h i r d e t é s

A többség támogatja az EU-ügyészséghez való csatlakozást

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

A többség támogatja az EU-ügyészséghez való csatlakozást

2018. október 22. - 13:03

 

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából 2018 október 11-17 között, 1007 fő megkérdezésével reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az Európai Unió, a tagságunk, és az EU-s ügyészséghez való csatlakozás megítélését.

megkérdezettek több mint háromnegyede számunkra előnyösnek gondolja az uniós tagságunkat. Ez az elmúlt években végzett kutatásainkhoz képest egy folyamatos és egyértelmű növekedő tendenciát jelez. A válaszadók kétharmada szerint hazánkat nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatások egy részét. Tíz megkérdezettből hatan úgy gondolják, hogy a hazánkba érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol. A válaszadók túlnyomó többsége szerint az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós pénzek felhasználását. Tízből nyolc megkérdezett támogatja, hogy hazánk csatlakozzon az Európai ügyészséghez. A válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) egy “most vasárnapi” népszavazáson újra belépne az Európai Unióba, ami kilenc százalékponttal magasabb érték, mint a másfél évvel ezelőtt mért.

megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százalék) számunkra előnyösnek gondolja az uniós tagságunkat. Ez az elmúlt években végzett kutatásainkhoz képest egy folyamatos és egyértelmű növekedő tendenciát jelez, hasonlóan az Eurobarométer aktuális méréseihez. Míg három éve 57 százalék, két éve 70 százalék gondolta így. Leginkább a magasabbak képzettek érzik úgy, hogy előnyös hazánk számára a tagságunk (86-91 százalék), de az alacsonyabban képzettek körében is kétharmad felett van azok aránya akik így gondolkodnak (68-73 százalék). Az egyes pártok támogatói és a bizonytalanok körében nincs érdemi eltérés a kérdés megítélésében.


A többség előnyösnek gondolta az EU-s tagságunkat

A válaszadók kétharmada (65 százalék) szerint hazánkat nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatások egy részét. Hasonlóan az előbbi kérdéshez, itt sincs pártok támogatottsága szerinti törésvonal, és itt is tapasztalható egy iskolai végzettség szerinti – érettségizettek és diplomások körében többen gondolják úgy, hogy nagy hatása lenne (76 és 70 százalék), míg nyolc általános és szakmunkást végzettek körében kevesebben (59 és 53 százalék).

Tízből kevesebb, mint három megkérdezett (28 százalék) gondolja úgy, hogy a támogatások legalább részleges elvételének kis hatása lenne, míg mindössze 4 százalék érzi úgy, hogy semmilyen.


Hogy érintené hazánkat ha elvennék az EU támogatásokat?

Tíz megkérdezettből hatan (58 százalék) úgy gondolják, hogy a hazánkba érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol. Erről minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, kivéve a Fidesz szavazókat. Ám körükben is majd’ egyharmad (29 százalék) azok aránya akik így látják, és további 47 százalékuk szerint a jelenség létező, de a mértéke alacsonyabb. Mindössze 14 százalékuk szerint nincs korrupció az EU-s források körül.

Leginkább az MSZP és az egyéb pártok szavazói (81 és 80 százalék) akik szerint az EU-s pénzek jelentős része folyik el korrupciós csatornákon, de a Jobbik szavazók, és a bizonytalanok körébe is kétharmadnyian (65 és 68 százalék) gondolják így. Az ellenzéki pártok és a bizonytalanok körében csupán 2-3 százaléknyian vannak azok, akik szerint nincs korrupció az EU-s források körül.


A többség úgy látja, hogy nagy az EU pénzek körüli korrupció

válaszadók túlnyomó többsége (86 százalék) szerint az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós pénzek felhasználását. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolják egy (98 és 97 százalék), ám a Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék) is fontosnak látja a pénzcsapok feletti szorosabb felügyeletet.


Egyértelmű többség nagyobb szigort látna a pénzügyi ellenőrzések körül

Az előzőek alapján nem meglepetés, hogy tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) támogatja, hogy hazánk csatlakozzon az Európai ügyészséghez, hiszen ezzel a pénzügyi csatornák feletti ellenőrzés is erősödhetne.

Ebben a kérdésben is minden párt támogatói hasonlóan gondolkodnak, leginkább az MSZP és az egyéb pártok szavazói (97 és 91 százalék) támogatják az elképzelést, de a Fidesz szavazók majd’ kétharmada is (62 százalék). Az EU ügyészséghez való csatlakozást nagy arányban támogatják a 30 év alattiak (90 százalék), de még azok kétharmada (67 százalék) is, akik egyébként nem szavaznának az EU tagságunk mellett.


Több mint háromnegyedes az EU ügyészséghez való csatlakozás támogatása

A válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) egy “most vasárnapi” népszavazáson újra belépne az Európai Unióba, ami kilenc százalékponttal magasabb érték, mint a másfél évvel ezelőtt, és húsz százalékponttal, mint a kilenc évvel ezelőtti, 2009-es adatunk. Ez az EU-n belül is kimagaslónak számít. Ezelőtt két éve mértünk az EU támogatottságában megugrást, közvetlenül a britek EU-ból való kilépéséről döntő népszavazása után, a brexit után. Most a brexit, Nagy-Britannia kiválásának közeledtével, és a hazánkat kritikusan vizsgáló Sargentini-jelentés kétharmados EU parlamentbéli elfogadása után ismét megugrást tapasztalhatunk a támogatottságban.

Egy EU-ba belépésről tartott népszavazáson három éve még a Jobbik szavazók többsége nemmel szavazott volna, ám a brexit népszavazás óta ez a törésvonal is eltűnt, és most már minden párt támogatói, és a bizonytalanok is hasonló arányban lépnének be. Egyedül a korábban is látott iskolázottsági törésvonal fedezhető fel: a magasabban iskolázottabbak jobban (73-76 százalék), az alacsonyabban iskolázottabbak kevésbé (60-63 százalék) támogatják a tagságunkat.


Az EU tagságunk támogatottság magas, és növekszik

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. október 11 – 17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..