Jól emlékszem, hiszen tanúja voltam 1993-95 között a boszniai fronton, hogy egyes ütközeteket miként nyert meg a horvát, bosnyák vagy szerb fél. Bizonyos, hogy voltak őrlő küzdelmek, de olyan is volt, amikor egyik fél a másik parancsnokának egy köteg pénzt juttatott át. Egycsapásra megváltozott a frontvonal, amit az elemzők a maguk tudományosságával magyarázni kezdtek. Minden elhangzott, csak a köteg pénzről nem beszélt senki, mert arról a külvilág nem tudott.

Nos, Afganisztánban is hasonló a helyzet. Nem tudjuk mi történik. A láthatatlan tartományban, vagy éppen a legegyszerűbb, leghétköznapibb térben események ezrei történnek, melyek sosem kerülnek elénk. Nem tudhatjuk miről tárgyaltak a Tálibok a Muzulmán Testvérek központi országában, Katarban az afgán kormányerőkkel és az USA-val. Nem tudjuk mekkora erőt képviselnek a Tálibok Afganisztánon belül, nem tudjuk a hatalom megtartásának módozatát egy olyan országban, melynek 80%-a segélyekből él. Tudom, léteznek olyan válaszok, mint drogkereskedelem és egyebek.

Mi az, amit tudunk?

1. Az amerikai nyilvánosság számára egyes hírforrások totális csődként kommunikálják USA afganisztáni szereplését, különösen kivonulását. Gyakorlatilag úgy vonták ki a hadsereget, hogy az amerikai polgári személyeket és afgán adminisztrátoraikat hátrahagyták a sz..rban. Potenciális túszok tízezrei maradtak ott. Mi lesz a sorsuk?

2. A több milliárd dollár értékű katonai felszerelést, páncélos és szállítójárműveket, fegyvereket hagytak ott. Ezzel a Tálibokat gyakorlatilag egy felbecsülhetetlen értékű arzenállal látták el. Még egy hirtelen evakuálás esetén is legalább meg kellett volna semmisíteni ezeket. Vagy tán szerepe lesz ezeknek a fegyvereknek a Tálibok kezében a jövőben? Nem tudhatjuk.

3. Biden a minap jött vissza jól megérdemelt szabadságáról és bejelenti, hogy a Tálibok átjárót biztosítanak a kabuli repülőtér felé a menekülők számára. Ugyanakkor a State Department hivatalos közleményben bejelenti, hogy az US kormány nem tudja garantálni a repülőtér felé vezető biztonságos átjárást.

4. A tábornokok és a Fehérház között vita alakul ki. A katonák totális csődnek értékelik a helyzetet.

5. Erősödik Trump jelenléte a politikában, aki a történések alapján Kínát egyre növekvő fenyegetésnek látja az USA biztonságára. Nem fukarkodik Bident bíráló populista megjegyzésekben, tehát hat az amerikai közvéleményre.

És ez csak a tegnapi történések Amerikán belüli tükre. Időközben sikít Irak, Szíria, hiszen az afganisztáni történések lelkesítő hatással vannak az országukban állomásozó terrorista csoportokra, akik máris akciókba kezdtek. Libanonban Naszrallah, a Hezbollah vezetője bejelentette, hogy embargó ide, vagy oda, Irán petrokémiai termékeket, olajat, bitument küld tankerekkel Libanonba és ehhez senki másnak nincs köze! Ez a libanoni népé és Libanon földjére érkezik az áru!

Vissza Afganisztánhoz, az országhoz, ami megkerülhetetlen Kelet-Nyugat és Észak-Dél logisztikai útvonalak kiépítésében USA, Kína és Oroszország számára. Közben beszélhetünk ásványi kincsekről, lítiumról stb. Ebbe hogy jönnek a Tálibok? Mennyire egységesek? Melyik részüket állítja maga mellé Kína, kiket Putyin és kiket USA? Mert azt azért ne gondoljuk, hogy ők egységesek és nem szeretik a pénzt. Azt se gondoljuk, hogy az USA a reguláris csapatok színpadán elért vereség után mit tesz a titkosszolgálatok területén?

Tényleg katonai vereség volt, vagy ez valami más? Hibridháború folyik, ahol minden eszköz játszik.

Afganisztán sok nemzetiségű nép. Miként történik a nemzetiségek közti szarkeverés, ami megkezdődött. Már folyik a Tálibokkal ellenséges tadzsik társaság tüzelése. Mi lesz ennek végkimenetele a térségben? Hogy fogadják a fejleményeket a menekülő útvonalak országai, Irán és Törökország? Mi lesz a hatása mindennek Európára, mert egy bizonyos: lesz hatása.

És mikor fogjuk beilleszteni ezt a sok, bonyolult kérdést az alapkérdésbe: hogy alakul Kína és Oroszország, valamint proxijaik helyzete a térségben és mi lesz ennek hatása USA viszonyára Kínával? Mert ez az alap. Ne felejtsük el: Oroszország és Kína nagykövetségei Kabulban sértetlenek és zavartalanul működnek.

Fentiekben egyedül az Iszlámról nem írtam. Ennek oka az, hogy az Iszlámnak semmi köze az egészhez. Aki erre vetíti le, az Pizarro Dél-Amerikai jelenlétét is a kereszténység terjesztésének látja.