Az állami földek dobra verésének melléküzemága lett az aranykalászos gazdaképzés. A kormányrendelet alapján ugyanis azok licitálhatnak a meghirdetett területekre, akik helyben lakó földművesek. Márpedig földműves a jogszabály szerint nemcsak az lehet, aki legalább három éve valóban földművelésből él, vagy esetleg az eredeti szakmája, végzettsége erre feljogosítja, hanem az is, aki részt vesz egy megfelelő tanfolyamon, amely szerepel az országos képzési jegyzékben.

Ilyen az aranykalászos gazdaképző, amely a legegyszerűbb tananyag azok szemében, akik rájöttek, hogy ebből jó üzletet lehet csinálni. Az érdeklődőkre pedig ömlenek az ajánlatok. A találomra felhívott oktatási intézmények mindaddig bátran győzködik az érdeklődőt, amíg ki nem derül, hogy újságíróról van szó. A papír nem olcsó: a vizsgadíjjal együtt általában 250 ezer forint körül van a kurzus tandíja, de lehet találni már 135 ezer forintos ajánlatot is.

Forrás: http://www.matrixoktatas.hu/aranykalaszos-gazda.html

A Mátrix Oktatási és Vizsgaközpont kapcsolattartója, Lukácsi Tünde azt mondja, folyamatosan nagy az érdeklődés a tanfolyamok iránt, amióta a 2013-ban elfogadott földforgalmi törvény a földműves státus földhivatali bejegyzéséhez köti az egy hektárnál nagyobb termőföld birtoklását, illetve a területalapú támogatásokat. Arra az újságírói kérdésre azonban már bizalmatlanul válaszol, hogy valóban lehet-e november végén vizsgázni, ha a gazdajelölt még csak most jelentkezik a tanfolyamra, de nem akar lecsúszni az az állami földlicitről. „Ha felkészült, akkor igen” – hangzik a válasz.

Ez másutt a hirdetményben úgy szerepel, hogy 144 óra elmélet és 336 óra gyakorlat a képzés része. Ám ha kiderül, hogy a leendő hallgatónak sürgős az ügy, akkor a válasz az, hogy bár a november 3-ára tervezett vizsganap már betelt, de „legfeljebb kétfelé szedjük a csoportot”. A sietség érthető: a földlicitek november közepén kezdődnek és az év végéig le is akarja zárni a folyamatot a kormány.

Az is könnyebbség, hogy a képzők – ahogy már a honlapokon is sejtetik – nem tartják szükségesnek a személyes jelenlétet ahhoz, hogy aranykalászos gazdákká váljunk. Élőben nem kell állatot vagy traktort látni, pedig a végzettséghez egy gépkezelői jogosítvány is jár.

"A személyes megjelenések gyakorisága függ az előzetesen megszerzett tudásodtól, a szakmával kapcsolatos tapasztalataidtól, amelyet tudásszint-felméréssel ellenőrzünk"

– olvasható az egyik ilyen képzést kínáló oldalon. Alapvetően távoktatás zajlik.

"Otthon készül, de regionálisan az Ön lakóhelyéhez közel szervezünk konzultációkat, melyre előzetes egyeztetés alapján Önnek részt kell venni. Ez Budapesten, illetve Tolna megyében, valamint On-line (otthonában a számítógépen élő adás megtekintése) is működik."

Aranykalaszos.hu

Már csak a vizsgának kellene ilyen rugalmasnak lennie – és az is.

"Reggel 8 órakor kezdődik a vizsga, de miután most már hideg idő van, a gyakorlatot is csak szóban kell elmesélni a vizsgabiztosnak"

– nyugtatgat az egyik tanfolyam szervezője, de az aggodalmakat másutt is eloszlatják.

"Összeszokott csapat. Mi kérjük meg a vizsgabizottság tagjait, és általában meg is kapjuk őket, nem szokott galiba lenni. Bár tegnap éppen egy vérmes ember jött, de végül is tök jó fej volt."

Megbuktatni nem szoktak, és az sem tűnik fel, hogy ha ízig-vérig városi ember valaki.

"Inkább üzletemberek, akik lehet, hogy birtokosok, de nem túrják a földet, inkább nagyban űzik"

– biztatják az embert, hogy nem fog kilógni a sorból. Személyes megjelenésre egyébként is csak két alkalommal van szükség, legalábbis az általunk megkérdezett iskolákban. Egyik a vizsganap, a másik pedig vagy az azt megelőző nap – általában egy vidéki helyszínen –, vagy egy hétvégi időpont, a vizsga előtti „felkészítő konzultáció”.

Így születik 2015-ben egy aranykalászos gazda, leendő földbirtokos.

A haszon

Tavaly nyáron még csak 34 ezer földművest tartottak számon, jelenleg viszont már 106 ezret. A két szám különbözete nem csupán az aranykalászosok közül kerül ki, hiszen az elmúlt időszakban folyamatosan jelentkeztek be a valódi földművelők a földhivatalokhoz, attól függően, hogy mikor kellett valahol igazolniuk földműves minősítésüket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs érdeklődésünkre úgy kalkulált, hogy a mostani létszám a következő időszakban akár másfélszeresére is nőhet.

A Főváros Kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy 2014 márciusa óta 2015. szeptember 30-ig 1143 kérelem érkezett a területi földhivatalhoz. Ebből csak tízet utasítottak el, ám arra nem tudtak adatot adni, hogy a földművessé nyilvánítás alapját milyen arányban adták az aranykalászos diplomák. Annyi azonban enélkül is elmondható, hogy tucatnyi képzőhely van, havonta általában 2-3 vizsgaidőponttal, egy-egy vizsgán 20-25 gazdajelölt vesz részt, ami összességében azt jelenti, hogy az elmúlt másfél évben többezres nagyságrendben kaptak papírt olyanok, akiknek egy része talán a tehén tőgyét sem találja meg. Az iskoláknak ilyen létszám és vizsgadíjak mellett havi 6-15 millió forint körüli bevételük is lehet.

Az iskolák gyanútlan elmondása szerint a résztvevők között nemcsak üzletemberek, hanem politikusok, ügyvédek és az ő családtagjaik is fellelhetők. Információnk szerint például Győrffy Balázs is, aki fideszes országgyűlési képviselő és egyben annak a Magosznak az alelnöke, amely kilobbizta a Földet a gazdáknak programot. Úgy tudjuk, felesége és húga is aranykalászos gazdaképzőn vett részt, de kérdésünkre kitérő választ adott, és csak annyit erősített meg, hogy „családi gazdaságában feleségével, húgával szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik”, és hogy „édesapja, felesége és húga egyaránt földműves”.

Képviselői vagyonnyilatkozata szerint Győrffy Balázs nevén mintegy 150 hektár szántó van, amihez most még további, akár 150 hektárt is vásárolhat, ha pedig ennél is többre van szüksége a családi gazdaságnak, akkor további, fejenként összesen 300-300 hektár kerülhet a rokonok nevére. Ehhez csupán egy lakcímbejelentésre van szükség ott, ahol az állami földre licitálni szeretnének.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Habár az ellenzék keményen bírálja a kormányt, amiért a maradék állami földeket is kiárusítja, a kormány tartja magát ahhoz a szlogenhez, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Kérdés, hogy a gazdaképzők jól öltözött tanoncai valóban kimerítik-e ezt a definíciót, mindenesetre a liciten jogszerűen vehetnek részt. A húszéves elidegenítési tilalom után pedig már bárkinek eladhatják a birtokot, akár külföldinek is. (Sőt, ha időközben elhaláloznak, akkor az örököstől akár másnap bárki megveheti a földet.)

Megkérdeztük a szakképző iskolákat felügyelő hatóságot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mit szólnak az elszaporodott gyorstalpalókhoz, illetve ellenőrzik-e az iskolákat, a vizsgákat és a kiállított dokumentumokat, de válasz egyelőre nem érkezett.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Fotó: MTI / Mészáros János

Jóval az ausztriai ár alatt

A következő hónapokban mintegy 350-400 ezer hektár föld kerül magántulajdonba. Néhány helyszínt már meghirdettek, így például a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó nyugat-magyarországi földeket, valamint Mészáros Lőrinc felcsúti bérleményeit. Ezek több 10 ezer hektárt tesznek ki, tehát vagy a teljes rokonságot és a gazdasági társaságok alkalmazottait felsorakoztatják a licitálók között, vagy a jövőben nem az államnak, hanem egy másik magánembernek fizetnek bérleti díjat.

Az árak egyébként – a magyar pénztárcákhoz mérten – nem alacsonyak. Mosonmagyaróvár környékén például 300 hektár megszerzése 600 millió forintba kerül. Igaz, ez az osztrák földáraknak alig tizedét teszi ki.

Viszont a terület alapú támogatások hektáronként már 70 ezer forintra rúgnak, így a papírforma szerint maximálisan megszerezhető 300 hektár már önmagában évi 21 millió forintot fial annak, aki a földet megműveli. Ez ugyan lehet, hogy nem a tulajdonos, hanem a bérlő, a tulajdonos viszont kedve szerint srófolhatja fel a bérleti díjat. Az állam eddig hektáronként általában 1200 forintot kért, de mostantól határt csak az szab, hogy a bérlő mekkora összeget fogad el.

A legnagyobb agrárvállalkozások, cégcsoportok, így például Simicskáék vagy Csányi Sándor cégei eddig évente 3-5 milliárd forintot zsebeltek be csupán a területalapú uniós támogatásokból. Az új földosztás végső soron ezeknek a jövedelmeknek az újraelosztását is jelenti.

vs.hu (Címlap: Fotó: MTI / Kovács Tamás)