A mélyszegénységben élők számában nincs változás, a nyugdíjak értéke pedig egyre inkább leszakad az átlagbérektől. Közel két és fél milliót veszélyeztet a szegénység és a társadalmi kirekesztődés - a központi statisztikai hivatal 2016-os évkönyve szerint. A nyugdíjasok országos szövetsége éppen ezért kevésnek tartja a 2018-ra bejelentett emelést, és a jelenlegi inflációkövető rendszert visszacserélnék a régi, svájci indexálású nyugdíjemelési módszerre.

A novemberi nyugdíjkorrekció, majd a decemberi Erzsébet utalványok után jövőre újabb emelésre számíthatnak az idősek.

„Tehát a magyar közlönyben megjelenik a nyugdíjemelés mértéke, az 3 százalék januártól, de ehhez hozzá jön az a 0.8 százalék, amit novembertől biztosítunk a nyugdíjasoknak. Így tehát a 2017 előtt megállapított ellátások esetében az emelés 3.8 százalék lesz” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A nyugdíjfolyósító intézet adatai szerint 2017-ben az átlagnyugdíj 123 ezer forint, vagyis a most bejelentett emelés után 3700 – 4700 forinttal kaphatnak majd többet havonta az átlagos ellátásban részesülők.

Az emelések ellenére is a nyugdíjasok alig 10 százaléka kap az átlagbér feletti összeget. Ez az arány 2016-ban még 13 százalék volt, vagyis a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől.

Egy átlagos nyugdíjas 2014-ben még az átlagkereset 71,4 százalékát kapta, idén már csak 66 százalékot.

A Nyugdíjasok Országos Szövetségének budapesti elnöke szerint a jövő évi tervezett emelés nem elegendő, mint ahogy a novemberi korrekció vagy épp a most kézbesített Erzsébet utalvány is csak tűzoltás, hosszú távon nem segítség.

„Általánosságban a 3 százalékos nyugdíjemelést nem tartják elegendőnek, főleg annak tükrében, hogy 9-12 százalék volt a béremelés az aktív korúaknál. Ők ugyan abból a piacból vásárolnak, mint mi. Nő a két korosztály közötti nagy feszültség. Méltánytalannak tartjuk ezt az emelést, és a korábbi emelés, a svájci indexálás jobb volt, amikor figyelembe vették az infláció mellett az aktív korúak átlagos béremelését is” – mondta el Véghné Reményi Mária, a szövetség budapesti elnöke.

A szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2016-ban 25.6 százalék volt a teljes népességre vetítve.

Vagyis minden negyedik ember, közel két és félmillió ember van komoly veszélyben, főként a romák, illetve az egyszülős háztartásokban élők. Ezt az adatot a központi statisztikai hivatal a magyar háztartások életszínvonalát értékelő kiadványa tartalmazza. Vagyis hiába a javult a háztartások jövedelmi helyzete 2016-ban, továbbra is jelentős a mélyszegénységben élők száma is.

„Azok tartoznak a mélyszegények csoportjába, akik valamennyi szegénységi dimenzióban érintettek, tehát jövedelmi szegények, munkaszegények, és súlyos anyagi deprimációban is érintettek. 2016-ban 114 ezer fős ez a csoport, a teljes népesség 1,2 százaléka” – jelentette ki Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője.

A KSH felmérése szerint a nyugdíjemelés és a bérek növekedése ellenére a lakosság jelentős része elégedetlen az életével. 10-es skálán 6-os volt a legutóbbi elégedettségi index, ami megegyezik a korábbi évek adatával.

hirtv.hu