Erről azonban érdemben nem egyeztettek a szociális partnerekkel - sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekképviseleteivel -, ami önmagában kifogásolható. 

A MaSzSz szerint a tervezet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene a dolgozók számára, gyakorlatilag bevezetné a hatnapos munkahetet. Ezt ugyan az érintettek hozzájárulásához kötnék, de a munka világában nem egymással egyenrangú partnerek jogviszonyáról van szó, az önkéntesség az alá-fölérendeltségi viszony miatt nehezen értelmezhető - mutatnak rá. 

A szakszervezet szerint önmagában aggályos, hogy évi kétszázötven óra túlmunkát a munkaadók a jelenlegi szabályok alapján is egyoldalúan elrendelhetnek, ami azt jelenti, hogy egy esztendő alatt nagyjából harminc nappal kellene valakinek többet dolgoznia, miközben a rendes munkaidőben foglalkoztatottaknak évente 250-255 napot kell munkában tölteniük.

A tervezet szerint ez a pluszmunka már akár ötven nap is lehetne

- teszik hozzá. 

A munkaidőkeret három évre történő kiterjesztése azt jelenti, hogy a túlmunkával töltött idővel a munkaadóknak 36 hónapon belül kellene elszámolniuk. Így például, akár két évig hatnapos lehet a munkahét, a túlmunkát pedig a következő esztendőben ki lehet adni szabadidőben, és akkor a munkavállaló egyetlen fillért sem kap a túlóráért.

Ez akkor is meglehetősen igazságtalan, kizárólag a tőke érdekeit szolgáló szabályozás, ha ennek alkalmazását kollektív szerződéshez kötik

- írják. 

Hozzáteszik: ez a szabályozás szembemegy egy 2003-as európai uniós irányelvvel is, amely szerint kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a referencia-időszakot - elszámolási időszakot - legfeljebb 12 hónapban rögzíthetik. 

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet

- tartalmazza az alaptörvény. A Munka törvénykönyvének módosítása viszont a családi élet szentségét is sérti, hiszen a szülők alig találkozhatnának házastársukkal, illetve a gyermekeikkel - írja nyílt levelében a szakszervezet.

Az elfogadott törvény megfontolásra való visszaküldését a MaSzSz szerint az is indokolja, hogy az ellenzék törvénytervezethez benyújtott számos módosító indítványáról csomagban döntött a parlament, ami a szakszervezet szerint eljárási hiba, Lezsák Sándor, a Ház alelnöke pedig a vita során nem adott szót több ellenzéki képviselőnek, és jogellenesen berekesztette az ülést.

Mindez felveti a december 12-én elfogadott törvény közjogi érvénytelenségének lehetőségét is

- írja nyílt levelében a szakszervezet.

(MTI)