Bár az élet visszatért a néhai ukrán atomerőmű köré, Csernobilban azért a mai napig találni olyan pontokat, ahol az erőteljes sugárzás szinte minden organizmust elpusztít. A hangsúly a "szinte" szón van, ugyanis a kutatók 200 különböző fajt dokumentáltak az erőmű falain, amelyeket a jelek szerint elboldogulnak a radioaktivitással - írja az IFL Science.

A csernobili reaktornál felfedezett gombafaj az erősen radioaktív anyagokat – például a reaktor megsemmisülése után visszamaradt grafittörmeléket - bontja le, és paradox módon olyan helyek felé terjeszkedik, amik a legtöbb élőlény számára halálosak.

A gomba sötét színét a melanin nevű pigment adja, ami kettős funkciót lát el: egyrészt védi az organizmust a DNS-károsodástól, másrészt lehetővé teszi, hogy a sugárzást „táplálékként" hasznosítsa.

Cryptococcus neoformans, egyike a csernobili sugárzáson élő gombafajoknak. Forrás::  Wikipedia

A fekete gombák úgy birkóznak meg a gyilkos környezettel, hogy sötét színű pigmentekkel, melaninnal vannak felvértezve, amely védelmet nyújt a sugárzással szemben és segít a gamma-sugarakat átalakítani kémiai energiává, amely az organizmus életben maradását garantálja. A fekete gombák egyébként gyakran megjelennek működő reaktorok vízében is.

A csernobili sugárzásevő gombafajokat még 2007-ben fedezte fel, Arturo Casadevall, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola munkatársa. Ekkor kiderült, ezek az organizmusok akár a természetes háttérsugárzás 500-szorosát elviselik, sőt, kifejezetten arra szaporodnak, ahol a sugárzás magasabb.

A sugárzást zabáló gombák már a NASA figyelmét is felkeltették, 2016-ban még a Nemzetközi Űrállomásra is küldtek mintákat, hogy megvizsgálják viselkedésüket.

2016-ban a NASA is vizsgálatot folytatott a baleset helyszínén. Eredményeik alapján a helyi fajok 20 százaléka radiotróp, tehát kifejezetten a magasabb sugárzás irányába terjeszkednek. A kutatók még mintákat is felküldtek a Nemzetközi Űrállomásra, hogy ott is felmérhessék viselkedésüket. (noizz.hu)