A gyermekeit felakasztó hevesi apa, az utastársát a villamos alá taszító combinós gyilkos, vagy a családját szamuráj karddal kivégző kulcsi mészáros – mind olyan esetek, melyek közös pontja az elkövető erőteljes pszichés zavara.

A magyar társadalom mentális állapotának mutatói továbbra sem biztatóak a nemzetközi összehasonlításokban, és a lapunknak nyilatkozó szakember szerint jelentős javulás nem is várható addig, míg a döntéshozók komolyan nem veszik a pszichiátriai ellátórendszerben fennálló súlyos hiányosságokat - írja az atv.

A Nemzeti Lelki Egészség Stratégiában (2014-2020) a következő diagnózist olvassuk hazánkról: A Eurobarometer felmérés és a 2012. Állami Számvevőszéki jelentés szerint

a hazai lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető.

Az európai átlagnál kedvezőtlenebb a helyzetünk

- a férfiak depressziója,
- a kóros alkoholfogyasztás,
- a bipoláris betegség és
- a befejezett öngyilkosságok tekintetében, mely az EU-ban az egyik legmagasabb, 100 ezer lakosra vetítve.

Az ESPAD 2011 vizsgálat szerint negatív irányú változások történtek a szerhasználati tendenciákban is.

A népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai.

Ami pedig a fentiekkel foglalkozó magyar ellátórendszert illeti, arról az Eurobarométer felmérés úgy fogalmazz, hogy a „lelki egészséget fejlesztő, illetve a mentális zavarokat megelőző és a mentális zavarban szenvedőket ellátó szolgáltatások - beleértve a mentálhigiénés támogatást, a pszichoterápiát, a nevelési-oktatási intézményekben folyó lelki egészség fejlesztést és a pszichiátriai ellátást - területileg egyenetlenek, sok esetben összehangolatlanok”.

Állami finanszírozás gyakorlatilag nincs

A pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről szóló 2012. évi Állami Számvevőszék Jelentés szintén azt állapította meg, hogy bár a pszichiátriai betegek ellátásában, gondozásában, mind az egészségügyi, mind a szociális ágazat végez feladatokat, munkájuk mégsem képez egységes rendszert. Államilag finanszírozott felnőtt/gyermek pszichológiai, pszichoterápiás szakellátás pedig gyakorlatilag nem létezik, illetve csak a magánszférában vehető igénybe – áll a szakmai anyagokban.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es megszüntetése sokként érte a szakmát. Az ágyszámot szétosztották a kórházak között, viszont elvesztették a speciális lelki problémákra szakosodott osztályokat,

és főleg azokat az oktatói, kutatói, szervezeti egységeket, amelyeket nagyon nehezen vagy egyáltalán nem sikerült azóta pótolni – mondta el az atv.hu-nak Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke.

Molnár szerint rengeteg olyan beteg tűnt el az ellátórendszerből, akiknek rendszeres kezelésre lett volna szükségük, de sem valós számukról, sem további sorsukról nem áll rendelkezésre adat.

A szakember szerint nincs direkt összefüggés az ellátórendszer hiányosságai és a pszichiátriai betegek által elkövetett erőszakos bűncselekmények között, hiszen arányát tekintve az semmivel sem magasabb, mint az úgymond egészséges emberek között. Úgy véli, hogy

az erről szóló híradások egyrészről stigmatizálják a pszichiátriai kezelésre szoruló embertársainkat, másrészről viszont felhívják a figyelmet egy össztársadalmi problémára, a potenciális betegek beilleszkedési zavaraira.

Sok esetben egyébként megelőzhető lenne a mentális zavarral küzdő emberek bűnelkövető magatartása – állítja Molnár Károly –, ha a vonatkozó rendelkezések nem csupán a kórházi kezelésüket szabályoznák, hanem az azt követő ambuláns ellátásukat is. Emlékei szerint a tavaly augusztusi combinós gyilkosság után jogalkotói oldalon is napirendre került a szabályozás „életszerűsítése”.

Hiányzó pszichiáterek

Ez azonban még kevés lesz ahhoz, hogy a magyar társadalom mentális állapota javuljon. Az elnök becslése szerint havi átlagban a lakosság 1,5 százaléka jelenik meg pszichiátriai szakrendelésen, ám ellátásukat a diplomával rendelkező 1100 pszichiáterből ténylegesen csak 750 végzi. Így történhet meg, hogy például a depressziósok közül csak minden harmadik jut el szakemberhez.

Sok kolléga tűnt el a rendszerből vagy azért, mert más szakirányt választott vagy, mert külföldre ment – mondja Molnár Károly –, aki szerint négy éve egyenesen hiányszakma a pszichiáter Magyarországon.

Az utánpótláshoz elsősorban a rezidens helyek számát kellene növelni, ami már oktatáspolitikai kérdés. Információi szerint volna elég jelentkező és az oktatás színvonala is kiváló.

Molnár Károly (Fotó:addictus.blog.hu)

2014-ben WHO küldöttség érkezett Magyarországra és a hazai szakmai testületekkel karöltve átvilágították pszichiátriai ellátó rendszerünket. Az erről született jelentés 42 pontban foglalja össze azokat a prioritásokat, amelyek kívánatosak volnának az ellátást fejlesztéséhez.

Nem sok minden történt

Az MPT elnöke szerint azóta kopogtatnak a kormánynál a szükséges lépések beindításáért. Igaz ugyan, hogy 2013-ban megalakult az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, illetve elkészült a Nemzeti Lelki Egészség Stratégia 2014-2020, egyelőre azonban nem sok kézzelfogható dolog történt, ami az átfogó reform ígéretével kecsegtetne.

Az ellátó rendszerben alulfinanszírozott a pszichiátriai ellátás a szomatikus gyógyászathoz képest, magyarán

egy „lelki betegre” kevesebb pénz jut, mint egy „testi betegre”. Az a kevés pszichiáter, aki a jelentős többletigényt igyekszik kielégíteni átlagban nettó 150-250 ezer forintot keres havonta.

atv.hu (Címlap: Az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet)