A robotizáció kiüti Magyarországot a nyeregből, versenyképtelenné teheti
Ahogy egyre több amerikai, német és japán gyárban dolgoznak robotok, egyre kevesebb munkát kell olyan országokba kiszervezniük, ahol az olcsó és rendelkezésre álló munkaerő felhasználásával termelnek. - írja a portfolio.hu.
Forrás: flickr.com; Fotó: Michael Gaida
Ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei között lehet Magyarország is - vélekedik a Moody's egy friss elemzésében.
Már számtalanszor írtunk arról (kapcsolódó cikkek lent), hogy a robotok terjedésével az alacsony képzettséget igénylő foglalkozások egy jó része eltűnhet, sőt, a magasabb végzettséget igénylő vezetői munkafolyamatok egy jó része is automatizálható.
Persze a végkövetkeztetése az erről szóló elemzéseknek azért legtöbbször valami olyasmi, hogy a foglalkozások legtöbbször nem tűnnek el, hanem inkább csak átalakulnak.
Például a dolgozóknak a call centerekben több idejük lesz az ügyféllel foglalkozni az adminisztráció helyett, a főnökök pedig gyorsabban tudnak döntéseket hozni.
Tehát nem feltétlenül kell mindjárt kirúgni az alkalmazottak a 20 százalékát egy call centerben, csak mert kb. ennyivel gyorsabban ugyanolyan vagy jobb színvonalon segítenek egy ügyfélnek, de ne legyenek illúzióink: lesz akit elbocsátanak majd.
És amikor ez a hullám már tömegesen érinti a munkahelyeket, akkor lesznek olyan országok, amelyeket keményebben érint majd a trend, lesznek, akiket kevésbé.
A rossz hír az, hogy a Moody's szerint Magyarország is azon országok között van, amely nagyon rosszul járhat a robotizációval.
A Moody's szerint Magyarország mellett Csehország, Szlovákia, Vietnám, Malajzia és Thaiföld lehet a robotizáció nagy vesztese, vagyis azok az országok, amelyek nagy ipari exportkitettséggel rendelkeznek a fejlett nyugat felé, ezen belül is azon országok felé, ahol a legvalószínűbb a gyártás robotizálása.
Ilyen például Németország, USA, Kína, Japán és Dél-korea, melyek high-tech termékeket gyártanak, és globálisan a robottechnológiai vásárlások 75 százalékát bonyolítják.
A Moody's becslése szerint 2013 és 2015 között a high-tech iparcikkek exportja átlagosan a GDP több mint felét adta Magyarországon, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában, és ezen országok exportkitettsége Németország felé a GDP több mint 20 százaléka volt.
Magas fokon automatizált gyárakat hatalmas kezdeti költséggel lehet alapítani, a működési költségek viszont jóval alacsonyabbak lehet akár annál is, mint ami egy KKE-régiós ország alacsonyabb munkabér-szintjével elérhető most.
Nem nehéz levonni a következtetést mindebből: a robotizációs trend azzal fenyeget, hogy Magyarországról elköltöznek azok a gyárak, amelyek most az ipari termelésünk jelentős részét, és munkahelyek tízezreit adják.
(Bloomberg)
