fbpx Áder János alaptörvény-ellenesnek tartja a lakástörvényt | CIVILHETES

h i r d e t é s

Áder János alaptörvény-ellenesnek tartja a lakástörvényt

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Áder János alaptörvény-ellenesnek tartja a lakástörvényt

2021. június 25. - 12:54

 

Alkotmánybírósághoz fordul.

Áder János köztársasági elnök - Forrás: MTI

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken. A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra. - írja a 24.hu

A 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette volna a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A javaslat komoly tiltakozási hullámot indított el, még a kormánypárti polgármestereknél is kiverte a biztosítékot. A Fidesz végül visszakozott és jelentősen átírta a javaslatot: a módosítás értelmében végül megvásárolhatják a világörökségi helyszínen lévő, eddig elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok a lakók, akik legalább öt éve bérlik azt.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Áder János úgy fogalmaz, hogy a jogalkotói cél és és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. Az 1990-es években lezajlott és lezárult privatizáció során a jogalkotó a műemléképületekben lévő lakásokra, az azokra vonatkozó speciális védelmi és karbantartási feladatok miatt nem engedett vételi jogot. Kifejezetten ennek a kérdésnek az alkotmányosságát vizsgálta az Alkotmánybíróság a 64/1193 AB határozatában és megállapította, hogy "a vételi jog alkotmányos szabályozása esetén nem alkotmányellenes, ha az állam a műemléképületek, és az azokban lévő lakásokkal kapcsolatos védelmi feladatát oly módon kívánja teljesíteni, hogy e lakásokra nézve nem teszi lehetővé a vételi jog előírását. Ez a feladat ugyanis megköveteli, hogy csak olyan vevők szerezhessék meg a műemlékek tulajdonjogát, akik képesek az ebből adódó sajátos védelmi és karbantartási követelményeknek megfelelni. A vételi jog szempontú válogatásra nem ad lehetőséget."

Áder János hozzáteszi, hogy: az Alkotmányhoz képest az Alaptörvény a kulturális örökséget illetően még szigorúbb követelményeket támaszt. (24.hu)


 

h i r d e t é s

Kommentek