fbpx A szokásosnál keményebb lehet az ősz Brüsszelben | CIVILHETES

h i r d e t é s

A szokásosnál keményebb lehet az ősz Brüsszelben

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A szokásosnál keményebb lehet az ősz Brüsszelben

2021. szeptember 07. - 06:45

 

Szeptember elején véget ért a szokásos nyári szünet az Európai Unió intézményeinél is, de a mostani visszatérés a szokásosnál is erőteljesebb lett. Sok visszatérő ugyanis másfél éve nem járt a munkahelyén. Az elmúlt egy hónap nagy részében a brüsszeli buborék nagy része szabadságon volt, a világ nagy része viszont nem, ezért az ősz és a politikai szezon kezdete erőteljesen rúgta rá az ajtót Brüsszelre. - írja a 24.hu

A kép illusztráció! - Forrás: Klara Auerbach / The Atlantic

A mostani ősz pedig a szokásosnál is keményebb lesz. Az afganisztáni helyzet alapjaiban borította fel azt, amit az EU a saját külpolitikai képességeiről és az Amerikához fűződő viszonyáról korábban gondolt. Az újabb menekülthullám fenyegetése pedig régi traumákat hozott elő a kontinens legtöbb országából. Ezzel párhuzamosan hamarosan választások lesznek az unió két legnagyobb tagországában. Németországban három hét múlva, Franciaországban pedig tavasszal választhatnak új kormányt, és Angela Merkel távozása, valamint az ezzel keletkező hatalmi űr már most sok konfliktust hoz magával.

Magyarországgal kapcsolatban sem kevésbé feszült a helyzet. A magyar politika lassan ráfordul a jövő tavaszi választási kampányra, és a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvénycsomag elfogadása végleg elmérgesítette a helyzetet Magyarország és az Európai Bizottság között.

Annak ellenére, hogy a korábbi megegyezés szerint még mindig nem lépett életbe a kondicionalitási (korábbi nevén: jogállami) mechanizmus, amely bizonyos esetekben fel tudja függeszteni az EU alapértékeit és költségvetését megsértő tagországoknak adott támogatásokat, mégis sikerült elérni, hogy Magyarország késve kapjon meg támogatásokat.

Optimális esetben ugyanis már költhetnénk is azt a pénzt, amely Magyarország számára jár a gigantikus méretű, az uniós költségvetéssel együtt elfogadott segélycsomagból. A bizottság viszont még mindig nem hagyta jóvá Magyarország terveit a csomagról. Az Orbán-kormány a felvehető hitelek és támogatások egy részéről már előre lemondott, mert arra számított, hogy konfliktus lenne abból, hogy mire szeretné azt elkölteni.

De így is konfliktus lett. Az Európai Bizottság hivatalosan egy átfogóbb antikorrupciós keretrendszert várna a magyar tervtől, ezért visszadobta azt. Valószínűleg a gyakorlatban ugyanekkora szerepet játszik a terv visszautasításában a homofób pedofiltörvény elfogadása is.

Magyarországgal kapcsolatban több eljárás is folyamatban van. Ezek közül az egyik a hetes cikk szerinti, amelynek a legdurvább verziója akár az adott tagország szavazati jogát is elveheti a tanácsban. Magyarország ellen egyelőre nem ez az eljárás van folyamatban, és annyira rég nem történt ezzel kapcsolatban semmilyen előrelépés, hogy igazán senki nem is számít rá.

A másik eljárás a korábban említett kondicionalitási mechanizmus, de ez annak ellenére sem indult el, hogy nyilvánvalóan Magyarország és Lengyelország megrendszabályozására született. A két kormány vétóval fenyegette a hétéves költségvetést, ha a mechanizmust elfogadják. Végül ennek ellenére is átment a javaslat, de legyengítve, és azzal az ígérettel, hogy a magyar parlamenti választásig nem fog életbe lépni. Az Európai Parlament jó része szerint viszont ilyen megállapodást nem lehet kötni, ezért folyamatosan harcolna azért, hogy a bizottság elindítsa a mechanizmust.

Kedden az Európai Parlament több képviselője szóbeli kérdéseket intéz Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz és az Európai Tanácshoz. A kérdések egy része a homofób pedofiltörvényről szól, másik része pedig arról, hogy miért nem történik semmi a kondicionalitási mechanizmussal és a hetes cikk szerinti eljárással.

  • A képviselők arra kíváncsiak, hogy mi a bizottság véleménye a törvénycsomagról, különös tekintettel azon részeire, amelyek az EU-s jogot is érintik, külön kiemelve, hogy az uniós jog a tagállami felett áll. Arra is kíváncsiak, hogy sérti-e a törvénycsomag az EU Alapjogi Chartáját.
  • Sértik-e a médiával kapcsolatban elfogadott módosítások az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet?
  • Sértik-e a hirdetésekkel kapcsolatban elfogadott módosítások a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet?
  • Sértik-e az elfogadott módosítások a szolgáltatások és a mozgás szabadságát?
  • Milyen jogi lépéseket tervez a bizottság a jogsértésekkel kapcsolatban?
  • Arra is kíváncsiak, hogy az uniós jog megsértése és az LMBTQ emberek jogainak megsértése milyen kapcsolatban áll a kondicionalitási mechanizmussal. A kérdés itt az, hogy a gyakorlatban meg lehet-e indítani a mechanizmust emiatt.
  • Ehhez valamennyire kapcsolódva kérdezik azt is, hogy a bizottság szerint megfelelően és nem diszkriminatívan költötte-e el a kormány az Európai Szociális Alap támogatásait. A kondicionalitási mechanizmust ugyanis akkor lehet megindítani, ha valami sérti az EU alapelveit és a költségvetést is.
  • És arra is kíváncsiak, hogy mi a véleménye a bizottságnak arról, hogy hajtja végre Magyarország az LMBTQ személyek esélyegyenlőségéről szóló uniós stratégiát.

A hivatalos kérdések mellett az EP képviselői azt is szeretnék megtudni, hogy mi hangzott el azon a június 22-i tanácsülésen, amelyen a jogállam magyarországi és lengyelországi helyzetéről volt szó, és amelynek a tartalmáról egyelőre nem lehet tudni.

A vita ugyan kedden lesz, de ezzel kapcsolatban az Európai Parlament elfogad majd egy konklúziót is. Az erről szóló szavazás szerdán lesz, és az is lehet, hogy az eredménye csak csütörtökre derül ki.

És noha ezeknek a kérdéseknek egyike sem vezet semmilyen konkrét lépéshez Magyarországgal szemben, de az már most látszik, hogy nem fog enyhülni a Magyarországgal szembeni nyomás Brüsszelben. (24.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s