Ausztrália egészen sokáig nem készült arra, hogy nagyobb háborúkban kell részt vennie. Végül is az ország a déli féltekén van, óceánnal és szigetországokkal körülvéve, lényeges biztonsági kockázatoktól mentesen. Japán bombázók támadták az ország északi részét a második világháború alatt, és az ausztrál katonák nagy számban szolgáltak mindkét világháborúban a szövetségesek oldalán számos hadszíntéren, de magát a kontinensnyi országot nem érte sosem igazán komoly fenyegetés, s nem készült nagyobb konfliktus megvívására. Ezt tükrözte hadserege és haditengerészete is: a legmodernebb képességek, de a lehető legalacsonyabb szinten.

Ennek az állapotnak 2021 őszén vége szakadt és Ausztrália egyezményt kötött hagyományos szövetségeseivel, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, hogy az ausztrál haditengerészet kisebb, hosszú tengeri utakra, erőprojekcióra nem alkalmas dízel-elektromos tengeralattjáróit a jövőben a legnagyobb haditengerészetek eszközeihez hasonló atommeghajtású vadász-tengeralattjárók váltják fel.

Most, 2023. március 14-én arra is fény derült, hogy végül milyen fajta tengeralattjárókat szerez be Ausztrália: a jelenleg épített Virginia-osztályú vadász-tengeralattjárók közül kap több darabot. A már most fejlesztés alatt álló brit vadász-tengeralattjárók fogják ezeket kiegészíteni, részben leváltani a 2030-as években.

Semmilyen nukleáris meghajtású tengeralattjáró nem „emelhető le” könnyen a polcról. Ezek gyakorlatilag a legnehezebben és leglassabban megépíthető harceszközök. Összesen hat állam épített nukleáris meghajtású tengeralattjárókat eddig, és csak négyen – Amerika, Franciaország, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság – építették gyakorlatilag teljesen önállóan első ilyen eszközeiket. India a szovjetektől, Anglia pedig Amerikától kapta a technológiát.

Ausztrália a hetedik atom-tengeralattjárót üzemeltető állam lesz ezzel a beszerzéssel.

Melyek a stratégiai céljai ennek a beszerzésnek? Kína katonai erősödésének ellensúlyozása természetes, már-már banálisan általános magyarázat. Fontosabb megvizsgálni a pontos célokat, amelyeket elérését ezek az eszközök segíthetik. Ezek ugyanis vadász-tengeralattjárók, ami röviden annyit takar, hogy más hajók és tengeralattjárók elpusztítására tervezték. Ezenkívül rendelkeznek víz alól indítható cirkáló-rakétákkal is, amelyekkel földi célokat, vagy a torpedók hatótávolságán kívül eső hajókat is támadhat.

Ezek az eszközök akár a Csendes-óceán közepéről is képesek kilőni ballisztikus rakétákat az amerikai szárazföldre, és a jövőbeli fejlesztésekkel erre akár a Dél-kínai tengerről is képesek lehetnek. Ezeket kell majd megkeresni és elpusztítani egy nagyhatalmi konfliktusban. Békeidőben pedig a fenyegetést kell fenntartani, ugyanis tengeralattjárókat nem lehet egyik pillanatról a másikra megtámadni; hosszabban kell őket követni a víz alatt.

Egy ausztrál tengeralattjárónak ehhez legalább az ausztrál partokról 3000 kilométerre levő Dél-Kínai-tengert kell elérnie és akár hosszabban is manővereznie ott. Erre elsősorban egy atommeghajtású lehet képes, amelynek nem kell visszatérnie egy tankerhez vagy egy kikötőbe tankolni.

Ennek a feladatnak a fontosságát jelzi, hogy Ausztrália és szövetségesei fegyverkezési küszöböket léptek át a kedvéért. Az atomtengeralattjárók eladása nagyon erős jel egy fegyverkezési versenyre. Nem kell attól tartani, hogy hasonló atomtengeralattjárók lepik el a Csendes- és az Indiai-óceán vizeit egyik napról a másikra. H. I. Sutton haditengerészeti elemző szerint Kína valószínűleg a saját rendszerei építésének felgyorsításával fog fenyegetőzni, de ez nem túlságosan komoly: így is jelentős építkezéseket folytatnak, ezt nem tudják egyik napról a másikra bővíteni, változtatni.

Prediction#China will increase production of nuclear-powered submarines. This was already on the cards for many years, with massive new yards already built.

However, it will be spun in propaganda to be because of #AUKUS

Just a hunch pic.twitter.com/kuUdwZgFeg

— H I Sutton (@CovertShores) March 14, 2023

Annál inkább kell sok kisebb technológiai szintű, de mégis hatásos haditengerészeti fegyverrendszer szolgálatba állításától tartani. És nemcsak a haditengerészeti fegyverkezés kap lendületet az egész térségben.

Az ausztrál tengeralattjárók beszerzése azt jelzi, hogy az ország nem bízik a biztonságában és a nemzetközi helyzet stabilitásában.

Ez jel lehet a hadseregek általános újrafelfegyverzésére Délkelet- és Dél-Ázsiában is.
A tengeralattjáró-deal tehát szól egy új rendszer megjelenéséről a kínai-nyugati vetélkedésben, de szól egy hatalmas diplomáciai fordulatról is a térségben. Az amerikaiaktól vett ausztrál tengeralattjárók a 2030-as évek elején érkezhetnek, a britekkel közösen fejlesztett eszközök a 2040-es években. A fegyverkezési verseny felgyorsulását és a térségbeli kölcsönös bizalmatlanság növekedését azonban már a közeljövőben láthatjuk. (Danube Institute)