Hát, megint sikerül házhoz menjünk a pofonért, ahogy a jelek mutatják, ráadásul könyörgünk is érte...

a Financial Times beperlése akkora ötlet a magyar kormány részéről, mintha az amerikai a második világháború alatt presztízsokokból átállította volna a Manhattan-tervet gőzüzemre és szénből, vízből, valamint kazánból próbáltak volna atombombát csinálni. Robban az is, megfelelő körülmények között, csak nem úgy és nem akkorát. - írja a lap

Miről is van szó? Mint a tegnapi hírekből megtudhattuk, a magyar kormány pert indít a Financial Times ellen – régi, kedves tervük ez nekik – ugyanis megítélésük szerint a lapban megjelent tudósítás, mely szerint az Európai Unió blokkolta a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodást, hamisan állítja be a tényeket. De lássuk pontosan, miről is van szó, mert a helyzet kissé bonyolult, a Hír24 így számol be a történtekről:

Kormányközeli forrásból úgy értesült a Hír24, hogy a kormány beperli a Financial Timest a paksi bővítés blokkolásáról szóló cikkük miatt.

A kormány olyan pert akaszt a brit Financial Times nyakába, „ami még őket is meg tudja ingatni” – állította egy kormányközeli forrás a Hír24-nek.

Mint arról beszámoltunk, a lap csütörtökön arról írt, hogy az Európai Unió blokkolta a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodást. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még csütörtök éjjel közölte, hogy helyreigazítási kérelemmel fordult a magyar kormány a Financial Times szerkesztőségéhez. Az Index ezt követően azt írta, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos megerősítette a lap értesüléseit, később, egy másik cikkben viszont azt közölte: Navracsics csupán arról beszélt, hogy a fűtőelemek beszerzésével van baj.

Pénteken reggel Kovács sajtótájékoztatón ismételte meg, hogy a kormány álláspontja szerint nem igazak a cikkben leírtak. Este Navracsics az InfoRádióban nyilatkozva megismételte: ő nem a teljes paksi bővítés uniós blokkolását erősítette meg az előző napon, hanem azt, hogy az EU-bizottság a fűtőelem-beszerzésre vonatkozó szakaszok egyes elemeit kifogásolja.

Nem lesz helyreigazítás

„Amit megírtunk, az úgy pontos és hiteles” – mondta a brit gazdasági lap munkatársa azután, hogy a magyar kormány tagadta a csütörtök esti cikkükben megjelent értesülést. A kormány helyreigazítási kérelemmel fordult a laphoz, amit az FT a fentiek alapján lényegében elutasított, így a hivatalos válaszuk is borítékolható.

Forrásunk szerint a kormány azért perli be a világ leghitelesebb üzleti lapját, mert a paksi bővítésről szóló cikkükkel „kárt okoztak Magyarországnak”. Jelenleg jogászok vizsgálják az ügyet.

A kormány szerint az oroszok mellett az a legerősebb érv, hogy egyedül ők adtak pénzt hitel formájában az atomerőmű bővítésére, a nyugati országok erre nem voltak hajlandóak, és emellett az oroszok a használt fűtőelemet is elszállítják. A kormány úgy ítéli meg, hogy az EU kettős mércét használ Magyarországgal szemben, hiszen a finneknek engedélyezték orosz atomerőmű építést, míg a magyaroknak nem.

FRISSÍTÉS 15:00

Kovács Zoltán kormányszóvivő délután megerősítette a Hír24 értesülését, amikor az MTI kérdésére azt mondta: ha a Financial Times brit üzleti lap nem közöl helyreigazítást a paksi bővítésről szóló múlt heti, a magyar kormány szerint hamis és félrevezető cikke miatt, a kabinet jogi útra tereli az ügyet – írta az MTI.

Hát kérem, ez az egyike azon híreknek, melyeknek nem a tartalma a legfontosabb. Azon lehetne vitatkozni, mennyiben volt téves a kormány kommunikációja (teljesen), valószínűleg fogalmuk sem volt arról, mit is beszélnek és nem voltak központi direktívák sem az adott pillanatban, melyekhez igazodjanak, a magyar sajtóban így alakulhatott ki a már jól megszokott információs káosz, ebben tapasztalt ember lassan képes eligazodni, igaz, csak bonyolult számítások segítségével. Mátrixokkal, gráfokkal.

A kérdés azonban az, hogy perelhető-e a Financial Times azért, mert igazat írt?

Nos, akármilyen különösen hangzik: perelhető volna.

De csak Magyarországon.

A mostani jogi környezet ugyanis lehetővé teszi, hogy ha kis hazánkban bárki sérelmesnek talál egy bárhol megjelent írást, és úgy érzi – nem kell bizonyítsa! – hogy neki annak megjelenéséből kára származott, bizony indíthat jogi eljárást az azt megjelentető szerkesztőség ellen, és ha a megfelelő jogászokhoz fordul, jó eséllyel meg is nyerheti a pert. Tehát értsük meg: ha az írás minden szava igaz, külön-külön és egyenként, akkor is perelhető. Amennyiben a széles olvasótábor bármely tagja úgy gondolja, hogy az kárt okozott neki. Sőt: ilyen módon még bármely írás idézése, másodközlése is büntethető, amint arra volt is már példa. Tehát, ha a Financial Times Magyarországon jelenne meg, semmi akadálya nem volna a lehetetlenné tételének. Erre gondolhatott a „kormányközeli forrás”.

Csak hát fájdalom, nem nálunk jelenik meg. Hanem Londonban.

Márpedig a brit sajtótörvények ugyan nem egyszerűek, távolról sem azok, de nem is olyan bonyolultak, mint a mieink – ott, ha a hír igaz, akkor a vélemény szabad lehet, ám a hírnek feltétlenül igaznak kell lennie. És most a hír igazságtartalma számít, a Financial Times klasszikus módon, három, egymástól független forrásra hivatkozva írta meg az eseményeket. Sok szerencsét a perhez, a City jogászai valószínűleg udvarias mosollyal fogják közölni, hogy van tudomásuk a tényről, miszerint a magyar és a brit törvények eltérnek egymástól, és fel fogják hívni a figyelmet arra az el nem hanyagolható ténykörülményre, miszerint jelen esetben az Egyesült Királyság jogrendszere hatályos. A keresetet el fogják ejteni.

Ha a neves üzleti lapnak van egy csepp esze, részletes tudósításokban számol majd be a tárgyalásokról, külön kiemelve a magyar fél esze tokjának állapotát és egyéb rendellenességeket. A világ angolul olvasó része pedig rajtunk fog röhögni.

Attól nem tartanék, hogy a magyar kormány visszakozna, ugyanis a kirobbanó nemzetközi botrány újabb remek alkalmat szolgáltat majd egy kis szabadságharcra, a pert kiválóan lehet majd félreértelmezni, már csak abból a szempontból is, hogy véleményem szerint itthon úgy kommunikálják majd: a brit bíróság „megvédte” az angol lapot. Mely azonban magánvállalkozás, tulajdonviszonyainak köze nincs az államhoz, a bíróság pedig csak a hatályos törvényeknek fog érvényt szerezni. De a botrány jól jön majd Budapesten, ahol minden botrány jól jön a jelek szerint.

Tehát: megyünk megint, házhoz, a pofonért.

„Szép a rút és rút a szép
Sicc, mocsokba, ködbe szét!” (Macbeth)

Szele Tamás / gepnarancs.hu