A napirend előtti felszólalások előtt a Ház megemlékezett nemrég elhunyt korábbi országgyűlési képviselőkről: Kiss Gábor egykori szocialista, Büky Dorottya egykori szabad demokrata, Lakatos András szintén egykori szocialista, valamint Fenyvesi Máté egykori kisgazda majd fideszes képviselőről.

Napirend előtt

Párbeszéd: két Magyarország létezik

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy szerinte két Magyarország van, Orbán Viktor miniszterelnöké és a tízmillió magyar állampolgáré. Előbbiben szerinte a miniszterelnök édesapja hatalmas luxusépületet húzhat fel, az igazságügyi államtitkár "bűnözők pénzét fogadja el", míg utóbbiban a tanárok, a szociális vagy egészségügyi dolgozók nem tudnak megélni a fizetésükből, a fiatalok nem jutnak lakhatáshoz, a daganatos betegeknek pedig hónapokat kell várni egy vizsgálatra.

A politikus azt ígérte: kormányváltás esetén emeli fogják a minimálnyugdíjat, a közalkalmazotti béreket, az élelmiszerek áfáját csökkentik és nem folytatnak gyűlöletkampányt a nők vagy a melegek ellen.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában rámutatott, hogy több mint 7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság tavaly. Ez tette lehetővé a baloldal által elvett 13. havi nyugdíj visszaadását és azt, hogy a családosok visszakapják a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat.

A bérek a jelenlegi kormány fennállása alatt több mint 70 százalékkal emelkedtek - idézte fel. Arra is emlékeztetett, hogy az ellenzék sosem szavazta meg az élelmiszerek áfacsökkentését. 

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjéről szólva azt mondta: hozzá hasonló fordulatszámra még senki nem emelte a magyarok sértegetését. 

LMP: a Völner-Schadl-ügy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya

Az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának nevezte a Völner-Schadl-ügyet Csárdi Antal (LMP). Azt mondta: annak vádiratából egy maffiahálózat működésére lehet következtetni. 

Szólt arról, hogy az egykori igazságügyi államtitkár 83 millió forintot vett fel, mégis máig szabad lábon van. Az ügyön azonban szerinte a legnehezebben az magyarázható meg, hogy az egész ügyet devizahitel-károsultak vagyonából finanszírozták.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszát úgy kezdte: "mivel ön Gyurcsány Ferenc szövetségese, kétségtelenül a korrupció szakértője". Szólt arról, hogy az ellenzék Szombathelyen egy gyanúsítottat indít a választáson, de arra is emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc ellen is indult büntetőeljárás, mégis részt vett az Országgyűlés munkájában.

Répássy Róbert felidézte, hogy Völner Pál az ügy kirobbanásakor lemondott államtitkári pozíciójáról, és azt kérte a baloldaltól: politikusaik is vállalják a felelősséget az őket érintő ügyekben, például a városházáéban. Kijelentette azt is, hogy a devizahitelesekért ez a kormány a legtöbbet tette.

DK: Magyarországon megélhetési válság uralkodott el

A DK-s Bősz Anett szerint Magyarországon megélhetési válság uralkodott el.

Az egy főre jutó fogyasztás 2020-ban csak két országban volt alacsonyabb, mint nálunk, a létminimum alatt élők arányában is a legrosszabbak között van az ország; a nyugdíjak értéke leszakadt a bérekétől, a nyugdíjemelés számításának megváltoztatásával a kormány évente félmillió forinttól fosztja meg a korosztályt - sorolta. Kevesellte a nettó minimálbér értékét, és úgy ítélte meg: a jelenlegi kormányzásnak az idősek, a fiatalok és a szegények mind kárvallottjai.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte: a kormány szerint is fontos cél a szegénység felszámolása, abból pedig a munka jelenti a kivezető utat.

Rámutatott: jelentősen többen dolgoznak jelenleg, mint 2010-ben, a Világgazdasági Fórum egy indexe pedig kimutatta, hogy a legalsóbb osztályok Magyarországon nagyobb arányban részesednek a növekedésből, mint a többi.

A minimálbér háromszorosára emelkedett 2010 óta, vásárlóértéke pedig 100 százalékkal nőtt. Ezalatt több millióval csökkent azok száma, akiknek nehézséget okozna egy váratlan kiadás.

Szólt a négy stop politikájáról, amellyel szintén az alacsonyabb jövedelműeknek kedvez a kormány, de felidézte azt is, milyen arányban emelkedett a rezsi a szocialista kormányok alatt.

MSZP: az uniós források felhasználása a tét

Tóth Bertalan (MSZP) úgy értékelte, hogy az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítélete súlyosan befolyásolja Magyarország jövőjét.

Szerinte az az április országgyűlési választás tétje, hogy a 15 ezer milliárd forint uniós forrás felhasználható lesz-e Magyarországon. Az a tét, hogy ez a korrupt, pártállamot építő kormány hatalmon marad-e, mert akkor nem jönnek az EU-s pénzek - hangoztatta.

Hozzátette, vagy megjavul hirtelen Orbán Viktor, vagy kormányváltás lesz, és akkor felszámolják az államilag szervezett korrupciót, rendbe rakják az egészségügyet, a pedagógusok, az ápolók, a szociális szférában dolgozók bérét, adómentessé teszik a minimálbért.

Orbán Balázs elmondta, a magyar gazdaság 2010-ben az uniós fejlettség valamivel több mint felét, 2020-ban viszont az EU 27 gazdasági térség átlagának már 74 százalékát érte el.

Zsarolásnak minősítette azt, hogy akkor jönnek az uniós források, ha Orbán Viktor változtat politikáján. Ez a magyar emberek zsarolása, mert a kormány oktatásban, a család- és gyermekvédelemben, a migráció területén olyan politikát folytat, amelyet a magyar választók elvárnak tőle - jelentette ki.

Jobbik: vesszen az Orbán-rendszer!

Jakab Péter (Jobbik) kijelentette, nem lehet kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást, és ha áprilisban az ellenzék győz a választáson, akkor Magyarországon nem lesz kötelező az oltás, mert szabad országot akarnak.

Felrótta, hogy csak tavaly 5000 milliárd forint volt az államháztartási hiány, és még mindig Magyarország az EU második legszegényebb nemzete. Azt mondta, ez a pénz a kormánypártoknál van és azt vissza kell tennie valakinek a közösbe; ha áprilisban a Fidesz-KDNP nyer, akkor a magyarokra megszorító csomag vár, ha viszont az ellenzék, akkor a kormánypártok fognak fizetni.

Felidézve a kormánypárti szlogent, miszerint Magyarország előre megy, nem hátra, azt mondta, "már ne haragudjanak, mögöttünk nincs senki". Vitatta, hogy az óvodások nemi átalakító műtéte lenne Magyarország legnagyobb problémája. Felszólalását úgy zárta: "vesszen az Orbán-rendszer!".

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt firtatta, ha a képviselő tényleg szabad országot akar, mit keres a szemkilövetők választási listáján.

Közölte, Magyarországon nincsen kötelező oltás, az oltás önkéntes. Bírálta, hogy az ellenzék nem támogatta a koronavírus-járvány elleni védekezést és szóvá tette, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt fizetős egészségügyet akar.

Felidézte a kormánynak a gazdaság újraindítása érdekében tett lépéseit. Szerinte ha a Jobbikon múlt volna, nem lenne adóvisszatérítés, adócsökkentés és kamatstop sem. Parlamenti provokációval, fenyegetéssel, hangos beszéddel nem lehet a magyarok megélhetését javítani - jelentette ki az államtitkár, megjegyezve, hogy a Jobbik az elmúlt években hosszú utat tett meg, mire "a posztkommunisták lefokozott tagozata" lett.

KDNP: csak veszélyes cselekedetek várhatóak, ha a baloldal nyer

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt: 2010-ben a Gyurcsány-Bajnai-kormány olyan örökséget hagyott hátra, amely "hihetetlen erőpróbát igényelt", hiszen eladósodott az ország, a devizahiteles családok százezrei kerültek bajba, 12 százalékos volt a munkanélküliség, alacsony volt a gyermekvállalási hajlandóság, a családtámogatásokat megnyirbálták és elvették 13. havi nyugdíjat az idősektől. Mára ugyanakkor - folytatta - 7,1 százalékos a gazdasági növekedés, a kormány rezsicsökkentést hajtott végre, egymillió munkahelyet teremtett, kiszélesítette a családtámogatási rendszert, határkerítést épített és béremelést adott számos ágazatban.

Bírálta a baloldal miniszterelnök-jelöltjének kijelentéseit, mondván, Márki-Zay Péter "vérig sérti" a különböző társadalmi csoportokat, valamint "listázza a fideszes zsidó minisztereket, sőt a melegeket is".

Veszélyes gondolatok, veszélyes kijelentések, csak veszélyes cselekedetek várhatók, ha a baloldal nyerne - értékelt.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár azt mondta: a választás tétje többek között a magyar családok jövője. Eljött az ideje, hogy megvédjék az elmúlt 12 évben, az emberekkel közös munkával elért eredményeket - hangoztatta.

Hozzátette: nap mint nap kiderül, hogy a baloldal programja ma is ugyanaz, mint 2010 előtt volt. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy a családoknak minden támogatást meg kell adni, hogy előrébb tudjanak lépni - hangsúlyozta.

Fidesz: a választás tétje, hogy előre megyünk Orbán Viktorral, vagy hátrafelé Gyurcsány Ferenccel

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: szimbolikus, hogy "itt a Feri" címmel rendezvénysorozatot indított Gyurcsány Ferenc, hiszen ez azt jelzi, hogy a 2022-es kampány "megint arról szól, hogy itt a Feri". Ezt a helyzetet egy "aluljárós piacos játékhoz" hasonlította, amelyben mindegy, melyik pártra mutatnak rá, "mindegyik alatt Feri van". Az ellenzékre utalva hozzátette: "a kommunisták és fasiszták nagy egyetértésben" megpróbálják visszasegíteni Gyurcsány Ferencet a hatalomba.

Hangsúlyozta: 2002 és 2010 között a kormány elvett az emberektől mindent, amit lehetett, és eladósította az országot, míg a mostani kabinet visszaadta a 13. havi nyugdíjat, emelte a béreket, a gyermeket nevelő családok pedig egy évnyi személyi jövedelemadót visszakapnak. "Ez az, amit kommunista és fasiszta nem csinál" - fogalmazott.

Szerinte a magyaroknak nagyon egyszerű helyzete lesz április 3-án: el kell dönteniük, hogy a mostani, Orbán Viktor vezette, családokat támogató, Magyarország határait megvédő, adókat és rezsit csökkentő, az emberek mindennapjait segítő kormány mellett előre mennek, vagy hátrafelé Gyurcsány Ferenccel.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a baloldal saját miniszterelnök-jelöltje beszélt fasisztákról és kommunistákról az ellenzéki oldalon. Szerinte Márki-Zay Péter folyamatosan sértegeti az embereket, drasztikus privatizációról beszél az egészségügyben és a rezsicsökkentést sem támogatja. Április 3-án a magyar emberek elmondhatják erről a véleményüket - hangsúlyozta.

Március 10-én lesz az államfőválasztás

Kövér László házelnök a plénum előtt megerősítette, március 10-én lesz a parlamentben az államfőválasztás. Közölte: március 1-jéig lehet jelöltet ajánlani, a jelölés érvényességéhez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, és minden képviselő egy jelöltet ajánlhat. (MTI)