h i r d e t é s

„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette"

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette"

2019. január 23. - 06:54

 

Százmilliókat költenek a cégek kilépett munkavállalóik pótlására, pedig kifizetődőbb volna betartaniuk az ígéreteiket.

A kép illusztráció! - Fotó: Europress / Napi.hu

„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette. Tavaly kezdtek húszan, abból kettő van itt”. „Ne verjenek át minket a hirdetésben, ha már feltüntetik az összeget, legyenek őszinték”. A fenti két idézet fizikai munkakörökben dolgozó munkavállalóktól származik, és jól megvilágítja, miért ölt Magyarországon egyre nagyobb méreteket a fluktuáció, és azzal együtt a munkaerőhiány is. A dolgozók sűrű munkahelyváltásának elsődleges oka ugyanis nem az alacsony fizetés, hanem a sok be nem tartott ígéret – mutat rá a HR-Evolution tanácsadó cég reprezentatív fluktuációkutatása. A kettő persze nem teljesen független egymástól, hiszen a második legfontosabb ok a váltásra a másik munkahelyen kínált magasabb bér. Ha azonban az ígéret hamisnak bizonyul – márpedig a cégek gyakran különböző pótlékokkal számolva „elérhető” bért hirdetnek, amit azonban a gyakorlatban alig lehet megkeresni -, a dolgozó ismét tovább áll. Ezzel pedig beindul egy ördögi kör, ami tovább növeli a munkaerőhiányt, de a vállalatok kiadásait is.

A kutatásban részt vevő cégeknél a munkavállalók átlagos éves cserélődési aránya 38 százalékos volt: ez 1000 betanított munkás esetén 600 millió forint költséget jelent. A HR-Evolution számításai szerint ennyit költenek a vállalatok az elbocsátás adminisztrációjára, az ottmaradók túlóradíjára, a leendő munkavállalók kiválasztási folyamatára, betanítására, beléptetésére.

Márpedig a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a dolgozók egyre könnyebben váltanak munkahelyet. A kutatás során megkérdezett 6300 munkavállaló negyede legalább egyszer felmondott már munkahelyén az elmúlt két évben, kétharmaduk eddigi pályafutása során már 2-5 munkahelyen is dolgozott. Felmondási okként a dolgozók 42 százaléka a be nem tartott ígéreteket jelölte meg. Számos dolgozó panaszkodott a vizsgálat készítőinek például arról, hogy a felsővezetők által beígért fizetésemelés vagy elmaradt vagy megalázó mértékű volt.

Akár felmondáshoz is vezethet, ha az álláshirdetésben feltüntetett „elérhető bér” köszönő viszonyban sincs a hónap végén kapott összeggel  – figyelmeztetnek a tanulmány készítői. Hozzáteszik: a cégek tetemes összegeket költenek márkaépítésre, hogy így csábítsák magukhoz a dolgozókat, a munkavállalók megtartásában azonban kulcsfontosságú, hogy a felvételi folyamat során ígérteket be is tartsák. A fizetések szerepe sem elhanyagolható persze: a munkahelyváltók 39 százaléka a másutt kínált magasabb bér miatt döntött így. Az embertelen bánásmód 35 százalékukat késztette távozásra. A fiatalabbaknak fontosabb a jobb fizetés, az idősebbeknek a megfelelő bánásmód.

A HR-Evolution szakértői úgy vélik: tévúton jár az a cég, amelyik csak a fizetést tekinti a megtartás eszközének, a legfontosabb megtartó erő a jó csapat. A hosszú távú maradás indokaként a munkavállalók kétharmada a jó csapatot és légkört hozta fel, a jó fizetést pedig csak harmaduk. Elengedhetetlen tehát a közvetlen vezetők képzése, hiszen a jó csapat és hangulat kialakításában nekik van fontos szerepük – mutat rá a tanulmány.

A munkavállalók lakhelye ugyanakkor szintén befolyásolja a dolgozók motivációját. A fővárosban például nagyobb valószínűséggel mondanak fel a be nem tartott ígéretek miatt, vidéken a fizetés és az előrelépési lehetőség a fő indok. Budapesten magasabb azok aránya, akik felmondtak az elmúlt két évben, vidéken nehezebben mozdulnak az emberek. Az ország nyugati régiójában ugyanakkor kisebb valószínűséggel mondanak fel a dolgozók, és tovább is maradnak munkahelyükön, mint a keleti megyékben.   

Az ország kettéosztottságát illetően hasonló megállapításokra jutott a GKI Gazdaságkutató Zrt. is, amely tavaly júliusban egy 1000 fős reprezentatív mintán vizsgálta, váltottak-e munkahelyet 2017-ben a dolgozók. A válaszolók mindössze 5,5 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, az arány a fejletlenebb régiókban volt magasabb, 9 százalék. Közép-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúl viszont csupán a dolgozók 3 százaléka hagyta ott munkahelyét.

A GKI kutatói szerint ennek az az oka, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő, fejlettebb területeken  a munkáltatók keresetemeléssel igyekeznek megtartani a munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony. A közmunkával „elfedett”, jelentős munkanélküliséggel sújtott régiókban viszont az alacsony keresetek miatt a dolgozók már egy kisebb összegű béremelésért is hajlandóak váltani.    

 

Másképp számolják az átlagfizetést

Tavaly novemberben 355 100 forint volt a bruttó átlagkereset, a január novemberi időszakra számítva pedig 327 200 forint – közölte a KSH. Ez utóbbi nettó 217 600 forintot és 11,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bérnövekedés nagyjából a piaci várakozással összhangban alakult, és egy lassuló trendet mutat – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az idei bérek alakulását ugyanakkor nehéz szerinte megjósolni, hiszen például a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint tavaly (ha az adóemelés miatt bérként kapják meg a dolgozók a juttatást), a tényleges jövedelem viszont ennél mérsékeltebb ütemben bővülhet. A KSH ráadásul új módszertannal méri az idén a béreket – hívta fel a figyelmet.

A KSH a keresetek alakulását ezentúl az adóbevallások és az államkincstár adatai alapján vizsgálja. Eddig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget és dolgozói létszámot átlagolták, ez az adatbázis azonban csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozóiról ad információkat. Mintegy 1,5 millió, mikrovállalkozásoknál dolgozó munkavállaló adatait nem vizsgálták, holott ezeken a helyeken zömmel a legkisebb béreket fizetik csak. Szakértők számításai szerint az ő bérüket is belekalkulálva az átlagkereset úgy 30 százalékkal alacsonyabb lenne. A KSH közleménye szerint az új módszertannal kapott adatokat márciustól közlik majd, 2017. januárig visszamenőleg. 

 

Szerző: Varga Dóra / nepszava.hu


 

h i r d e t é s