h i r d e t é s

A történelem legnagyobb összeomlása jöhet a szuperbuborék kipukkanásával

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A történelem legnagyobb összeomlása jöhet a szuperbuborék kipukkanásával

2022. január 22. - 06:03

Nem kell nagy esés ahhoz a piacokon, hogy aktivizálják magukat a piaci buborékok kipukkanását, nagy tőzsdei összeomlást vizionáló szakértők, így Jeremy Grantham is, aki egy ideje már várja a nagy korrekciót a piacokon, de az egyelőre nem következett be. - írja a Portfolio

A kép illusztráció! - Forrás: Ai-CIO

Az ismert befektető szerint nem is kis esés fog jönni, és nem is csak a részvénypiacon, mivel szerinte nem is buborék, hanem szuperbuborék alakult ki, az eszközárak nem csak a részvény-, de a kötvény-, az ingatlan- és részben a nyersanyagpiacon is extrém módon elszálltak. A vég kezdetének megjövendölése egyébként nem rossz időzítéssel érkezett, elindult egy korrekció a tőzsdéken, amelyek már gyakorlatilag a koronavírus-pandémia végét árazzák, szóval itt is jöhetnek negatív meglepetések, ráadásul évtizedek óta nem látott magas szinten az infláció, a jegybankok pedig szigorítanak/szigorításra készülnek. Grantham szerint minél magasabbra emelkednek az árfolyamok, annál hosszabb és nagyobb lesz a fájdalom a trendhez való visszatérésben, a bika piac mostani szakaszát pedig vámpírfázisnak nevezi, szerinte mindenkinek jobb lenne, ha ez a halhatatlannak gondolt lény minél hamarabb elpusztulna.

Ismét részletes anyaggal jelentkezett az ismert veterán befektető, Jeremy Grantham arról, mekkora buborék alakult ki a piacokon, a kialakult helyzetet ő egyszerűen csak szuperbuboréknak hívja, mivel nem csak a piac egyik szegmensében, hanem gyakorlatilag mindegyikben lufit lát, Grantham szerint A LAKÁSPIACON, A RÉSZVÉNY- ÉS KÖTVÉNYPIACON ÉS A NYERSANYAGPIACON IS BUBORÉK VAN, ENNEK PEDIG MASSZÍV KORREKCIÓ LESZ A VÉGE.



Jeremy Grantham - Forrás: Markets Insider - Business Insider

Grantham arról ír, hogy ma az Egyesült Államok a negyedik szuperbuborékban van az elmúlt száz évben, de miközben a korábbi részvénypiaci szuperbuborékoknak egy sor olyan jellemzője volt, amelyek egyenként ritkák, együttesen pedig egyedülállóak, ezek a közös jellemzők a mostani ciklusban már mind előfordultak. Az ismert befektető is tudja, hogy nem lesz népszerű azzal, amit most leír, hiszen egy buborékban senki sem akarja hallani a pesszimista forgatókönyvet, ennél buligyilkosabb dolog nincs is, mivel a buborékok, különösen a szuperbuborékok, amiben most vagyunk, pénzügyi szempontból gyakran a legvidámabb időszakok az ember életében.

Amiért Grantham mégis előveszi a témát, az az, hogy szélesebb körben nem ismert, hogy valójában milyen károkat okoz egy eszközárbuborék kipukkanása. Ahogy ugyanis a buborékok kialakulásával túlértékelt képet kapunk a valós vagyonunkról, ami arra ösztönöz, hogy hogy ennek megfelelően költsünk, úgy a buborékok kipukkanása szétzúzza az álmaink nagy részét, és felgyorsítja a negatív gazdasági erőket.

Grantham itt végig veszi az elmúlt évtizedek részvénypiaci buborékjait, amik definíciószerűen mind kipukkadtak, az árfolyamok pedig visszatértek a hosszútávú trendbe, néhány azonban buborékból szuperbuborékká vált, ilyen volt a piac az Egyesült Államokban 1929-ben és 2000-ben, valamint Japánban 1989-ben és szuperbuborék volt a lakáspiacon az Egyesült Államokban 2006-ban és Japánban 1989-ben. Mind az öt szuperbuborékot masszív korrekció követte, az árak pedig az átlagosnál sokkal nagyobb és hosszabb fájdalommal tértek vissza a trendhez.

Az Egyesült Államok részvénypiacán most negyedszer alakult ki szuperbuborék az elmúlt 100 évben. A korábbi szuperbuborékok fontos jellemzője volt az árfolyamok emelkedésének gyorsulása, a teljes bikapiac átlagos sebességének két-háromszorosára. Ebben a ciklusban, a gyorsulás 2020-ban következett be, és 2021 februárjában ért véget, ezalatt a Nasdaq 2019 végétől 58 százalékot emelkedett (és 105 százalékot a koronavírus-mélyponthoz képest).



Forrás: GMO

A nagy szuperbuborékok másik jellemzője a piac szűkülése volt, ahol a spekulatív részvények alulteljesítők, amelyek közül soknak az árfolyama esik, miközben a blue chipek árfolyama emelkedik. Ez történt 1929-ben, 2000-ben, és ez történik most is. Grantham szerint ennek az az oka, hogy a tapasztalt befektetők, akik tudják, hogy hogy a piac veszélyesen túlárazott, üzleti okokból mégis a piacon, befektetve maradnak, és inkább biztonságosabbnak gondolt részvényeket választanak. A buborékok késői szakaszában a mánia is jellemző, az elmúlt két és fél évben pedig bőven láthattunk rá példákat, elég csak az elektromos autókat gyártó cégek részvényeire, a kriptoeszközökre, vagy az NFT-kre gondolni.

Grantham szerint teljes a lista, mindent kipipáltunk, ami alapján szuperbuborékról beszélhetünk, és a bármikor elkezdődhet a vad zűrzavar.

HA VISSZATÉR A PESSZIMIZMUS A PIACOKRA, AKKOR AZ AMERIKAI TÖRTÉNELEMBEN SOHA NEM LÁTOTT VISSZAESÉS JÖHET A VAGYONI HELYZETBEN.

Ami most más, mint a korábbi szuperbuborékoknál, és csak az 1980-as évek Japánjához hasonlítható, az a több buborék összeadódásának rendkívüli veszélye, ahogyan azt ma látjuk, amikor Grantham szerint a történelemben először három és fél fő eszközosztály esetében egyszerre beszélhetünk buborékról. A japán példa azt is megmutatta, hogy a vagyonhatáson keresztül a részvénypiaci buborék és annak kipukkanása is veszélyes, de a lakáspiaci buborék még annál is veszélyesebb, a kettő együtt meg főleg. Japánban a részvénypiaci és lakáspiaci buborék kipukkanásának hatásai máig érezhetők, semelyik piac nem tért még vissza a korábbi, 1980-as évek végi, 90-es évek eleji csúcsához.



Forrás: GMO

Most először az Egyesült Államokban minden fontosabb eszközosztályban buborék alakult ki:

  • Az első az ingatlanpiac, ahol az ingatlanárak háztartások jövedelméhez viszonyított aránya soha nem volt még olyan magas, mint most, még a 2006-os lakáspiaci buborék idején sem, ráadásul globális jelenségről beszélhetünk, hiszen Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság vagy Kína ingatlanpiacán ez az arány jóval magasabb.
  • De buborék van a részvénypiacon is, ahol sok esetben őrült befektetői magatartást láthatunk.
  • A kötvénypiacon is buborék alakult ki, extrém magas árakkal, extrém alacsony kötvényhozamokkal.
  • Túlárazott és trend feletti nyersanyagárak is kialakultak, például az olaj és a fontosabb fémek piacán, de a globális élelmiszerárindex is mindenkori csúcsa közelében áll.


Forrás: GMO

Itt következik egy hosszú rész arról, hogy Grantham szerint az amerikai jegybank nyakig benne van az eszközárbuborékok kialakulásában, és nem csak hogy kvázi a partvonalról végignézte a buborékok kialakulását, de monetáris politikájával aktívan segítette is. Ráadásul közben az amerikai jegybank semmit nem tanult az egészből, az egyetlen tanulság, amit levontak a korábbi válságokból, hogy még több stimulusra van szükség, AHELYETT, HOGY ELKERÜLNÉNK A JÉGHEGYET, MÉG TÖBB MENTŐCSÓNAKOT GYÁRTUNK, RÁADÁSUL MEGBOCSÁTJUK ÉS ELFELEJTJÜK AZ INKOMPETENCIÁT, AMIÉRT BÜNTETÉS SEM JÁR.

De ahogy szűkül a piac, az eufória is múlik, a korábbi csúcsáról a GameStop, az AMC, a dogecoin és a Nasdaq részvények több mint harmada már több mint 50 százalékot esett, a bitcoin több mint 40-et.



Forrás: GMO

Grantham szerint a bikapiac vámpírfázisában vagyunk, ahol mindent bevetnek a vámpír ellen, ami csak van: megszúrják Coviddal, lelövik az eszközvásárlási program végével és a magasabb kamatlábak ígéretével, és megmérgezik váratlan inflációval, amíg azt nem gondolod, hogy ez a lény gyakorlatilag halhatatlan, de végül elájul és meghal. Minél hamarabb, annál jobb mindenkinek.

Minél magasabbra emelkednek az árfolyamok, annál hosszabb és nagyobb lesz a fájdalom a trendhez való visszatérésben, ami az S&P 500 esetében Grantham szerint 2500 pont körül van, miközben tegnap 4500 pont alá esett az index értéke vagyis AKÁR TOVÁBBI 45 SZÁZALÉKOS ESÉS IS JÖHET A VILÁG EGYIK LEGFONTOSABB RÉSZVÉNYINDEXÉBEN

És, hogy mindezt tudva mit tegyünk befektetőként? A GMO részletes ajánlásokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, amelyekkel Grantham is egyetért:

  • érdemes kerülni az amerikai részvényeket,
  • előtérbe helyezni a feltörekvő piacok és néhány olcsóbb fejlett ország, elsősorban Japán értékpapírjait
  • némi készpénzt tartani a rugalmasság miatt,
  • nyersanyagot az infláció elleni védelem érdekében,
  • valamint aranyat és ezüstöt.

A befektető azt írja, hogy a kriptovalutáktól egyre inkább úgy érzi magát, mint a fiú, aki a meztelen császárt nézi, amint elhalad a felvonuláson. Annyi befektető és intézmény csodálja a hihetetlen kabátját, ami technikailag annyira bonyolult és fennkölt, hogy az egyszerű emberek egyszerűen nem tudják felfogni, ezért egyszerűen bízniuk kell benne. Grantham viszont ezt nem tenné, megtanulta, hogy a bizalom helyett inkább elkerüli az ilyen eszközöket. (Portfolio)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s