Két amerikai közgazdász, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson, a Stanford egyetem két professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájukért – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn.

Az akadémia a döntés indoklásában kiemelte, hogy a két professzor az aukciós elmélet tökéletesítéséért folytatott munkájával és új aukciós formák kitalálásával egyaránt hasznot hozott vevőknek, eladóknak és adófizetőknek szerte a világban. Az általuk kifejlesztett aukciós formákat felhasználják rádiófrekvenciák, halászati kvóták és repülőtéri részidők (slot) értékesítésében.

Számos terméket és szolgáltatást értékesítenek árveréseken, így például elektromos energiát, pénzügyi eszközöket, halászati kvótákat vagy éppen szén-dioxid-kvótákat. Az aukciók tudománya nagyon fontos a jól működő piacok megértéséhez.

Az árveréselmélet és licitálási stratégiák két kiemelkedő alakja már évek óta a közgazdasági Nobel-díj esélyesei között szerepel.

Paul R. Milgrom 1948. április 20-án született, és a Michigani Egyetem után a Stanfordon tanult, 1987 óta dolgozik a Stanford professzoraként. Leginkább az árverések elméletében, az árverések megtervezésének gyakorlatában és az árképzési stratégiák területén folytatott munkássága miatt ismert. Már az 1979-ben megvédett doktori disszertációját is az aukciós elméletről írta, konzulense pedig Robert B. Wilson volt.

Robert B. Wilson 1937. május 16-án született, a Harvardon tanult, és 1964 óta dolgozik a Stanford egyetemen. Szakterületei a piactervezés, az árképzés, a tárgyalások és más egyéb témák az ipari szervezeteket illetően, valamint a gazdaság és az információáramlás kapcsolatának vizsgálata. Szakértője a játékelméletnek és annak alkalmazásának. Részt vett árverések tervezésében és versenyképes licitálási stratégiák kidolgozásában az energia és a kommunikációs szektorban, valamint újító árképzési sémák megtervezésében is közreműködött.

A közgazdasági Nobel-díjat, egészen pontosan a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélték oda. 

A többi - az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a béke - Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) svéd vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.

Idén 10 millió svéd korona (1,1 millió dollár, azaz nagyjából 343 millió forint) pénzjutalommal jár a díj, amely megoszlik a díjazott között.

Tavalyig 84-en kaptak közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a díjazottak átlagéletkora 67 év volt. A legfiatalabb díjazott, a francia Esther Duflo 46 évesen tavaly nyerte el a kitüntetést, a legidősebb pedig Leonid Hurwicz volt, aki 90 évesen 2007-ben vehette át a díjat. Eddig csak két nő kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat, Esther Duflo és az amerikai Elinor Ostrom, utóbbi 76 éves korában 2009-ben. (MTI) / nepszava.hu