h i r d e t é s

A nép fontosabb, mint a nemzet

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A nép fontosabb, mint a nemzet

2020. június 25. - 11:51

 

A nép -- némileg leegyszerűsítve -- az egy területen tartósan lakó emberek összessége. - írja a hafr.blog.hu.

Forrás: hafr.blog.hu

A fogalom semmit nem mond egy adott nép kultúrájáról vagy kultúráiról, a képződése történetéről, a tagjai cserélődéséről és összetartozásuk logikájáról stb. Általában egy népet egy országhoz rendelünk, ezen belül különböztetünk meg népcsoportokat. (Vö. a középkori Magyarország népe -- populus regni Hungariae -- vs. magyar etnikum.) A nemzet ezzel szemben ideologikus fogalom, ami idővel -- ha történeti mércével elég későn is -- átfedésbe került a néppel (kibővült és előbb-utóbb ugyanazok lettek a tagjai).

A lényeges különbség az, hogy a nemzet mindig valamilyen, a nép részére vagy egységére vonatkozó közös jegy / ideológia mentén jön létre már létező népek körében, mindössze az ideológia változik az idők folyamán (Magyarországon a "nemzet" fogalma az első krónikáktól a mai napig folyamatosan alakult, de a középkorinak gyakorlatilag semmi köze a maihoz.) A nép (az emberek összessége) időben és logikailag megelőzi a nemzetet (az összesség összetartozásának területiségen túlnyúló ideológiáját). Nép lehetséges nemzet, nemzet nem lehetséges nép nélkül. A nemzet -- mondhatnánk inkább hegeliánus, mint arisztoteliánus ködösítéssel -- a nép végső formája, formát ad a népnek. A probléma az, hogy -- amint alább írom -- Magyarország esetében kártékony formát.

A nép (jelentős tragédiákat leszámítva) lassan cserélődik generációról generációra, ritkulás és sűrűsödés között hullámzik, bevándorlással gyarapodik, kivándorlással fogy, új területen (kisebbségi) népcsoportot hoz létre, változik a kultúrája -- döntően szociológiája van, míg a nemzetnek politikája és ideológiája. A nemzet modern fogalom (valójában az első olyan politikai fogalom, amely az egyenlőségre épül), minden XVIII. sz. vége előtti formája (pl. a latin natio, illetve ennek a középkori krónikákban [="ideológiai" traktátusokban] kidolgozott genezise) valamilyen privilegizált csoportra terjedt csak ki: Magyarországon a nemességre, amellyel szemben ott álltak a magyar és más etnikumok, amelyek azonban nem voltak a korai nemzet részei, ahogy az állam se nemzeti alapon jött létre és működött.

A nép és a nemzet több szempontból egymást kizáró jelentést hordoztak és csak a XIX. század második harmadára egyesültek úgy-ahogy (de ekkor is a nemzetnek -- a népek eltérő jegyei miatt -- olyan nyelvi, kulturális és politikai többértelműségében, amivel a történeti Magyarország nem magyar ajkú népei sose tudtak megbarátkozni). Ismert tragédiánk, hogy a nemzet és az állam határai sose estek egybe: Trianon előtt az állam volt tágasabb, utána a nemzet. (Akit ezen túl is érdekel a premodern nemzetfogalom ága-boga, az itt meg itt fejleszheti magát.)

A modern nemzet a nép összetartozásának egy specifikus értelmezése általában eredet, nyelv, hagyományok, kulturális minták, vélt (etnikai) lényeg és/vagy politikai közösség mentén -- népe válogatja, hogyan. (Tehát nyugodtan lehetne más is, mint amilyen aktuálisan!) Olyan értelemben bizonyosan fiktív közösség, hogy a néppel szemben nem szociológiája, hanem ideológiája van. Magyarországra visszatérve: a nemzetet csinálták / csináljuk (a XVIII. sz. végétől nyelvi, kulturális, politikai, majd sajnos etnicista, xenofób és rasszista alapon), míg a nép a honfoglalás óta van. A nemzetnek értelmezése van (országról országra különbözően és egyes országok történeti koraiban is változatosan), a népet meg számlálják. A nemzet eszme, a nép tény. A nemzet politika, a nép élet.

A nemzeti ideológiák a népek azonosságtudatát és kollektív ösztöneit erősítendő jöttek létre programmatikusan, egy cél érdekében. Mivel a politikai helyzetek, programok és célok változnak, változhat -- ahogy változott az utóbbi két évszázadban Magyarországon többször is -- a nemzet értelmezése. Ma a nemzet értelmezése itt egyszerre ankronisztikusan tág (döntően a királyi Magyarországhoz kötődve területileg, a területen élő magyar etnikum egészéhez nyelvileg és kulturálisan, szélsőséges esetben xenofób és rasszista módon) és egyszerre szűk (kész kizárni magából -- protagonistái domináns hangján -- kurz und gut mindenkit, aki nem orbánista). A magyar nemzet mai értelmezése az utóbbi két évszázad viszontagságai között is kirívóan kaotikus és kártékony a népre.

Mindebből talán látszik, hogy a védendő érték egy országban és egy állam számára elsődlegesen a nép és autentikus-organikus kultúrája -- akár az ideologikus nemzetfogalmakkal (a nemzettel) szemben is. A nép az emberi életek összességét jelenti, a nemzet politikai programot. Nem kell hosszan taglalni, miért fontosabb az előbbi. Különösen nem kell, ha a nemzet (mint ma) látványosan a nép ellen fordul és a nép erőforrásait rombolja. A "nemzet" -- egészen kirívó módon a modern nemzetek között -- a magyarok élete ellen dolgozik és azért teheti meg, mert a magyaroknak (a népnek) nem áll rendelkezésére semmilyen alternatív önértelmezési és cselekvés logika, nem áll rendelkezésére a közös cselekvésnek semmilyen más eszköze, csak az, amit a nemzet és értelmezése ad neki. Ami lehetne még -- a polgári életformát, a piaci koordináció képességét, a kooperációhoz szükséges alapvető kompetenciákat, a termékeny hagyományokat, az önbizalmat és a reális önértékelésre való igényt --, azt nem sajátíthatta el nem kis részben a mindenkori értelmisége folytatódóan bűnös, önző, rövidlátó országvezetése miatt. Így maradt mára rabja nép a nemzetnek, amely rombolja tovább -- beláthatatlan ideig.

Szerző: Béndek Péter/hafr.blog.hu


 

h i r d e t é s