– Azok, akik a demokratikus ellenzék oldaláról a szocialistákat támadják, azt vetik a 8 évig kormányzati pozícióban volt párt szemére, hogy a hibáikkal ágyaztak meg a Fidesz-rezsimnek, Orbán Viktor teljhatalmának. Lehet ezt Nyíregyházára vonatkoztatni? Eltelt annyi idő, hogy ezt talán már lehet mérlegelni.

– A pénz hiánya, az ebből fakadó nehéz helyzet, hogy egyre erőteljesebben fogalmazódtak meg az emberek részéről nagyon jogos igények – amiket nem tudtunk kielégíteni -, ezek vezethettek oda, hogy a Fidesz viszonylag könnyen győzött Nyíregyházán is. A másik probléma talán az, hogy az itteni 16 éves kormányzásunk alatt képviselőink között volt, akinek nem sikerült megőrizni a támogatottságát. De hozzájárult, hogy az 1994-2006 között a mindig egymást kritizáló, versengő, de sosem gyalázkodó felek – a hatalomban lévő szocialista pártnak és ellenzékének – viszonya egyszer csak az országos politika következtében megkeseredett. Az öszödi beszéd után legitimitásunk – az önkormányzatban is – olyan mértékig csökkent, hogy én azt éreztem, nincs levegő körülöttem! Nagyon felerősödött a Fidesz-frakció. Nagy elánnal, azzal a hittel dolgozott Vinnai Győző, hogy ő lesz a polgármester, és ebbe minden erőt, energiát, mindent bele is rakott és nem válogatott az eszközökben. Ennek ellenére Nyíregyházán az MSZP támogatottsága jobb volt, mint az országos. Munkánkat sok városlakó elismerte, sőt ma is sokan adnak ennek hangot. De volt néhány döntésünk, amit a nyíregyháziak nem értettek, vagy nem fogadtak el. Mondok példákat, amiben a saját felelősségemet is érzem. Négyszer hirdettünk eredményt a szennyvíz-programnál, és azt gondolom most már, hogy a másodiknál új pályázatot kellett volna kiírni. Olyan mértékig elmérgesedett a harc a vállalkozók között, és nekem észre kellett volna vennem, hogy milyen mértékig avatkozik be mindkét oldalon a hátam mögött a politika.

– Tehát a gazdaság és a politika összefonódása már akkor nyilvánvaló lehetett volna…

– Nem, összefonódás nem volt, mert az egy tartós kapcsolat, amilyen Simicska és Fidesz között volt, vagy Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor között van. Inkább arról van szó, hogy néhányan lehetőséget láttak ebben a projektben. Ugyan így hibát követtünk el a piacnál, mert a szocialista frakció egy része azt mondta, hogy állami-önkormányzati pénzt ne költsünk a piacra, hiszen ezt a vállalkozói szféra is megcsinálja. Aztán pedig olyan feltételeket teremtettünk, amit a vállalkozói szféra csak olyan áron valósíthatott volna meg, amit már a lakosság nem fogadott el.  Mi ragaszkodtunk a 600 férőhelyes parkolóhoz, ami nemcsak a piac, de a belváros parkolási gondjain is segített volna.

– Ha már érintjük a gazdaságot és a vállalkozói hátteret, itt van helye megkérdezni: amit ma egyértelműnek látunk, hogy oligarchák állnak a Fidesz mögött vagy mellett – sőt, néha mintha ők irányítanának -, eszébe juttatja az embereknek, hogy az MSZP-nek is volt gazdasági holdudvara. Ön hogy látja: voltak kedvenc vállalkozóik?

– Nem voltak. Ez a feltételezés nem igaz. Csak végig kell nézni, hogy mi kikkel dolgoztattunk. Nagyon sokakkal. Nyitott volt a közbeszerzés, és csak a legritkább esetben alkalmaztunk meghívásos pályázatot…

– Volt rá azért példa?

– Az alacsony értékű munkáknál igen. Vagy ha nagyon gyorsan kellett lépni. Például amikor az Arany János utcán a gázrobbanás után gyorsan kellett helyreállítani a lakásokat, három ismerős vállalkozót megszólítottunk, hogy hamar adjanak árajánlatot, aztán két nap alatt döntöttünk. De ezek a nagyon ritka esetek voltak. Meg kell nézni, hogy akkor kik terveztek! Legalább tíz tervező csapatot fel tudnék sorolni, akik a mi időnkben Nyíregyházán nagyon értékes és fontos épületeken dolgoztak. Most egyetlen gazdasági vállalkozás van, amelyik tervező munkát végez a városban. Óriási különbség az is, hogy én nagyon fontosnak tartottam a helyi kisvállalatok megerősödését. Legyen nyíregyházi kötődésű vállalkozói réteg, amelyik elég erős ahhoz, hogy sportot, kultúrát és szociális ügyeket támogat.  Ezért mi nem kiszipolyozni akartuk ezeket a vállalkozásokat, hanem rendes értéken megfizetni a munkájukat. Na, ezeknek a cégeknek a jelentős részét a mai városvezetés gyakorlatilag tönkre tette és beemelt másokat. Többek között olyat is, akivel mi azért szüntettük meg a kapcsolatot, mert lopás-gyanús helyzetbe került – ha finom akarok lenni. És hát meg kell nézni, a mai meghívásos közbeszerzések hogyan történnek: gyakorlatilag azonos vállalkozói kör játszik szerepet. Ilyen azelőtt nem volt, ezt adatok bizonyítják!

– Egy ilyen beszélgetés kereteit szétfeszítené, hogy konkrét ügyek kapcsán név szerint emlegessünk olyan vállalkozókat, akikről városszerte azt hiszik az emberek, hogy szoros viszonyt ápoltak a szocialista városvezetőkkel és az kölcsönös előnyökön nyugodott. Pontról pontra bizonyítani állításokat és összefüggéseket egy másik műfaj. De talán, úgy kérdezhetjük, hogy hogyan álltak elő az olyan helyzetek, hogy a Fidesz – még a 2010-es kampányban – telekügyeket, nagyberuházásokat hátráltató kisajátítási panamákat tudott felemlegetni –  bizonyítékok nélkül -, de nagy meggyőzőerővel kommunikálva, hogy ez máig tartja magát a nyíregyháziak körében.

– Még a mozi témájában, aztán pedig a Pláza-építések kapcsán kerültünk kapcsolatba azzal a vállalkozóval, akire a kérdés irányulhat, és ő akkor segített. Aztán azt tapasztaltam, hogy egyes gazdasági döntésünknél megelőztek bennünket. Az önkormányzat munkája nyitott, mégis úgy gondolom, hogy lehettek olyan előkészítő egyeztetések, amiről információk eljuthattak hozzájuk, sejtésem van, de bizonyítani nem tudom és az illető már nagyon régen nem vesz részt az önkormányzat munkájában. Mondok egy példát. A Kormánynál elértem, hogy közel egy milliárd forintból megoldják a városi rendőrség elhelyezését a Szavicsav volt telephelyén. Az épület a megye önkormányzatainak tulajdonában volt. Mielőtt az állami tulajdonba vétel megtörtént, a szóba hozott vállalkozók megvették néhány kis önkormányzat tulajdon részét. Na, most, hogy ez jól értesültség vagy jó felkészültség? Mind a kettő lehet. De abban biztos vagyok: se nekem, se a szocialista frakciónak, se az önkormányzat vezetőinek ebből haszna nem származott. Az akkori megyei önkormányzat másfél évig egyeztetetett sikertelenül. Végül a városi önkormányzat kompromisszummal oldotta meg a helyzetet, hogy ne veszítsük el az egy milliárd forintos fejlesztés lehetőségét. Nem tudom utólag sem helytelennek minősíteni ezt a döntésünket

– Ez azt jelenti, hogy közel engedték magukhoz?                                                                                                                 

– Lehet. Korábban volt személyes kapcsolat, de a kétezres évektől már csak szigorú hivatali kapcsolat volt.

– A borbányai szeméttelep ügye is ide sorolható?

– Azt talán onnan tudom megvilágítani, hogy a hivatali dolgozók kapcsolata, informáltsága a gazdasági élet eseményeit illetően nem mindig volt elég gyors. Véletlenül tudtuk meg, nem vettük elég hamar észre a Gáz-Markt felszámolását. Mire mozdultunk, felvásárolták előttünk a cég egy részét, mi már csak résztulajdonosok lehettünk volna. A Borbányai hulladéktelep új tulajdonosa,  de a környezetvédelmi hatóság is úgy képzelte a rekultivációt, hogy kitermeljük a hulladékot, elszállítjuk és egy új szigetelt lerakóba tároljuk. Ez kb. kilenc milliárd forintba került volna. Ezzel az önkormányzat vezetése és a szakemberek nem értettek egyet. Helyette kidolgoztattunk egy új eljárást, ami másfél milliárd forintba került, de a terület majd csak tizenöt- húsz év múlva lesz beépíthető. Nagyon sokat kellett azért dolgozni, hogy meggyőzzük a hatóságokat, itt azonban sem a technológiában, sem a tulajdon szerzésben nem kötöttünk kompromisszumot. Elindítottuk a bírósági utat, ami több fellebbezés után már a fideszes önkormányzat idején fejeződött be. A közelmúltban a Nyíregyházi Önkormányzat a borbányai rekultivációért innovációs-díjat kapott. A hír megjelenésekor a Naplóban hozzá tették, hogy az előző önkormányzat semmit nem tett ebben az ügyben. Ez hazugság. Vagy az újságíró túlzott lojalitását vagy a polgármester kicsinyességét mutatja ez a megjegyzés.

Csabai Lászlóné – Fotó: Móricz Csaba

– Az elmúlt öt évben nagyon sok mindent avatott a Fideszes városvezetés, és Ön bizonyára pontosan tudja, hogy ebből mi az, amit még a szocialisták kezdtek el, csak a dolgok természete szerint az „aratás” átnyúlik a ciklusokon. De akkor azt is tudnia kell, hogy mi az, ami tényleg az ő munkájuk. Mi az, amit ők csináltak?

– 2010-ben közel húsz milliárd forint értékű elnyert vagy döntés előtt álló fejlesztési lehetőséget adtunk át a fideszes önkormányzatnak Ez az elmúlt öt év fejlesztésének kétharmada. Ezeket a beruházásokat természetesen Kovács Ferenc avatta. De természetesen vannak olyan fejlesztések is, amelyek már a jelenlegi vezetéshez kötődnek.  Például Sóstónak a 2 milliárdja, az Kovács Ferenc érdeme. Arról a pénzről van szó, amit 2010-ben hét nyertes pályázó visszaadott a fejlesztési tanácsnak, mert a 2009-ben kiteljesedett gazdasági válság miatt szállodaépítésre a vállalkozók nem kaptak hitelt. Köztük van a sóstói, de szolnoki, debreceni, hajdúszoboszlói, meg más is, ezek a szállodai projektek 3,5 milliárdot tettek ki, ebből Kovács Ferenc megszerzett kettőt, mert a szállodák nem épültek meg. Ez az ő érdeme. Hogy ennek a pénznek a felhasználása a legcélszerűbb volt-e vagy nem, ezen persze lehet vitatkozni, az is lehet kérdés, hogy gazdaságosan és jó minőségben valósult-e meg a beruházás.

– Fogunk a sóstói pénzköltésről beszélni, de van-e még saját érdeme a fideszes önkormányzatnak a megvalósul fejlesztésekben?

– Én azt is pozitívumnak tartom, hogy a Buszacsa felújítása elindulhatott, de közben a korábbi megyei fideszes vezetés hibájának tartom, hogy ez nem indult el 2007-ben! Mert már akkor elindulhatott volna!

– Kedvenc technikájuk volt ellenzékből megfúrni azt, amit a legitim hatalom akar, hogy alkalom adtán majd ők csinálhassák meg!

– Elfogadhatatlan számomra, hogy minden próbálkozásunk ellenére nem tudtuk megszerezni a Buszacsát, a megyei önkormányzat pártállástól függetlenül ragaszkodott a tulajdonhoz, de semmit nem tett annak a normális működése érdekében! De mondok másik példát: már a Gazda László vezette szocialista megyei önkormányzat kidolgozta a Kállay-ház komplett felújítását, hogy odavigyük a Kállay-gyűjteményt. És eltelt tíz év! Ez alatt a tíz év alatt a debreceni Déry Múzeum több milliárd forintos fejlesztési forráshoz jutott. Örülök, hogy a Kállay ház megújul, de bánt, hogy hogyan lehetett a fideszes megyei vezetés olyan ügyetlen, hogy tíz évet elvesztegetett, mikor kész tervek voltak és pályázati forrás is volt! Tehát miközben van, aminek örülök egyik oldalról, másoldalról meg azt gondolom, hogy egy korábbi hibájuknak a kijavítása történik most.

– Ami Sóstót illeti, ott tartunk, hogy még a megyei főügyészség szerint is indokolt a vizsgálat néhány gyanús körülmény miatt. Mi a véleménye arról, hogy ebben a helyzetben a Fidesz kommunikációs csatát indít, mert szerintük azok keltik rossz hírét a városnak, akik a hibákat szóvá teszik és az ügyek tisztázását kérik, nem pedig azok, akik a hibákat elkövették.

– A Fidesznek nincs erkölcsi alapja ebben az ügyben egy mondatot se mondani! Az a Fidesz, amelyik évekig olyan kommunikációs háborút vívott ellenünk Sóstó-ügyben, hogy azok kedvét is elvették az élményfürdőtől, akik pedig ott nagyon jól érezték magukat, hisz szezon közepén képesek voltak arról beszélni, hogy „zavaros a Sóstó vize”. Azt a látszatot keltették, mintha ott valami közegészségügyi probléma lenne. Nincs erkölcsi alapjuk, hogy a most felszínre került kifogásokat megkérdőjelezzék. Az volt a véleményem a mi időnkben is, most is: ha ilyenek felmerülnek, ezeket ki kell vizsgálni. Szomorúan látom, hogy manapság ezek a vizsgálatok – akár a korábbi, hozzánk kapcsolódó ügyben, vagy a már most keletkezett NyírVV-ügy is – évekre elhúzódnak. Pedig ezek nem olyan bonyolult történetek, hogy ez indokolt lenne. Ezeket gyorsan le kellene zárni: ha hiba van, el kell ismerni és ki kell javítani, ha nincs hiba, akkor pedig azt kell mondani, hogy Elnézést! Egyébként olvasom most, hogy 1,2 milliárd volt a fürdő bevétele. A mi időnkben – ha jól emlékszem -, olyan 8-900 millió volt a legmagasabb bevétel és közel 400 ezer látogatót jegyeztünk. Most 500 ezer fölött van a látogatók száma. De közben beletettünk 3 milliárd forintot a Sóstóba! 1,2-t mi nyertünk a Parkfürdő fejlesztésére, és utána ők még az említett kettőt. Ha pénzt teszek valamibe, annak hozadéka kell, legyen. Kevés a hozadék! Nincs arányban a befektetéssel. Nem biztos, hogy az idegenforgalomtól kellene a többletet várni, lehetne a nyíregyháziaktól is. De, ha meg nem mennek elegen a városból, akkor lehetne délelőtti akciókat csinálni, amivel meg lehetne őket mozgatni, oda lehetne vonzani. Az 50 méteres medence a nyitva tartási idő jelentős részében  üres. Több olyan unokám van, aki az elmúlt négy évben egyszer se került vízbe! Micsoda dolog ez!? Ha ilyen jó a feltételrendszerünk: van 50 méteres uszodánk, van 25 méteres, van egy főiskolai medencénk, van a 9-es iskolában, ja és még van az egyháznak is, nem lenne szabad, hogy legyen olyan gyerek a városban, aki nem kap úszásoktatást.

– Rémlik valami emlék, hogy annó minden másodikosztályos gyerek részesült úszásoktatásban. Ez most nincs?

– Nincs. Néhány iskola csinálja, ahol az igazgató és a pedagógusok ezt fontosnak tartják. De a város ehhez nem ad segítséget, vagy keveset. Ha ennyi pénzt ráköltöttünk a Sóstóra, akkor annak a hasznát élvezzék a nyíregyháziak, de legalább a gyerekeink. Én nem gondolom, hogy mi ott nem követtünk el hibákat. Ma se tudom megmondani, miért nem tudtuk megcsinálni a gyógyfürdővé minősítést. Ebben érzem a mi felelősségünket, de ha már ez sikerült, legyen ennek haszna, hiszen azt a fürdőt a nyíregyházi és az európai adóforintokból építettük.

– Ha már a nagyberuházásoknál tartunk, a művelődési központ miatt is óriási birkózásban volt a két ellenérdekelt politikai erő…

– Nézze, az a véleményem, hogy rossz volt a pályázati kiírás. Olyan feltételeket szabott, amit ez a ház nem tudott teljesíteni, mi sem tudtunk, és a jelenlegi önkormányzat se. A különbség az volt, hogy a mi kormányunk – ahogy mindenben -, ragaszkodott az eredeti kiíráshoz, mert ezt tartotta korrektnek. Ragaszkodtak a többfunkciós, 600 fős teremhez is. Ami most létrejött, az egy 450 fős, többfunkciós terem. De mi küzdöttünk az építésügyi, fejlesztési felügyelettel, a megoldás keresése közben bekormányoztuk magunkat egy zsákutcába, és közben úgy döntöttünk, hogy egy másik házat létrehozunk, ami szép lett volna, de drága. Bár, hallva most 3-4-5 milliárdos fejlesztéseket, vannak kételyeim, hogy mi a drága. Mikor bejött a válság, lehetett látni, hogy ezt nem lehet finanszírozni. Én elmentem 2011-ben az akkori alpolgármesterhez, elmondtam neki, hogy nagyon sajnálom, hogy nem lehet finanszírozni az Agóra programot és hogy pénzt költöttünk azokra a tervekre. Vissza kell lépni, de azt kértem, hogy használjuk fel az eddigi tapasztalatokat. Végül, ami megvalósult egyáltalán nem hasonlít ugyanazon tervező csapat korábbi terveire. Ami történt, annak vannak pozitív elemei, de van kritikám is. Ez a ház hideg lett. Nem akarom kritizálni Bán Ferencet, mi adtunk neki díszpolgári címet, tisztelem őt. De ennek a háznak nincs meg az a melegsége, ami miatt kedvem lenne bemenni.  És van egy házunk, ami nem úgy működik, ahogyan lehetne. Az én gondolataim a körül forogtak, hogyan lehetne ezen változtatni. Én azt gondolom, hogy sokkal több kis közösségre lenne szükség, és nemcsak a nyugdíjasoknál. Ezt kellene anyagilag is támogatni. A mostani városvezetés gondolkodása pedig az, hogy hogyan lehetne népszerűbb, hogyan szerezhet több szavazatot, hogy lehet elérni, hogy ami ebben a városban van, az mind hozzá kötődjön. Hogy egy gazdasági társaság sikere is ő hozzá kötődjön! Én örültem mások sikerének, és tettem alá a feltételeket – ez különbség köztünk. Azt kérdezte, hogy hozott-e valamit ez az önkormányzat a városnak. Az, hogy a Fidesz-kormány minden város adósságát eltörölte, az egy helyzet. Idejön Orbán Viktor és elmondja, hogy Nyíregyházának mennyi adósságát törölték el. Miért nem mondja el, hogy mennyit töröltek el Kaposvárnak, vagy Hódmezővásárhelynek és a többi fideszes önkormányzatnak? Kaposváron egy főre vetítve kétszer annyi volt a hitel, Hódmezővásárhelyen meg háromszor annyi. Csak ott téma ez, ahol szocialista városvezetés volt? Olyan egyébként még sose volt, hogy pártállás és az országos vezetéshez való baráti kapcsolatok révén zsebből lehessen pénzt osztani. Most milliárdokról születik úgy döntés, hogy a miniszterelnöknek kedves polgármestereknek, vagy a megszerezni akart szavazatokért 1-2-3-4 milliárdot csak úgy adnak. Ennek Nyíregyháza haszonélvezője.  Míg ez a város ilyen formán kapott 4-4,5 milliárdot – ha mindent összeszámolunk -, Szeged egy fillért se! Nekem, ennek most örülnöm kellene. Örülök is minden fillérnek, ami Nyíregyházára jön, de azt kell mondanom, hogy a rendszer, amelyik így működik, velejéig bűnös, mert zsarolásra, lojalitásra, szavazatszerzésre irányul. Nem tisztességes, nem átlátható. Ezért nagyon nehéz helyzetben van a szocialista frakció! Sokkal több kritikát kellene mondani, viszont történik egy sor olyan jó dolog a városban az így szerzett pénz révén, aminek örülni kell…

Csabai Lászlóné – Fotó: Móricz Csaba

– Ez az oka annak, hogy néha olyan tehetetlennek, tunyának tűnik az MSZP-frakció a városi közgyűlésben? Nincs határozott tiltakozás, számonkérés, hanem belesimulás, elfogadás látszik.

– Inkább a sorozatos kudarcok feldolgozásának a nehézségéből következik. Voltak ugye az újságok, az Ellensúly lapja annyi mindenre felhívta a figyelmet, sok mindent szóvá tettünk a közgyűlésben, kritizáltunk, és ez mind pusztába kiáltott szó maradt. Ennek a mondanivalónak csak nagyon kis hányada jelent meg a megyei médiában, nem ment át, a Naplóba abszolút nem – ott ugye a legmagasabb szintű cenzúra van, ahogy a tévében is. Engem öt év alatt egyszer hívtak meg a városi televízióba! Legalább akkor meghívhattak volna, amikor tolvajnak kiáltottak ki, hogy mondjam már el az én verziómat. Lehet, hogy nagyon keményen kellett volna engem felelősségre vonnia a riporternek, mert az lett volna a dolga! Nagy László frakcióvezetőként volt a VTV-ben négy év alatt vagy ötször!? Erre nincs példa az előző tizenhat évben! Tehát nem mentek át az üzenetink, ebből – és abból, hogy aki felmert vállalni komolyabb témákat és sikeres volt benne, azt kiszavazták a bizottságból, kinyomták a felügyelőbizottsági munkából – az következett, hogy fásulttá tette, vagy nem kellően lelkessé a képviselőket.

– Ez emberileg érthető, csak most már ennek a halmozódása azt jelenti, hogy nincs komolyan vehető ellenzék, nem csak a városban, de az országban sem. Mindez, ami zajlik, azért tud ilyen zavartalanul megvalósulni, mert senki nem veszi fel a kesztyűt. Hallgatom Tóbiás Józsefet, aki arról beszél, hogy miközben a párt a Parlamentben teszi a dolgát…

– Senki nem figyeli! Mióta nem a Duna tévén megy a közvetítés, az emberek meg se keresik, hol követhetnék…

– Igen. De amit kérdezni szeretnék: a 108 választókerületben való építkezés az MSZP idei prioritása. Ennek mikor kezdenek neki itt, ebben a városban, és hogy? Hogyan lehet most közösséget építeni?

– Nagyon nehezen. Azt tapasztalom, hogy ma Nyíregyházán nagyobb a félelem, mint más fideszes vezetésű megyei jogú városokban.  Más fideszes városokban van – nem szeretetteljes, de – egy normális viszony. Akár a volt polgármesterrel, akár az ellenzékkel. Itt nincs. Itt mindenki tarthat attól, hogy megtorolják. És lehetne rá nagyon-nagyon sok példát mondani. Örülök annak, ami most az oktatásban és az egészségügyben történik, hogy már vannak, akik felvállalják a véleményüket, és jó dolog az, hogy a Hermanos kezdeményezéshez nyíregyházi iskolák is csatlakoztak, mert ami az oktatásban van, fenntarthatatlan. Nekem úgy is jó, ha a Fidesz jobbítja ezt a helyzetet, mert az unokáimat és a gyerekeimet Magyarországon szeretném tudni. De nincs értékeken alapuló együttműködés. Talán át fog szakadni a gát, ha már elég sokan felvállalják, egyszer csak itt is… Most szervezzük a Baloldali esték című sorozatot.  Elkeseredtem, mikor többszöri próbálkozás után sem volt megyei polgármester, aki Gémesi Györggyel, Gödöllő polgármesterével felvállalta volna a véleményét az önkormányzati működésről, intézkedésekről. Pozitívról és negatívról. Mert van pozitív is. Gémesi Gyuri fantasztikusan jó előadást tartott, és ha a megyei polgármesterek eljöttek volna, rengeteget tanulhattak volna, mert őrá érdemes odafigyelni, csinálja huszonöt éve és ő mindig független tudott maradni! Február végén az oktatás és a föld-ügyek lesznek terítéken, kíváncsi vagyok, találunk-e helyi szakértőket, akik elfogadják a meghívást. Nem kell, hogy szeressenek bennünket! Nem kell belépnie a szocialista pártba, csak mondjon véleményt, hogyan lehetne jobban csinálni. Amíg egy ilyen rendezvényre nem jönnek el, amíg egy ilyen rendezvényt nem enged be a könyvtárba a megbízott igazgató, addig nagyon nehéz előbbre lépni. Egyébként pedig a jelenlegi önkormányzatnak nem lenne érdeke, hogy gyenge ellenzéke legyen. Egy politikusnak az az érdeke, hogy ő legyen hatalmon, hogy ő valósíthassa meg az elképzeléseit. De az nem érdeke, hogy ne legyen kontroll mellette! Én nagyon örültem, hogy volt kontroll! Én Parragh Dénessel, vagy Hamvas Lászlóval nagyon tartalmas vitákat tudtam folytatni.  Nem biztos, hogy a kollégáim örülnek, mikor ezt mondom, de fel kell mutatnunk egy olyan embert, aki képes túllépni a pártkereteken és képes integrálni azt az oldalt – és nem azt mondom, hogy a bal oldalt, vagy a szocialistákat! -, amelyik a jelenlegi városvezetésnek nem híve, és nem akar lojális lenni hozzá…és felmutat egy, az alacsonyabb jövedelműeket is segítő alternatívát.

– És akkor ezt az embert keresik?

– Igen. Keressük. Nem könnyű dolog, meg kell, hogy mondjam.  …

– Nem bánta meg, hogy nem indult?

– Nem. Belehaltam volna. Tizenhat év egy város élén nagyon sok. Mindenkinek sok lenne. Azt mondják, akikkel rég találkoztam, milyen jól nézek ki. Úgy fordítom magamban, hogy milyen rosszul nézhettem ki akkoriban! Nem, nem, az helyes döntés volt.

– Megkezdődött a NyírVV igazgatójának, Bocskai Péternek és társainak pere, a cégvezetőt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével és egy rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolja az ügyész. Majdnem 83 millióról van szó. Az ön polgármestersége idején is történt hasonló eset a város cégvezetőinek körében. Van különbség?

-A Sóstógyógyfürdők Zrt.  VOLT vezérigazgatóját (aki a vádirat szerint 13,7 millió forint vagyoni hátrányt okozott vezérigazgatóként azzal, hogy egy megrendelt, de csak részben elvégzett munkáért kifizette a szerződés szerinti teljes összeget egy másik önkormányzati tulajdonban lévő cégnek, végül egy év – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott 2012-ben, a munkát pedig elvégezte a Nyírinfó. – a szerk) röviddel az ügy kipattanása után felállítottuk, mert azt tapasztaltuk, hogy a rá irányuló támadás ártott a cégnek. Én hittem abban és ma, a történtek után is tudom, hogy az ügyvezető nem követett el bűncselekményt.

– A párhuzam elég egyértelmű. A hat évvel ezelőtti történetben a Fidesz iszonyú erejű támadást intézett Belus Tamás ellen, a cég ellen, a városvezetés ellen. A mostani esetben az MSZP-frakciónak hangját se hallani. Nem követelnek vizsgálóbizottságot, Bocskai felállítását, épp Belusra esetére hivatkozva, sőt, a másik két ellenzéki képviselő mellé se állnak oda, mikor még a sajtónyilvánosság is meglenne.

– Ez nem teljesen igaz. Az ellensúly lapjában elég jól értékeltük a NyírVV-ben történteket, épp ebben sérült néhány emberünk, akad, akit a politikából kitiltottak emiatt. Bár aki tényleg benne akar lenni, azt nem lehet kitiltani. Van, amit a NyírVV jól csinál, a közfoglalkozást nagyon jól használják, ezzel tönkre is tettek jó néhány céget Nyíregyházán, aminek én egyáltalán nem örülök. Bocskai Péter, a NyírVV ügyvezetője ellen az ügyészség nem rég emelt vádat 82,7 millió forint vagyoni kár miatt. Az elmúlt öt évben már kétszer volt a törvényesség be nem tartása miatt a bíróságon. Aki háromszor kerül a törvényesség határára, arról már el kellene a polgármesternek gondolkodni, hogy amellett kiálljon-e? Nem eltussolni kellene ezt az ügyet, hanem nagyon gyorsan lezárni. Így, vagy úgy, de gyorsan. Igen, ebben lehetne keményebb a szocialista frakció. Ebben vannak adataink, van meggyőződésünk, van analógia, hogy mi, hogy csináltuk. A Sóstó vitatható összegű számláinak rendőrségi ügyében, úgy tudom, feladat megosztás van, de az egyértelmű követelmény hogy a közbeszerzések nyitottabbak, átláthatóbbak legyenek.  Sóstó azért is nehezebb, mert mindig visszakiabálják, hogy Sóstót ti tönkre tettétek, holott a Sóstó fejlesztésében minden egymásra épült. Azért csak csináltunk egy állatparkot, amiért most nemzetközi kitüntetést kaptunk, és Kovács Feri szépen átvette és még csak azt se mondta, hogy az előző városvezetésnek ebben egy ilyen pici része lett volna… De lehet, hogy a mi képviselőink nincsenek teljesen meggyőződve a Sóstó dolgáról. Én azt gondolom, hogy támogatniuk kellene a másik két párt képviselőit ebben a kiállásban, mert ők azt csinálják, ami a dolguk. Nem igaz az, hogy a városnak a rossz hírét keltik! Ez nem a város rossz híre. Ez egy ügy, amit akkor kezel jól a város, ha megvizsgálja, és ha van felelős, akkor azt felelősségre vonja.

Kárpáthy Andrea / ezahir.hu