Minél kisebb a vállalatok teherviselő képessége, annál több szociális hozzájárulási adót fizetnek

– a hvg.hu mutatta ki, hogy miért.

Majdnem négy százalékkal (3,8) több járulékot és szociális hozzájárulási adót (szocho – korábban munkáltatói járulék) szedett be az állam idén április végéig, mint a tavalyi hasonló időszakban

– derül ki az államháztartás április végi helyzetéről szóló kormányzati tájékoztatóból.

Több mint 1525 milliárd forint folyt be a munkát terhelő adókból az év első négy hónapjában, míg tavaly ilyenkor még csak nem egészen 1470 milliárd – jóllehet idén 27 százalékról 22-re csökkentette a kormány a szociális hozzájárulási adó kulcsát (a munkavállalói járulékok rendszere nem változott).

Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok összessége több szociális hozzájárulási adót fizet, mint tavaly, a fennen hangoztatott adócsökkentés ellenére. Az adóteher emelkedése azonban nem egyformán érinti a cégeket.

Amikor az adórendszerről beszélünk, sokan az adókulcsra összpontosítanak, mint a rendszer legfontosabb jellemzőjére.

Ez hiba, hiszen a fizetett adó az adóalap és az adókulcs százalékértékének a szorzata. Ha például az adóalap nulla, akkor 99 százalékos adókulcs mellett sem történik túladóztatás – sőt, semmiféle adóztatás sem.

Ha az adó alapját pedig úgy választjuk meg, hogy kellőképpen magas az adózó tényleges jövedelmi-vagyoni helyzetéhez képest, akkor az alacsonynak tűnő kulcs mellett is tönkreteheti az adózót.

Az adóalap befolyásolható kedvezményekkel, korrekciókkal, kiegészítéssel, s meghatározhatunk minimális adóalapot is, amit jelentősen megemelve komoly bevételnövekedéshez juthat az állam.

A munkát terhelő adóknál nyilvánvalóan a minimális adóalap megemelése kapta a főszerepet: idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, mint arra az államháztartási tájékoztató is fölhívja a figyelmet. Béremelkedés persze magasabb bérszinteken is történt, illetve történhetett, de nyilván messze elmaradva a 15 százaléktól.

Nagyjából négyszázalékos béremelésig fizet ugyanannyi vagy kevesebb szochót a munkáltató, mint tavaly.

E szint felett emeltek jóval a minimálbér, illetve a garantált bérminimum környékén foglalkoztatók. Azok a munkáltatók fizetnek tehát sokkal többet, ahol jellemzően alacsonyabbak a fizetések. Vagyis leginkább a hazai mikro- és kisvállalatok.

gepnarancs.hu