A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kongresszusa szombaton elsöprő többséggel arról döntött, hogy azonnali tárgyalásokat kezdeményeznek a kormányzattal – közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel. A PSZ szerint az állami fenntartás jelenlegi formájában nem garantálja a zavartalan működést, a pedagógusok foglalkoztatásának új rendje pedig átláthatatlanná tette a munkavégzést - írja a budapestbeacon.com.

A résztvevők felhatalmazták Galló Istvánnét, a PSZ elnökét (képünkön balra), hogy tárgyaljon a kormány képviselőivel, a tárgyalások elmaradása vagy sikertelensége esetén pedig 2016 első negyedévében szervezzen utcai demonstrációt. Indokolt esetben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű munkabeszüntetés megszervezésére valamennyi köznevelési intézményben.

Arról is döntés született, hogy a PSZ ismét levelet ír a miniszterelnöknek. November 23-án az érdekvédelmi szervezet már megkereste levélben Orbán Viktort, hogy tájékoztassa a köznevelés tarthatatlan helyzetéről. Erre a napokban Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár válaszolt, de a választ a kongresszus nem fogadta el. A válaszban egyébként Czunyiné elismeri, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alulfinanszírozott, de a jövőbeni szerkezeti átalakítással szerinte a helyzet jobb lesz. Az elmaradt vagy későn érkező fizetésekkel, az önértékelésekkel, vagy a pedagógus-előmeneteli rendszerrel kapcsolatban a levél már inkább csak magyarázkodásnak tűnik, bár apróbb változásokat az államtitkár így is megemlít, így például hogy önértékelés csak ötévente lesz, amely azonban átmeneti ideig nem számít majd bele a pedagógusok minősítésébe. Az államtitkár válaszában a szakszervezetekkel történő rendszeres egyeztetést is sürgette, ám – mint ahogyan korábban említettük –, a PSZ kongresszusa nem fogadta el Czunyiné válaszait. Sok dolgot leírt, „csak a föltett kérdésekre nem adott választ” – nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak Galló Istvánné hétfőn.

A szakszervezet előző levelében egyébként szinte ugyanazt kérte, mint most: ha nem kapnak választ a miniszterelnöktől, december 5-én szakszervezeti kongresszuson döntenek arról, szervezzenek-e januárra demonstrációt a közoktatás tarthatatlan helyzete miatt – írták korábban. Az akkori elhatározás mintha némiképp fölpuhult volna, hiszen a tüntetés továbbra is csak lehetőség, a PSZ még mindig tárgyalni szeretne.

A közösségi oldalakon reagálók – zömmel tanárok – nagy többsége csalódottságának is hangot adott ezzel kapcsolatban: „Képtelenek arra, hogy ne udvariaskodjanak, sokadszorra hiába és feleslegesen” – írta valaki. Többen úgy vélekednek, a levelek és a jólneveltség ideje lejárt, „rá kellene már rúgni az ajtót Orbánra”. „Fogadásom van rá, hogy nem fognak sztrájkolni sem most, sem karácsony előtt, sem később. Annál megalkuvóbbak és gyávák” – szól egy másik vélemény, miközben többen úgy vélik, egy esetleges sztrájkhoz a szülők támogatására is szükség van.

Ezzel Galló Istvánné is messzemenőkig egyetért. A PSZ elnöke a Budapest Beaconnek nyilatkozva azt mondta: egy közszférában működő szakszervezet akkor tud eredményeket elérni, ha a társadalom támogatását is bírja. A társadalom azonban rendkívül megosztott, hiszen míg a közvélemény egyik része úgy gondolja, a pedagógus fogja be a száját, hiszen kapott béremelést, a másik része megérti, hogy a pedagógus problémája az ő problémája is, mert nem mindegy, milyen iskolába jár a gyerek. Az oktatást érintő egy-egy rossz döntés hatása csak évek múlva jelentkezik, nem úgy, mint például az egészségügyben – hangsúlyozta Gallóné. „Ebben a sajtónak, és a pedagógusoknak is nagy szerepe van. A pedagógus nap mint nap találkozik a szülővel, tájékoztatnia kell, szembesítenie kell a problémákkal” – mondta a szakszervezet elnöke.

Úgy mondanak véleményt a kommentálók, hogy nem ismerik a szakszervezetek működését. Nem lehet az a megoldás, hogy valaki „Orbán Viktorra rárúgja az ajtót”, mint ahogyan javasolják egyesek. Akár tetszik akár nem, ez egy folyamat: először tárgyalni kell, de január közepére ki fog derülni, hogy a kormány fogadókész-e a javaslatainkra, vagy sem – folytatta. Javaslatok márpedig vannak, ezeket a PSZ kidolgozta.

Ha a szakszervezet meghirdet egy sztrájkot, akkor a kormánynak azt is tudnia kell, hogy abból öngerjesztő folyamat is lehet: melléállhat az egészségügy, a szociális ágazat, és így tovább. Közel 650 ezer munkavállaló dolgozik a közszférában, a kormánynak ezért ezt a kockázatot is figyelembe véve kell mérlegelnie, elfogadja-e a javaslatainkat, vagy legalább azok egy jelentős részét – folytatta Galló Istvánné. Hozzátette: Biztos abban, miszerint az államtitkárságon is tudják, hogy nagy a baj.

Tárgyalni kell, az vitathatatlan, de ahhoz tárgyalópartner is kellene – nyilatkozta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke (képünkön jobbra) a Budapest Beaconnek. „A látszattárgyalásokra egyszerűen nincs idő” – vélte Mendrey. A harmincnégy országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése alapján a magyar pedagógusok bére az utolsó háromban van a béremelések ellenére is. A szervezet a közoktatás helyzetét rendkívül súlyosnak ítéli, az óvodán kívül mindenben a sereghajtók között vagyunk – hívta föl a figyelmet a PDSZ elnöke. 2008-óta olyan állapotokat sikerült kialakítani, amik nehezen megállíthatók, és még nehezebben fordíthatók vissza. „Jelenleg az összeszerelő üzem Magyarországához képest is le vagyunk maradva” – közölte lapunkkal Mendrey.

Ha föláll a sztrájkbizottság, akkor a kormányzatnak le kell ülnie tárgyalni, eredmények azonban nincsenek. „A sztrájk pillanatnyilag abszolút lehetetlen” – vélte Mendrey, aki ezt azzal magyarázza, hogy bár korábban is volt már sztrájkhelyzet, a KLIK nem volt hajlandó megnevezni az elégséges szolgáltatás kritériumait, így pedig nem lehetett sztrájkolni. Ezeket a kritériumokat most sem fogják megnevezni – mondta a PDSZ elnöke.

„Mi azt gondoljuk, hogyha még nem is kell rárúgni az ajtót kormányzatra – bár nem kezelnek minket akként, mi mégiscsak értelmiségiek vagyunk, nekünk ezt a stílust nem kell fölvennünk –, radikális nyomásgyakorlásra van szükség” – folytatta Mendrey. Szerinte is szükség van a társadalom összefogására, de ugyanúgy a szakszervezetekére is: jobb lenne a közös szervezés, de támogatják a PSZ-t, ugyanakkor nem kerülhető meg a tény, hogy a pedagógustársadalom jó része „potyautas”. Nem tagja egyik szakszervezetnek sem, nehéz megmozdítani. Ezért jött létre a Közoktatási Kerekasztal.

„Nekünk, pedagógusoknak is van felelősségünk abban, hogy ezt a helyzetet hagytuk kialakulni. Hagytuk magunkat becsapni, elhittük, hogy mennyire jó lesz nekünk, és nemcsak mi, de a társadalom és a szülők is elhitték. Azt hiszem, mostanra mindenkinek kinyílt a szeme, és látják, mekkora a baj. A baj márpedig nagy, és rövid időn belül még nagyobb lesz, mert a pedagógusok egy nagy része hamarosan nyugdíjba megy, így öt-nyolc éven belül súlyos pedagógushiány várható, ami a jelenleginél még rosszabb következményeket vetít előre” – hangsúlyozta Mendrey.

A Mendrey által említett OECD-jelentés valóban tragikus képet fest. Nemhogy az utolsó háromban van Magyarország, de a fizetések tekintetében az utolsó. Egy kezdő magyar tanár éves bruttó bére bő tízezer dollár, azaz körülbelül hárommillió forint. Csak Szlovákiában hasonlóan sanyarú a tanárok sorsa, de még Kolumbiában is körülbelül másfélmillióval vihet haza többet évente egy kezdő pedagógus, mint itthon. Csehországban ötmillió, Szlovéniában 7,5, Luxemburgban pedig évi 23,5 millió forint az éves apanázs kezdőként. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Magyarországon az egyik – ha nem a – legnagyobb a munkát terhelő járulékteher, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ma Magyarországon a legrosszabb tanárnak lenni, az OECD tagországai közül legalábbis biztosan.

Sztrájkhajlandóság márpedig van

A Hívatlanul csoport, mely azért jött létre, hogy felületet és közösséget biztosítson a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény ellen tiltakozó pedagógusoknak, honlapján sztrájkfölmérést tett közzé, melyre kedd estig 1205-en válaszoltak. A legtöbben – a válaszadók 37,9 százaléka – olyan pedagógus, aki akár kiemelt napon, például érettségi alatt is hajlandó lenne beszüntetni a munkát, miközben a válaszadók 19,7 százaléka csak átlagos munkanapon vállalná a legradikálisabb tiltakozási formát. A kérdőívet kitöltők 26,6 százaléka nem dolgozik a közoktatásban, de támogatna egy sztrájkot, míg 14,5 százalék szülőként vagy nagyszülőként gyerekfelügyeletet is vállalna, ezzel segítve a pedagógusok céljainak elérését. Mindössze 1,3 százaléka a válaszadóknak gondolja úgy, hogy nem sztrájkolna és nem is támogatna egy esetleges munkabeszüntetést.

hu.budapestbeacon.com