruházásokat, jelentős összegekkel támogatja a panellakásokban élőket. A hazai korszerűsítési támogatások közül pedig már eddig is ők kapták a legmagasabb összeget.

Az is igaz, hogy már eddig is sokat költöttünk a panelekre, ezeknek a beruházásoknak egy részét ráadásul meg is semmisítené a bontás. Egy leszigetelt háznál a felsőbb szintek visszabontása és az alacsonyabb szintek teljes felújítása, erkélyek elhelyezése, bővítése, vélhetően új szigetelést, és festést indokol.

Összességében azt mondhatjuk, hogy ha meg is valósul a program Hódmezővásárhelyen, és a lakók valóban belegyeznek a beruházásba, ez csak egy pilot projekt lehet, amit vélhetően nem követ majd tömeges panelbontási hullám, legalábbis egyelőre.

Persze a panelekkel előbb-utóbb kezdeni kell valamit, a gépészeti rendszereik elavultak, illetve még most is sok vár szigetelésre.

A társasházaknak azonban bármennyire is tetszene a bontási megoldás, anyagai helyzetük nem teszi lehetővé, hogy ehhez jelentős forrásokat biztosítsanak, egy ilyen jövőbeli beruházáshoz jelentős közösköltség emelésre lenne szükség. De valóban jó lehet, ilyen lépcsőzetes kialakítású, az új lakóparkok mintájára designolt lakótelepekről ábrándozni, talán egyszer meg is valósul.

A témával még a későbbiek során foglalkozunk, mivel számtalan kérdést vet fel a panelépületek sorsa.

portfolio.hu