h i r d e t é s

Az EB előtt a túlóratörvény

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Az EB előtt a túlóratörvény

2019. április 09. - 10:21

 

Időszerű volt a hazai értelemben is nagy botrányokkal felérő és minden – ellenzéki és civil – ellenállás dacára érvényesített módosítást nemzetközi terepen is megvizsgálni. És bár a dolog tüntetéssorozatba torkollt, itthon befulladt, de az Európai Bizottság számára az is egyértelműnek tűnik, hogy a döntéshozatalnak e meglehetősen vitatott, obszcén formája elfogadhatatlan.

Forrás: Kisbenedek Attila / AFP / 24.hu

Így aztán aligha lehet meglepő, hogy az EB vizsgálatot indít a precedens értékű eset kapcsán azzal a burkolt célzattal, hogy ilyen eljárásbeli nonszensz véletlenül se történhessen meg az Európai Unió civilizáltabb felében.

Vizsgálatot kezdeményez az Európai Bizottság a túlóratörvény miatt, mivel annak megalkotásakor a kormány megkerülte a szociális párbeszédet, azt egyéni képviselői indítvány útján fogadtatták el – írja a Népszava. A lapnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke nyilatkozik, aki múlt héten Brüsszelben Marianne Thyssennel, a bizottság szociális ügyekért felelős tagjával találkozott.

Kordás László még decemberben a hvg.hu-nak beszélt arról, hogy a törvény miatt a brüsszeli testülethez fordul a szakszervezeti szövetség, a bizottság lapunk kérdésére akkor még úgy nyilatkozott, hogy a hatályba lépése után – januárban – foglalkoznak érdemben a jogszabállyal.

Februárban azonban kiderült, hogy a bizottság már az előtt foglalkozott a kérdéssel, hogy a szakszervezeti beadvány megérkezett volna. Az eljárás keretében levelet küldtek a magyar hatóságoknak, hogy további információkat kérjenek. A következő lépésekről ennek fényében fog majd dönteni a testület – mondta el január végén, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó vitáján Frans Timmermans, a bizottság alelnöke.

A Népszava most arról ír: Marianne Thyssen azt is jelezte: külön figyelmet fordítanak a szociális párbeszéd megkerülésének kérdésére is.

Érdekes kérdés ez a szociális párbeszéd is. A kormány nagy melldöngetés mellett hangoztatja, hogy ők a nemzeti konzultációval mi mindent elértek. Csak ugye a kérdéseik véletlenül sem úgy és arról szólnak, ahogy és amiről kéne. Ha pedig az Országgyűlésben történő kommunikációról van szó – mert ez is része kéne, hogy legyen a szociális kommunikációnak – úgy a bizottság tagjainak igen komoly mennyiségű primitív kabarét kell végigszenvedniük, hogy megértsék, mi folyik ebben az átokverte országban.

Bárhogy is, a túlóratörvény néven emlegetett svindli komoly figyelemre tarthat számot, mert a procedúrának, ami során „elfogadta” a – jobb szó híján – Országgyűlés, nem nevezhető törvényalkotásnak.


 

h i r d e t é s