h i r d e t é s

Afrikai állapotok a magyarországi műtőkben, Szlovákiában kicsit jobb a helyzet

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Afrikai állapotok a magyarországi műtőkben, Szlovákiában kicsit jobb a helyzet

2019. augusztus 05. - 07:59

 

Hőség, levegőtlenség, bűz – idén nyáron sokszor ilyen körülmények között folytak műtétek a klímaberendezés hiánya miatt több magyar kórházban. - írja az ujszo.com.

Illusztráció: MTI Fotó: Mónus Márton

A Szlovák Kórházszövetség (ANS) beszámolója alapján nálunk egy kicsit jobb a helyzet, de néhány kórházban így is panaszkodnak az orvosok.

A közösségi portálokon megszólaló orvosok szerint a klíma nélküli műtőkben nyáron néhány óra alatt elfogy a levegő, a helyiségben bőven harminc fok fölé mehet a hőmérséklet, a meleg mellett pedig egy idő után a bűz is (a műtéti gázok, nyílt sebek, váladékok miatt) egyre elviselhetetlenebb. A műtőorvosoknak és a személyzetnek mégis ilyen körülmények között kell dolgoznia, gyakran órákon keresztül. Nem csoda, hogy egy orvos arról beszélt a Népszavának, ő valamennyi ismerősét arra biztatja, ha nem élet-halál kérdése a műtét, várjon vele őszig. A fenti állapotok nem egy harmadik világbeli állam egészségügyéről, hanem a magyar kórházi műtőkben uralkodó állapotokról szólnak.

Rosszullét a műtőben

Idén nyáron kiemelt téma lett a műtők klimatizálásának hiánya, miután július elején a Magyar Hang arról számolt be a Budapesti Kútvölgyi Kórház II. Számú Sebészeti Klinikáján, hogy egy asszisztens rosszul lett műtét közben, mert a nem klimatizált helyiségben nagyon meleg volt. Az anyaintézmény Semmelweis Orvostudományi Egyetem nyilatkozatban tagadta, hogy általános probléma lenne a légkondicionálók hiánya vagy elégtelen működése kórházaiban, és állításuk szerint a rosszullétről sem tudtak. A Magyar Hanghoz viszont újabb névtelen jelzések jutottak el az ott dolgozó orvosoktól, ápolóktól, akik továbbra is állították: általános gond, hogy egyáltalán nincsenek, vagy csak elégtelen teljesítménnyel működő klímaberendezések vannak a műtőkben. Elmondásuk szerint az említett rosszullét is megtörtént, de névvel senki nem mer a nyilvánosság elé állni, mert fél a retorzióktól.

Inkább várjanak őszig

Az eset után sorra derültek ki a hasonló problémák. Az Index azt írta, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban több éve rossz már a légkondicionáló, hol működött, hol nem, ezért gyakran volt hőség a műtőkben, végül három hete teljesen lerobbant a berendezés, mobil klímákkal próbáltak segíteni a helyzeten. Így is csak három műtőben sikerült folytatni a munkát a hatból, ezért egy idő után műtéteket voltak kénytelenek halasztani. Hogy a beavatkozások feltorlódását elkerüljék, a kötözőhelyiségekből alakítottak ki ideiglenes műtőket. Csakhogy ezekben a bent fekvést nem igénylő, egynapos műtéteket végezték korábban, így most ezeknek a pácienseknek kellett várakozniuk. A klímát két nap alatt sikerült megjavítani, ezalatt több mint egy tucat műtét csúszott. Az intézmény a portál megkeresésére azt válaszolta, hogy haladéktalanul megkezdték az új klímák beszerzését. Egy olvasó azt írta a lapnak, a budai Szent Imre Kórházba vitte be egy rokonát, hogy konzultáljanak az altatóorvossal, ő azonban azt javasolta nekik, ha lehet, halasszák el a műtétet, mert rossz a klímaberendezésés a megszokott 16fok helyett 30ban kell műteni. A Szent Imre Kórház vezetése később tagadta, hogy ilyen előfordult volna.

Csak a kétharmad hűtött

Az egyre-másra nyilvánosságra kerülő botrányos esetek után a Magyar Kórházszövetség körlevélben készített felmérést a kórházi „klimatikus viszonyokról”. Ficzere Andrea, a szövetség elnöke a Népszavának elmondta: a beérkezett válaszok alapján az intézmények 67 százaléka klímás, 59 százalékban az intenzív osztály is hűtött. A betegszobáknak azonban mindössze kettő százalékában van klímaberendezés, az ambuláns vizsgálók esetében is csak 9 százalék az arány. Ráadásul a meglévő és működő klímaberendezések kétharmada elavult készülék, az intézmények felének pedig nincs pénze a karbantartásra. Van olyan kórház is, ahol csak az elektromos hálózat cseréjével lehetne klímát beépíteni, a jelenlegi, elavult vezetékrendszer ugyanis egyszerűen nem bírná a többletterhelést. Pedig a kórházszövetség elnöke szerint éppen a jó klímaberendezés az egyik legfontosabb a betegek gyógyulása szempontjából. A nagy melegben nehezebben gyógyulnak a sebek, a hőség miatt a szervezetet ért többletterhelés visszavetheti a felépülést, gyakrabban van szükség új beavatkozásra, ami növeli a szövődmények kockázatát is. Az idősek és a gyerekek pedig különösen érzékenyek a hőmérsékletingadozásokra. A probléma egyik oka persze az is, hogy a régi, úgynevezett pavilonos rendszerű, sok egymástól független épületből állló kórházakban nem lehet egy központi klímaberendezést felszerelni. Ficzere Andrea ezért levelet írt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, amiben azt kérte, készüljön költségszámítás egy általános klímaberendezéskorszerűsítési programra. A miniszter ugyanis még júliusban, a Magyar Hang cikkének megjelenése után még azt mondta: nem lehet általános probléma a légkondicionálók hiánya vagy elromlása a magyar kórházakban, ha valamelyik intézménynek problémája van, forduljon támogatásért a kormányhoz.

Gulyás: Lesz klíma

Gulyás Gergely az e heti Kormányinfón reagált a témára. Azt mondta, a kormány üdvözli a kórházszövetség felmérését és figyelembe fogja venni a kapott adatokat. A miniszter persze azt emelte ki, hogy ezek szerint „mindössze a műtők egyharmadában nincs légkondicionálás”, hozzátéve, hogy természetesen ez sem elfogadható. Ezért azokban a helyiségekben, ahol nyáron is operálnak, fel kell szerelni klímaberendezést. Ez azonban Gulyás Gergely szerint elsősorban a kórházi menedzsment felelőssége, nekik kellene jelezniük az egészségügyi államtitkárság, vagy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felé, hogy problémájuk van. Bár a költségvetésnek vannak korlátai, annyira biztosan képes gazdaságilag az ország, hogy azokban a műtőkben, ahol nyáron is operálnak, legyen klimatizálás. Mint mondta, lesz olyan kórház, ahol például a kormány által meghirdetett Modern Városok Program keretében korszerűsítik a klímaberendezést. Ficzere Andrea ehhez csak annyit tett hozzá az Inforádióban, hogy ha idén már nem is, de reméli, hogy jövő nyáron már nem kell trópusi körülmények között gyógyítaniuk a magyar kórházakban.

Nálunk törvény szabályoz

Úgy tűnik, hogy a szlovák kórházak műtőiben nem ennyire rossz a helyzet. Megkerestük Marián Petkót (ANS), a kórházszövetség elnökét, aki elmondta: a minisztérium törvényben szabályozza a műtők felszereltségét. „Minden olyan műtőben, amelyet 2008 után építettek vagy 2008 után rekonstruáltak, kötelező a klimatizáció. A műtők megnyitása előtt a regionális egészségügyi hivatalok ellenőrzik, hogy a helyiség tökéletesen megfelel-e az előírásoknak. Az, hogy milyen fajta hűtőberendezésnek kell lennie, más kérdés, hiszen különböző szűrőrendszerek léteznek, de a lényeg, hogy minden műtőben normális körülmények között kell tartani a hőmérsékletet” – magyarázta az ANS elnöke. Hozzátette:a2008előttépítettműtőkkelmár más a helyzet. Ezekben a helyiségekben lehet klíma, de nem kötelező, éppen ezért néhány kórházban már panaszkodtak is az orvosok.

A nagy hőség és a páratartalom miatt nagyon nehéz ilyen műtőkben operálni. A legtöbb kórház igyekszik pótolni a klíma hiányát, de ez nem mindig sikerül

– nyilatkozta Petko, azt azonban nem akarta elárulni, melyik kórházakról van szó. „Nem akarok ezekkel az intézményekkel konfliktusba kerülni” – zárta az ANS elnöke.

Látszatra minden jó

Az általunk megkeresett kórházak műtőinek felszerelése az intézmények szóvivői szerint mind megfelelők. Eva Kliská, a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) szóvivője elmondta, minden műtőben modern hűtőberendezés van, mely nemcsak a hőmérsékletet szabályozza, hanem szavatolja, hogy jó legyen a levegő minősége. Jana Fedáková, a dunaszerdahelyi és a galántai kórház szóvivője állítja, hogy a műtők hűtőberendezései kiválóan működnek, és folyamatosan ellenőrzik műszaki állapotukat. Alžbeta Sivá, a komáromi kórház sajtófelelőse kijelentette: nemcsak a műtők, hanem a betegszobák hűtésére is folyamatosan keresik a megoldást.

Figyelembe kell venni, hogy ez nem kis befektetés a kórház számára, és az áramfogyasztással kapcsolatos megemelkedett költségek is problémát jelenthetnek

– mondta a szóvivő. A többi megkeresett kórház egyelőre nem reagált.

Kósa András

ujszo.com


 

h i r d e t é s