Szeret fogadni? Nézze meg ezt a sportfogadás weboldalt!
Van a magyarországi politikai életben egy érzékeny kérdés, ami nem a hagyományos jobb-baloldali törésvonal mentén osztja meg a társadalmat. Ez a „nemzeti” kérdés, ami a politikai gyakorlatban a Magyarország jelenlegi állami határain kívül élők szavazati jogáról szól. A „nemzeti” jelző idézőjeles említése jogos, hiszen valójában nem nemzeti ügyről van szó. Hanem állami ügyről. Mi a kettő között a különbség?
A Népszavának adott nyilatkozatában Vidnyánszky Attila a képzés sokszínűségét hiányolta a Színművészetin, amely az köztudomásúlag az adófizetők pénzéből működik, átlendülve azon a tényen, hogy a vezetése alatt álló szervezetek – felsorolásuktól most terjedelmi okokból eltekintenénk – szintén a költségvetésből élnek, beleértve saját színházát is.
A nemzetállamokra épülő nemzetközi együttműködések kerülnek előtérbe a jövőben Christian Anton Smedshaug szerint, aki úgy véli, a legnagyobb globális problémák megoldása végül mindig a nemzetállamokra marad. - írja a mandiner.hu.
Nekem nincs nemzettudatom, pedig szeretnék. S ha már, akkor inkább egészségeset. Miért nem segítenek ebben a politológusok és a filozófus? (A szociológusról köszönettel lemondok.) Értelmetlen fogalomnak tartják azt, hogy csoportérdek, és annak folyamán azt, hogy csoporttudat? A csoporttudat nem egy létező, és az egyéni tudatokból kellőképpen nem levezethető-megmagyarázható tényező?
A magyar most is ugyanaz a szabadságszerető nemzet, mint 1956-ban - jelentette ki Áder János köztársasági elnök csütörtökön Münchenben az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.