A jubileum apropóján pedig Abe Sindzó kormányfő ismét felvetette a sokak által a japán nemzet amerikai alárendeltségének maradványaként értelmezett alaptörvény módosítását.

A Liberális Demokrata Pártot vezető konzervatív politikus bejelentette, hogy 2020-ig, azaz a tokiói nyári olimpiai játékok kezdetéig szeretné véghezvinni a legfőbb törvény módosításait, amely elsősorban a 9. cikkely régóta tervezett revízióját jelenti.

Ez ugyanis kimondja, hogy a szigetország örökre lemond a háborúzás szuverén jogáról, és az erő alkalmazását vagy az erőszakkal fenyegetést nem tekinti a nemzetközi viták rendezési módjának, ezért soha semmilyen hadsereget nem tart fenn, és nem ismeri el az állam hadviselési jogát.

A kelet-ázsiai térségben – főként Kína növekvő ereje és az észak-­koreai fenyegetés következtében – fokozatosan növekvő feszültség miatt a nacionalista érzületű Abe Sindzó 2014 óta kitartóan érvel a módosítás szükségessége mellett,

hiszen az alaptörvény szerint Japánnak még saját hadereje sem lehetne – a Japán Önvédelmi Erők (JSDF) ennek ellenére 1954 óta működik amerikai együttműködéssel, alkotmányosságát viszont sokan megkérdőjelezik.

A kormányfő szerint a módosítás egyik legfőbb szempontja éppen az, hogy rögzítsék a 9. cikkben a pacifista alaptörvényben az önvédelmi erők létét, és ezzel véget vessenek a hosszú ideje tartó vitáknak.

A JSDF egyébként vitatott helyzete ellenére a világ egyik legkorszerűbb hadserege:

Japán hagyományosan az ország GDP-jének 1 százalékát fordítja véderejére, amely bár a fegyverkezésben élen járó országok büdzséjéhez képest kevésnek tűnhet, a szigetország közelmúltbeli gazdasági fellendülésének köszönhetően valójában ­óriási összegről van szó.

Tokió ugyanis idén 46,1 milliárd dollárt különített el a hadsereg számára, ez pedig azt jelenti, hogy a szigetország – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után – rendelkezik a világon a hatodik legnagyobb költségvetéssel.

magyaridok.hu