A három legismertebb projekt az izraeli Netanjahu, az amerikai Trump és Orbán érdekében folytatott kampány volt.

Orbán két választási vereség után már nagyon vágyott a hatalomra! Ezért kérte Netanjahut ismertettesse meg őt Finkelsteinnel!

A kapcsolat a Századvég Kiadó közreműködésével jött létre.

Birbaum őszinteségének mozgatórugója nem lényeges, sokkal inkább fontos Finkelstein kampányképlete és annak a kimutatható eredménye, a szélsőjobboldali populizmus előretörése.

Ennek az őszinte feltárásnak nagyobb jelentősége van, mint amennyit most még felfogunk belőle. Alapos elemzésnek, következtetések és a használati tanulságok levonásának kell követnie.

Finkelstein 2017-ben meghalt, de „műve” maradandóan itt van és hat napjainkban Magyarországon!

Ő maga utolsó nyilvános beszédében azt nyilatkozta:

 „Meg akartam változtatni a világot. Ezt tettem. Rosszabbá tettem. „

Ha a tevékenysége eredményét így összegezte, el kell hinnünk neki, bár abban nem lehetünk biztosak, hogy éppen nem ezt akarta-e elérni.

Nekünk, magyaroknak talán a legtöbbet ártott a világon!Ehhez, természetesen kellett olyan ember is, aki kívánta a kárt!

A lényeget illetően nézzük a képletét, amely szerint Orbánt a hatalomba segítette és ezzel az összes kampányával együtt nekünk ártotta a legtöbbet.

Finkelstein kampányképlete!

• Ne a saját jelölteddel és programoddal foglalkozz, hanem támadd az ellenfél kampányát!  (Tehát program sem kell! Folytatjuk! - ennyi is elég volt.
• El kell hitetni az emberekkel, hogy a veszély balról jön!
• A „liberális” szót szitokszóvá kell tenni, és ezt rendszeresen ismételni!
• A kampányban az emberek motiválása nem működik, sokkal inkább szükséges az emberek demotiválása (közömbössé tétele) és polarizálása.
• A kampány üzemanyaga a félelem, a félelem keltése kell, hogy legyen!
• Minden szempontból tökéletes ellenségképet kell találni!
• Ha megvan az ellenségkép, csapdát kell számára állítani! (ha cáfol, azonosul vele, ha nem cáfol, elfogadottá teszi)

George Birbaum szerint a Soros „ellenség” kitalálója Finkelstein volt és Magyarországon igazi mesterművet hoztak létre.

Hogyan is néz ki ez a „mestermű”, és mi lett az eredménye?

Olyan rendszer épült ki Magyarországon szinte akadálytalanul, amely ellen sem a hazai ellenállás, sem az Uniós reakciók nem lehettek eredményesek.

Szinte tétlenül szemléltük, hogy elvették az Alkotmányunkat, megcsonkították alapvető emberi jogainkat, úgy változtatták meg a jogszabályokat, hogy néhány tízezer ember érdekét szolgálja, milliók rovására.

Úgy alakították át az államhatalmi, közigazgatási és intézményrendszerét, hogy a hatalom teljes koncentrációját hozták létre. Kiiktatták a hatalommegosztás elvét, a hatalom feletti ellenőrzés lehetőségeit.

Az Alkotmánybíróság nevét ugyan meghagyták anélkül, hogy Alkotmány lenne, de a törvények feletti kontroll a nullára csökkent.  Elvettek fontos alkotmánybírósági hatásköröket és még így is megnehezítették az odafordulás lehetőségeit.

A bűnüldöző szervek munkáját – pártkatonáikon keresztül olyan kontroll alá vonták, amely megakadályozta a hatalomhoz hű emberek büntetőjogi felelősségre vonását.

Tavaly decemberben létrehozták az új Közigazgatási Bíróságot, amelyet pártkatonákkal fognak feltölteni, hogy eltitkolhassák a közérdekű adatokat, betilthassák a tüntetéseket. Ezzel vége lesz a független igazságszolgáltatásnak is.

Az így kialakított államszervezet a saját képükre formált választási törvény, a polarizált társadalom bebiztosítja, hogy választásokon a hatalmat nem lehet leváltani, így még a politikai felelősségre vonás sem érvényesülhet.

Az Alaptörvény szerint a hatalmat nem lehet kizárólagosan birtokolni és ez ellen bárkinek joga és kötelessége fellépni. Ez azonban csak egy kinyilatkoztatás, amelynek érvényt szerezni ilyen ellenségekre szabdalt országban, a lehetetlenséggel egyenlő.

Az országban, de még nemzetközileg is köztudott, hogy a hatalmat Magyarországon kizárólagosan Orbán Viktor gyakorolja, semmi lényeges országot érintő ügyben nélküle nem születhet döntés.

Orbán Viktornak a hatalom megszerzéséhez szóról szóra követnie kellett Finkelstein kampányképletének előírásait. A hatalom megtartásához pedig fel kellett izzítani azt az egész uralkodása idejére. Ezzel megteremtette magának azt a módszert is, hogy le tudja építeni a jogállamot. Így vált nemtelen kampányának áldozatává az egész ország.

Csak ilyen Finkelsteini kampány által megkövetelt és megteremtett közhangulatban sikerülhetett az országot köztársasági jellegétől formailag és tartalmilag is megfosztani, a társadalmat hűbéri függésbe taszítani.

A magyar Büntető Törvénykönyvben is felsorolt büntettek egész sorát kellett elkövetni ahhoz, hogy ilyen társadalmi helyzet kialakulhasson a felelősségre vonás szikrányi veszélye nélkül.

Ha egy olyan országban történik meg mindez, amely két olyan szövetségnek (Euro-Atlanti, Európai Unió) is tagja, amely a biztonság és az emberiesség követelményét tűzte zászlajára, akkor nem biztos, hogy egyedül csak Magyarország felelős a kialakult helyzetért.

Ebből kiindulva kell a jövőben keresni a megoldást, azt hogy ilyen helyzet egyetlen szövetségi rendszerbe tartozó országban se jöhessen létre.

A II. világháború után a nemzetek jó időre megszabadíthatták magukat a világégés rémétől, de ma ismét nehéz helyzetbe került Európa.

Az erősödő szélső jobb oldali populizmussal kell szembenézni és fel kell venni vele a küzdelmet. Ehhez azonban Orbán Viktort Európában meg kell állítani, és meg kell segíteni a magyar rendszerváltó erőket.

Fel kell ismerni, ha egy Uniós országban sikerült a jogállamot lebontani, az nem csak az érintett ország ügye, hanem az egész Uniót fenyegető veszély is.

A szövetségi rendszerben intézményesen kell a segítség lehetőségét megteremteni, hiszen a gazdasági segítség, a strukturális alapokból nyújtott támogatás, a szövetségi rendszer fenntartásához, megerősítéséhez nem bizonyult elégségesnek.

A szövetségi rendszeren belül átértelmezésre szorul a nemzeti szuverenitás, az egymás belügyeibe való beleszólás ügye is, mert az ezzel való takarózás megmutatta hová fajul a probléma, ha ezeket tabuként kezeljük.

A jogrendszeren belül milyen megoldás kínálkozik a magyarországi jogállami állapot létrejöttének megakadályozása és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának megteremtése céljából!

Mivel a magyar jogrendszer megfogalmazza a kizárólagos hatalom birtoklás tilalmát, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ennek tilalomnak érvényt lehessen szerezni, hogy büntetni lehessen a tilalom megszegőjét.

Ezt pedig úgy lehet megteremteni, hogy a tilalom elkövetési magatartását törvényi tényállásba kell rögzíteni, körülírni az elkövetési magatartást, büntetni rendelni annak előkészületi és kísérleti szakaszát is.

A „nullum crimen sine lege, a nulla poene sine lege” (nincs bűncselekmény törvény nélkül, nincs büntetés törvény nélkül) alapelvek szigorúan megkövetelik a kizárólagos hatalombirtoklás bűntetté nyilvánítását, mert csak így lehet büntetni.

A tilalom mindaddig csak egy írott malaszt marad, amíg ez nem teljesül.

Minden Európai Uniós állam jogrendszerébe be kell iktatni ezt a törvényi tényállást, sőt azt is el kell érni, hogy nemzetközi büntetőjogi norma legyen, a hatalom kizárólagos birtoklása.

A Nemzetközi Büntető Bíróság 2002. óta állandó bíróságként működik Hágában a Római Statútum szerint, amelyet hazánk is törvénnyel kihirdetett.

A Római Statútum emberiesség elleni bűntettként szabályozza a népirtást, a háborús bűncselekményeket és az agressziót.

Köztudott, hogy a Nemzetközi Bíróság előtt emberiesség bűntette miatt előkészítő eljárás van a Magyar Kormány ellen.

A Római Statútumot szükség volna kiegészíteni egy negyedik bűncselekményformával, a hatalom kizárólagos birtoklásának büntetésével, hiszen számos emberiesség ellenes vonatkozásokat hordoz és közvetlenül is lehetővé tenné a nemzetközi bírósághoz való fordulást.

A jelenleg előkészítő eljárásban lévő a Magyar Kormány ellen emberiesség bűntette miatt lévő eljárásban nem sok remény lehet a bűnösség megállapítására, ugyanis népirtás bűntette miatt kezdeményezték és itt a szándék a lényeges, nem pusztán a következmény!

Ha a Római Statútum emberiesség elleni fejezete a hatalom kizárólagos birtoklása tilalmának törvényi tényállásával kiegészülne, nem lehetne vitás, hogy ez az emberiesség elleni bűntett része lehet.

Ha jelenleg is létezne ilyen büntetőjogi tényállás, közvetlenül is lehetne a Nemzetközi Büntető Bírósághoz fordulni a kormány ellen és semmi kétség nem lenne a magyar jogállam lebontásának stációi ismeretében.

Csokorba lehetne szedni azokat az elkövetési magatartásokat, amelyekkel a kormány megnyomorította sok magyar ember életét, nem keveset halálba, öngyilkosságba kergetve a rokkantnyugdíj elvétele és a tömeges kilakoltatások miatt. Kiegészítve azokkal a halálesetekkel, amelyek a kórházi fertőzések következtében történtek, továbbá a lelkeket megnyomorító egzisztenciális kényszerek miatt létrejövő neurotikus betegségekkel.

Az emberiesség elleni bűntett és a következménye között az okozati összefüggés kimutatható lenne, míg a népirtás esetében ez nem biztos, hogy sikerre vezet. Ha lenne ilyen negyedik bűncselekményforma, akkor nem kellene aggódni az eredményességért.

Az Uniós országok hazai jogrendszerébe beiktatni a kizárólagos hatalombirtoklás bűncselekményét, lényeges visszatartó hatást jelentene a hatalomgyakorlókra.

Nem csak politikai büntetéstől a választás elvesztésétől, hanem tényleges büntetőjogi felelősségtől is tartaniuk kellene az elkövetőknek. 

Ez pedig nem csak a jelenlegi, hanem a mindenkori hatalomgyakorlókra is ráférne!