Az Európai Gazdasági Térség, vagyis EGT és a Norvég Alap elnevezésű pályázati rendszert három unión kívüli ország: Norvégia, Izland és Lichtenstein hozta létre. Ez a három ország pénzügyileg az unió költségvetéséhez nem járul hozzá, viszont élvezi az uniós szabadpiac előnyeit, ezért cserébe a fejletlenebb uniós országokat, 15-öt pályázati pénzekkel támogatnak.

„A norvégokkal nem tudtunk megegyezésre jutni” – ebből a nagyon szűkszavú közlésből tudtuk meg, hogy Magyarország elbukta a Norvég Alappal járó 77 milliárd forintot. Gulyás Gergelytől a részletek még nem derültek ki, az viszont igen, hogy a kormány nem akar lemondani erről a pénzről. „Norvégia tartozik nekünk ezzel a pénzzel, mert Norvégia anélkül, hogy az EU tagja lenne, vesz részt a közös piacon, élvezi annak előnyeit, ugyanakkor az EU más kiváló szabályaival nem kell, hogy szembesüljön” – vélekedett a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A norvég külügy viszont azt közölte, hogy mivel nem született kompromisszum határidőig a pályázati pénzeket elosztó szervezetről, ezért Magyarország számára végérvényesen elvesztek ezek a források.

Magyarország a Norvég Alapból támogatta például a Fészekhagyó Programot, és az egerszalóki barlanglakások megmentését. De ebből a pénzéből újították fel a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium épületét, és a Máltai Szeretetszolgálat mobil szűrőbuszára is innen volt pénz.

Magyarország és Norvégia nem is ezekben a célokban nem tudott megállapodni. A Magyarországnak szánt 77 milliárdnak van egy 4 milliárd forintos része, amelynek az elosztásába nem szólhat bele a magyar kormány. Ez az, amibe 2014 óta nem tud belenyugodni a kormány.

„Háború a civil szervezetek ellen”

Itt jön képbe az Ökotárs Alapítvány. Ez az a szervezet, amely 2009-től pályázaton elnyerte annak a lehetőségét, hogy kiírja a pályázatokat és szétossza a pénzt. Vagyis ez a szervezet a kassza kulcs őre, ezért ez a szervezet került a kormányzati támadások célkeresztjébe.

Csepreghy Nándor már 2014-ben „politikai fedőszervezetnek” nevezte az Ökotárs Alapítványt. A nyomásgyakorlás pedig nem állt le, az ügy miatt pedig jelentősen megromlott a viszony Magyarország és Norvégia között

Jeszenszky Géza, akkori oslói magyar nagykövet egy ideig próbálta diplomáciai úton rendezni a vitát, azonban nem sokat ért el, így be is adta a lemondását, mert nem akarta a nevét adni, ehhez az egyre fokozódó konfliktushoz.

Rendőrök razziáztak az alapítványnál, a vezetőjüket rendőrök vitték el, laptopokat foglaltak le. Évekig tartó jogi hercehurca indult. Voltak szimpátiatünetések, tárgyalások, és értelmiségi kiállás. Megszólalt az ügyben az azóta elhunyt Esterházy Péter is. A helyzet azonban nem enyhült. Hiába nem találtak se a nyomozók, se a NAV semmi törvénysértőt az Ökotársnál, de még a Norvég Civil Támogatási Alappal támogatott 17 egyesületnél sem, és hiába bizonyosodott be, hogy mind az Ökotárs, mind a támogatott alapítványok minden törvényi előírásnak, beszámolási kötelezettségnek eleget tettek.

Két év pereskedés kellett ahhoz, hogy kiderüljön ki rendelte el az Ökotárs lerohanását, és a vizsgálatot. A TASZ perelte ki azt a dokumentumot, amelyből kiderült, hogy ez személyesen Orbán Viktor miniszterelnök volt.

A kormány 2017-ben benyújtotta a civiltörvényt, amely arra kötelezte, a nem csak magyar pénzből gazdálkodó civilszervezeteket, hogy külföldről finanszírozott szervezetként tüntessék fel magukat.

Erről tavaly nyáron mondta ki az uniós bíróság, hogy törvénytelen és szembemegy az uniós joggal, ezek után idén áprilisban vonta vissza a kormány a jogszabályt.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója a Heti Naplónak arról beszélt: a magyar kormány évek óta háborút visel azok ellen a civil szervezetek ellen, amelyek potenciálisan kritizálhatják a munkáját. Jól látszik, hogy ezeket a szervezeteket évek óta külföldi ügynöknek, Soros György bérenceinek, és még ki tudja, hogy minek nevezik, és nyilvánvalóan az ő politikai céljuk az, hogy ezek a szervezetek, ha lehet, akkor ne kapjanak semmilyen pályázatból semmilyen pénzt – vélekedett az elemző.

Ha úgy vesszük ezt sikerült elérnie a magyar kormánynak, igaz azon az áron, hogy a többi forrás sem érkezik. Bár ebbe nem nyugszanak bele, és erről kormányhatározat is született. Eszerint „rosszhiszemű eljárás” miatt nem került sor a Norvég Alapból a 2014–2021-es támogatási időszakban Magyarországnak járó összegek kifizetésére, vagyis „a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak”.

A határozat azt is rögzíti, hogy Magyarország és a Norvég Királyság közötti gazdasági kapcsolatok azonnali hatályú felülvizsgálatát várja a kormány a külügyi, az innovációs és technológiai és a pénzügyi tárca vezetőitől; az igazságügyminisztertől pedig jogi lépések megtételét.

A magyar és a norvég külügyminiszter 2019-ben még láthatóan jó hangulatú tárgyalásokat folytatott. Szijjártó Péter viszont most azt a feladatot kapta a miniszterelnöktől, hogy vizsgálja felül a magyar-norvég gazdasági kapcsolatokat.

„Bravúr”

Jeszenszky Géza szerint Magyarország számára rendkívül előnyös a norvég-magyar kereskedelem. „Tehát hogyha ez a kereskedelem megszűnne, ebből mi csak vesztesként kerültünk ki” – vélekedett.

A magyar Exim csoport és KSH statisztikái szerint 2020-ban a magyar gazdaság 200 millió dollár (60 milliárd forint) értékben vitt ki árut Norvégiába, miközben a behozatal 25 millió dollárra (7,5 milliárd forintra) rúgott, vagyis nyolcszor többet szállítottak a magyarországi cégek északra.

A norvég diplomáciáról ritkán hallani, kritikát pláne. Jeszenszky Géza szerint nagyon sokat tanulhatnánk a norvégoktól. „Amikor ez az egész vita először megindult, a norvégok csodálkoztak és mondták, hogy nekik még soha nem sikerült senkivel összeveszni. Ők mindenkivel megtalálják a közös hangot, és hogy pont egy elvben, politikailag hozzájuk közel álló, jobbközépnek mondott kormánnyal van vitájuk, ezt nem is értették” – mesélte a volt nagykövet, akivel Bíró-Nagy is egyetértett. Mind mondta: Norvégiával összeveszni olyan „bravúr”, ami még nem sok országnak sikerült. „A norvégok azt hiszem, az egyik legkevésbé konfliktusos nemzet, nemcsak Európában, hanem az egész világon” – vélekedett.

A Heti Napló a miniszterelnökségtől is kért interjút a részletek tisztázására. Azt akarták megtudni, hogy a kormány hogyan választotta volna ki a megfelelő szervezetet, kit tartott volna elfogadhatónak, mi bajuk volt az Ökotárssal, kik az ügy vesztesei, és konkrétan a megállapodás mely pontja alapján akarnak perelni.

A miniszterelnökség a válaszában azt írta, hogy „hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak."

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a Heti Naplónak azt mondta: szakmai értékelés nyomán választották ki őket, nem pedig személyes szimpátia alapján. A norvégok ragaszkodnak ehhez a szakmai értékeléshez – tette hozzá.

A kiírás szerint a civil lebonyolítónak függetlennek kell lennie a politikától és az államtól. Így a kormány által hivatkozott Magyar Vöröskereszt azonnal kiesik, ahogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is, melynek Kövér László az elnöke. De ugyanígy hiába indult a pályázaton a Nő a siker nevű alapítvány, mivel azt Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő alapította és a kuratóriumában ott ül Mészáros Lőrinc volt felesége is.

Bíró-Nagy szerint ebből az ügyből is nagyon jól látszik, hogy „a magyar kormány nemzetközi kapcsolatait teljes mértékben alárendelte saját belpolitikai, hatalmi céljainak”. „Tehát hogyha a kormány úgy gondolja, hogy ezt az árat nem túl drága megfizetni azért, hogy az ő belpolitikai pozíciója még jobb legyen, és az ő hazai kritikusai pedig még rosszabb helyzetbe kerüljenek, akkor hajlandó megfizetni ezt az árat” –vélekedett.

Jeszenszky szerint csak agymosással lehet a magyar társadalom egy részével elhitetni azt, hogy itt tényleg valamiféle szabadságharc folyik, és hogy a külvilág rosszat akar Magyarországnak. „Nagyon fontos, hogy minél több szó essen erről a konkrét ügyről, a Norvég Alap elutasításáról, mert ez azt leplezi le, (…) hogy a magyar kormány nem a nemzeti érdek alapján politizál” – fogalmazott. (atv.hu)