Az egész Európai Néppárt megszavazta, hogy az unió adjon pénzt a civileknek, csak a Fidesz nem
Az EU eddig elsősorban az unión kívüli civil szervezeteket támogatta, nem is volt felkészülve arra, hogy a civileket az unión belül is közvetlenül segíteni kell. - írja a 444.hu.
Orbán Viktor miniszterelnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-ánFotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA Forrás: 444.hu
De az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt a javaslatot, amely állandó támogatást nyújtana „az európai értékek védelmén dolgozó” civileknek.
A civil szervezetek csak nehezen tudják a független és hatékony működéshez szükséges forrásokat előteremteni, miközben az aktív és jól fejlett civil társadalom jelenti a legmegfelelőbb védelmet ezen értékek eróziójával szemben
- olvasható az EP közleményében.
A képviselők felszólítják az EU-t, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében - vagyis 2020-tól - „hozzon létre egy pénzügyi eszközt az európai értékek, így a demokrácia, szabadság, jogállamiság és alapvető jogok védelmére és előmozdítására, aminek a neve az Európai Értékek Eszköze lenne”. Az elfogadott állásfoglalás szerint erre ugyanannyi pénzt kellene fordítani, mint a fent említett unión kívüli támogatási programra, ami az aktuális (2014-2020) költségvetési ciklusban
1,3 milliárd euró, vagyis mintegy 400 milliárd forint.
A javaslat még csak a parlamenten ment át, tehát hosszú út áll előtte a megvalósulásig, de az esélyeit növeli, hogy a képviselők nagy többséggel támogatták (489 igen, 137 nem, 14 tartózkodás), mások mellett a két legnagyobb frakció, a szocialisták (S&D) és a konzervatív Néppárt (EPP) is egységesen megszavazta. Illetve utóbbi csak majdnem egységesen.
A név szerinti szavazás eredményre (kattintásra nagyobb lesz)
A kormánypárti szabadságharcos retorikával szemben az igazság az, hogy a Fidesz-KDNP képviselői a legfegyelmezettebbek között vannak, a Politico tavaly kiszámolta, hogy az esetek 98 százalékában a néppárti frakció iránymutatása szerint szavaznak.
A civilek támogatását viszont már nem viselték el: a 217 néppárti képviselő közül csak a fideszes különítmény és egy darab szlovák képviselő mondott nemet.
Mindenki más megszavazta, köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető, vagy a két különböző, egymással amúgy vetélkedő szlovákiai pártból érkező Csáky Pál és Nagy József, vagy a kormánnyal szorosan együttműködő RMDSZ két képviselője. Nem csoda: nyilván fontos segítség lehet egy ilyen kezdeményezés a határon túli magyar civil szervezeteknek is.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint viszont az egész pártcsaládjuk és a határon túli magyar képviselők által is támogatott javaslat „ellentmond a józan észnek”. Az MTI szerint elfogadhatatlannak nevezték, hogy
Brüsszelben, politikai szempontok alapján válasszák majd ki a támogatandó civil szervezetek körét.
A szocialista Szanyi Tibor úgy vélekedett, hogy
éppen a magyar kormány demokráciát és jogállamiságot romboló tevékenysége volt a kezdeményezés legfőbb katalizátora.
Szerinte az EU
a magyar és a lengyel kormány illiberális ámokfutása nyomán felismerte, hogy többé már a határokon belül sem magától értendő a demokrácia.
A Jobbik listáján Brüsszelbe került három képviselő közül Kovács Béla nem szavazott, Balczó Zoltán és Morvai Krisztina viszont nemet nyomott.
A magát konzervatívnak és kereszténynek valló Európai Néppárt is igennel szavazott, de nagy örömömre a Fidesz delegáció jelenlévő tagjai nemmel szavaztak, azaz elutasították ezt a gyalázatos előterjesztést
- írta közleményében Morvai, akit a Jobbik vissza akar hívni, mert a Fidesznek kampányolt.
