h i r d e t é s

Afrikai országok is megelőzik Magyarországot - elszomorító adat érkezett (reagált az NGM)

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Afrikai országok is megelőzik Magyarországot - elszomorító adat érkezett (reagált az NGM)

2018. február 05. - 19:27

 

Rossz helyezést ért el Magyarország az Open Budget Survey 2017-es listáján, amely során a költségvetési átláthatóságot vizsgálták. Hazánk a Kelet-Európa - Közép-Ázsia régióban is a sereghajtók közé tartozik. - írja a napi.hu.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) benyújtja a 2018-as költségvetésrõl szóló törvényjavaslatot Kövér László házelnöknek az Országházban 2017. május 2-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI Forrás: index.hu

A költségvetési rendszer átláthatósága tekintetében Magyarország nem csak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa - Közép-Ázsia régióban is - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (Kfib) vezetője az Open Budget Survey (OBS) eredményeit bemutató háttérbeszélgetésen.

Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el, ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég. A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett.

A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat

  • a költségvetési irányelveket, 
  • a féléves jelentést 
  • és a polgárok költségvetését

el sem készít, a másik öt dokumentum közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza.

Forrás: napi.hu

Gyorsítás, titkosítás

Az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak - köztük öt fekete-afrikai országnak - a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen.

Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre

- vélik a szakértők.

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

A listán Magyarországgal (46 pont) azonos pontszámot ért el Mongólia, Malajzia, Kenya, míg többet India (48 pont), Afganisztán, Ecuador (49), Pápua Új-Guinea, Kolumbia, Albánia, Namíbia, Argentína, Ghána (50), Szenegál (51), Nepál (52), Kazahsztán (53), Honduras, Spanyolország, Ukrajna (54), Kirgizisztán (55), Thaiföld, Costa Rica (56), Chile, Horvátország (57), Moldova, Törökország (58), Szlovákia, Lengyelország (59), Uganda, Dél-Korea, Japán (60), Guatemala, Csehország (61), Jordánia (63), Indonézia (64), Portugália, Bulgária, Dominikai Köztársaság (66), Fülöp-szigetek (67), Németország, Szlovénia (69), Kanada (71), Oroszország (72), Peru, Olaszország (73), Ausztrália, Franciaország, Egyesült Királyság (74), Románia (75), Egyesült Államok, Brazília (77), Mexikó (79), Georgia (Grúzia, 82), Norvégia (85), Svédország (87), Dél-Afrika, Új-Zéland (89).

NGM: Soros rendelte a listát

Az a nemzetközi lista, amelyre ma a sajtó hivatkozik, egy Soros György megrendelésére készített lista, melynek egy célja van: Magyarország lejáratása - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Magyarország a magyar és EU-s jogszabályok szerint készíti el költségvetését, nem a Soros szervezeteknek akarunk megfelelni. A költségvetés stabil, 2012 óta az államháztartási hiány az uniós szabályoknak megfelelően 3 százalék alatt teljesül, valamint szinte minden egyéb gazdasági mutató is kedvezően alakul, miközben az államadósság aránya folyamatosan csökken.

Ezzel szemben a Soros-féle listán példaként felhozott országok többségében zavaros a politikai helyzet, kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, a költségvetési hiány pedig jóval magasabb, mint Magyarországon

- reagált az NGM.

A Kfib azt ajánlja a kormánynak, hogy

  • hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, 
  • majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, 
  • végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. 
  • Az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse. 
  • A közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.

Forrás: napi.hu

Mit szeretne a kormány?

Romhányi Balázs szerint

a kormány nem szeretné, hogy a költségvetés közbeszéd tárgya legyen.

Egy olyan költségvetési törvénynek, amelyet számtalanszor módosítanak, lényegében nulla súlya van - tette hozzá.

A szakember elmondta azt is, hogy a kormány számos kritikai észrevételt vitatott, de a jelentés készítői ebből csak néhány esetben adtak igazat. Ha mindenben elfogadták volna a kormány észrevételeit, akkor is csak 61 pontja lenne Magyarországnak, ami az épphogy megfelelő kategória.

Az átláthatósággal kapcsolatban a szekértő úgy véli, hogy ha valaki nem teszi ki az internetre, milyen adattal rendelkezik, az egészen biztosan politikai döntés kérdése.

Kik, mit mérnek?

Az OBS az egyetlen független, összehasonlítható és rendszeres időközönként megvalósuló felmérés a világ országaiban tapasztalható költségvetési átláthatóság és felelősség mérésére. A felmérést nemzeti kormányoktól független, a civil szférában dolgozó költségvetési szakértők készítik.

Az OBS nemzetközileg elfogadott kritériumrendszert használ, melyet olyan szervezetek dolgoztak ki, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) a Globális Kezdeményezés a Költségvetési Átláthatóságért (GIFT).

Olyan tényeken alapuló felmérésről van szó, mely jól megfigyelhető jelenségeken keresztül térképezi fel, hogy mi történik a gyakorlatban. A teljes kutatás körülbelül 18 hónapot vett igénybe 2016 augusztusa és 2018 januárja között, 115 országban mintegy 300 szakértő bevonásával.

Az Open Budget Survey 2017 a 2016. december 31-ig történt eseményeket, tevékenységeket és fejlesztéseket veszi figyelembe. A felmérés némileg módosult a 2015-ös változathoz képest, hogy tükrözze a költségvetési információk elérhetővé tételének fejlődő módszereit, és nagyobb hangsúlyt helyezzen az állampolgárok bevonásának és a költségvetési felügyelet témájára.

napi.hu


 

h i r d e t é s