Április végétől leállítják a kiskunhalasi menedékkérők élelmezését
A kiskunhalasi tábor lakóit arról értesítették, hogy rövidesen nem kapnak sem élelmiszert, sem élelmiszer vásárlására fordítható juttatást - írja a Budapest Beacon.
A kiskunhalasi nyitott befogadóállomáson tartózkodó menedékkérőket először múlt héten tájékoztatták arról, hogy a magyar államtól érkező, élelmiszer vásárlására fordítható pénzbeli juttatást visszavonják – nyilatkozta lapunknak neve elhallgatását kérő, a táborban tartózkodó forrása. Úgy értesültünk, hogy a menekültek ellátmányt sem kapnak majd.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint csütörtökön a szlovák határ közelében fekvő Vámosszabadiban található befogadóállomásra viszik azokat a kiskunhalasiakat, akiknek az első menekültügyi eljárása van folyamatban, illetve azokat, akik védett státuszúak. Becslések szerint ezután nyolc-tíz ember – köztük egy terhes nő – maradhat Kiskunhalason, ők viszont április vége után semmilyen élelmiszert vagy gyógyszert nem kapnak majd.
„A napi élelmiszeradag visszavonása bizonyos menedékkérők estében a nyitott befogadóintézményekben embertelen és irracionális, hacsak a kormánynak nem az a célja, hogy a menedékkérők tovább utazzanak nyugat felé, és máshol keressenek védelmet”
– közölte a Helsinki Bizottság szerda este a Budapest Beaconnel.
A Kiskunhalasi táborban maradó menekültek egyelőre nem tudják, miként jutnak majd élelmiszerhez jövő hét után. Úgy tudjuk, hogy civil szervezetek segítségét kérik. A befogadóállomásról korábban már többen elindultak Ausztria felé, mert – mint azt megírtuk –, nem akarták megvárni a jogi határzár szigorítását.
Akik maradtak, nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a korábbi tervekkel ellentétben egyelőre nem viszik őket a déli határnál fölállított, zárt konténertáborokba, ám az élelmezés leállítása most ismét komoly aggodalommal tölti el a lakókat.
Arról nincs információnk, hogy máshol is hasonló intézkedésekre lehet-e számítani, de a Helsinki Bizottság közleménye alapján feltehetően igen.
„Egyrészt olyan menekülő emberekről van szó, akiknek pusztán a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal téves jogértelmezése miatt van folyamatban a második eljárásuk, mert más uniós tagállam korábban visszaküldte őket Magyarországra. Az uniós szabályok szerint ilyen esetekben ugyanis az első eljárást kellene folytatnia a fogadó ország hatóságainak, és nekik továbbra is járna szállás és ellátás. Másrészt olyan menedékkérőknek vonják meg az ellátását, akiket egyszer már – nem feltétlenül megalapozott döntés alapján – elutasítottak a hatóságok, de ők újra menedéket kértek, mivel továbbra is igazolni szeretnék, hogy üldözés érné őket a származási országukban” – írja a Helsinki Bizottság a Facebook-oldalán. „A magyar menekültügyi hivatal tehát nemcsak a dublini rendeletet sérti meg, hanem a március végi törvénymódosítással azoknak a menekülőknek az ellátását is megtagadja, akik másodszor nyújtanak be menedékjogi kérelmet. A jogszabály szigorításával minden ‘második eljárásában’ lévő menedékkérőnek megvonják az ellátását, azaz a törvény értelmében a hatóságok azt sem veszik figyelembe, hogy ha valaki sérülékeny, azaz például 14 évesnél idősebb kiskorú, beteg, várandós hölgy, vagy esetleg idős kérelmező”
– teszi hozzá a jogvédő szervezet.
Az ügyben a Budapest Beacon kereste a Bevándorlási és Állampolgársági (új nevén: Bevándorlási és Menekültügyi) Hivatalt (Bmbah).
Pénteken az alábbi választ kaptuk tőlük:
„A menedékkérő a jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra jogosult. Azonban a 2017. március 28-án hatályba lépett, A határőrizet területén lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvény 80/K § (11) bekezdése alapján, ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, az elismerését kérőt nem illeti meg a jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátás, támogatás.”
