h i r d e t é s

A párbeszéd helyett a támadást választotta Orbán

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A párbeszéd helyett a támadást választotta Orbán

2020. március 27. - 08:10

 

Szükség van rendkívüli intézkedésekre, de nem mindegy, hogy azok milyen mértékűek és mennyire általánosak - mondta a Népszavának Radka Maxová, cseh liberális EP-képviselő. 

Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy összhangba hozza a felhatalmazási törvényt az európai demokratikus elvekkel és jogállami értékekkel.

Nyolcvannyolc európai parlamenti képviselő írta alá a brüsszeli testület elnökének és nyolc alelnökének e hét elején elküldött levelet, amelyet Radka Maxová, cseh liberális EP-képviselő fogalmazott.

Az aláírók zöme liberális és zöldpárti, de jócskán akadnak közöttük szocialisták, valamint szélsőbaloldaliak. A kezdeményezést öt néppárti EP-képviselő is szignálta, és három magyar: a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, valamint a jobbikos Gyöngyösi Márton. A parlament szocialista frakciójának magyar tagjai lapunknak kifejtették: azért nem írták alá a levelet, mert saját politikai csoportjuk hasonló előterjesztéseit támogatták, illetve fogják támogatni. Iratxe García frakcióvezető a napokban éles hangú közleményben ítélte el a magyar szabályozást, felszólítva az állam- és kormányfők testületét, hogy azonnal vegyék napirendre a kérdést.

Mint lapunk elsőként beszámolt róla, Radka Maxová hétfőn levelet írt az Európai Bizottságnak, és arra kérte a képviselőtársait, hogy támogassák a magyar felhatalmazási törvényjavaslatot bíráló indítványát.

A cseh politikus írásban feltett kérdéseinkre válaszolva leszögezte: azért szorgalmazza a párbeszédet Brüsszel és Budapest között, mert a magyar és az európai polgároknak is érdeke, hogy a vitás kérdéseket lehetőleg párbeszéd útján rendezzék a felek. “Teljesen egyetértek azzal, hogy szükség van rendkívüli intézkedésekre, de nem mindegy, hogy azok milyen mértékűek és mennyire általánosak. A demokratikus rendszer és a jogállam fenntartása érdekében ezek az intézkedések szigorúan csak ideiglenes jelleget ölthetnek. Remélem, hogy a magyar kormány belátja, lehetséges gyorsan és határozottan cselekedni a demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése mellett” - fejtette ki lapunknak Maxová. 

Szerinte a felhatalmazási törvény korlátlan időre leépíti ezeket a fékeket és ellensúlyokat azáltal, hogy nem korlátozza a rendkívüli intézkedések időtartamát. Az EP-képviselő aggályosnak ítéli a büntető törvénykönyv tervezett módosítását is, mert úgy büntetné szabadságvesztéssel az álhírek terjesztőit, hogy nem pontosítja a hamis információ definícióját.

Maxová kérdésünkre reagált Kósa Ádám fideszes EP-képviselő körlevelére is. Ebben a politikus a magyar szabályozással egy lapon említette azt a cseh törvényt, amely büntethetővé teszi a koronavírus terjesztését. “Nálunk nem módosult a jogszabály, hanem a kormány egy rendelettel kiegészítette a már eddig is mintegy húsz megbetegedést tartalmazó listát. A törvény értelmezése és az esetjog nem változott, vagyis nem csorbult a jog kiszámíthatósága” - érvelt Radka Maxová.

A magyar kormány párbeszédre való hajlandóságáról sokat elárul Orbán Viktor kormányfő válasza Marija Pejčinović Burićnak, az Európa Tanács főtitkárának. A tisztségviselő a napokban levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben felajánlotta az emberi jogi szervezet segítségét ahhoz, hogy a magyar kormány összhangba tudja hozni a járvány leküzdését szolgáló lépéseit a demokrácia, a jogállam és az alapvető jogok tiszteletben tartásával. „Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától” - reagált a levélre Orbán, arra kérve a főtitkárt, hogy vizsgálja meg a törvényjavaslat szövegét, és más államok jogi gyakorlatát is.

Csaknem százezren tiltakoznak a szabadahang.hu platformon keresztül létrehozott petíció támogatásával a "koronavírus elleni védekezésről" szóló törvényjavaslat elfogadása ellen. Mint ismert, a magyar kormány március 11-én rendelte el a veszélyhelyzetet. Az alaptörvény alapján ez idő alatt rendeletekkel kormányozhat, ám ezek a rendeletek 15 napig maradnak hatályban. A kormány az országgyűlés felhatalmazásával ezek hatályát meghosszabbíthatja. A veszélyhelyzet idején a kormány gyakorlatilag bármely törvénytől eltérhet vagy felfüggesztheti azt, amennyiben a védekezés vagy a károk enyhítéséhe érdekében szükségét látja.

Magyarország kormánya azonban egyedülálló módon nem köti semmilyen határidőhöz a veszélyhelyzetet, azt lényegében eddig is a kormány döntéséig fenntarthatóvá tette az Alkotmánybíróság elméleti kontrollja mellett

- mutatott rá az aHang nevű szervezet.   

Veszélyhelyzet időtartama máshol:

  • Bulgária:  31 nap
  • Ciprus: 45 nap
  • Csehország:  30 nap
  • Észtország: 50 nap
  • Finnország: 25 nap
  • Olaszország: 25 nap
  • Luxemburg: 3 hónap
  • Szerbia: 90 nap
  • Georgia: 30 nap
  • Románia: 30 nap

nepszava.hu


 

h i r d e t é s