"Nem vagyok érzéketlen ember, azóta is bánt, ami történt, és keresem a lehetőséget, hogy ezt kifejezzem. Karácsonyi családi együttlétünk alatt jutottam el odáig, hogy most írjak Önnek, és levelére reagálva kérjek bocsánatot a Miniszterelnöktől és Családjától," írta Bayer Zsoltnak címzett nyílt levelében Nagy Bandó András.

Nagy Bandó szerint a beszélgetés többi részében nem volt kivetnivaló. 

"Aggódva a szeretett Országom jövőjéért, és ez akkor is igaz, ha Ön és elviekben társai másképp gondolják ezt a jövőt, és úgy vélik, az a helyes út, amit Önök képviselnek,"

írta. Mióta a beszélgetés lement, sokan megállítják, számol be Nagy Bandó, akinek az "idősebbek elpanaszolták, hogyan maradtak magukra, özvegy magányosként, mert a jobb jövőjükért külföldre menekültek a gyerekeik, unokáikkal együtt, a fiatalabbak arról beszéltek, hogy a szívük szakad meg, de itt hagyják az országot."

"Humoristaként sem, íróként és publicistaként sem tudott megvásárolni és megváltoztatni senki, elveimen sosem változtattam. (...) A jót akaró ember mondja a magáét, akkor is, ha szembe megy az árral, és akkor is, ha többen, vagy sokan vannak más véleményen. Ebben sajnos benne van a hibázás lehetősége is. Ez történt,"

utal a kecskeméti mondatára. Nagy Bandó végül azzal zárja, hogy kivonul a közéletből, 

"és az irodalomnál maradok, lehorgonyozva egy tiszta, a politikánál sokkal tisztább közegben. Hetven éves lettem, még van célom és dolgom: kislányomat szeretném fölnevelni."

444.hu