Valahogy így lehetne röviden összefoglalni az utóbbi napok legfontosabb belpolitikai eseményeit. Az előválasztás második fordulója mindenesetre ráerősített az első forduló legfontosabb tanulságára: nem a közvélemény-kutatásokra, hanem a választók közvetlen véleménynyilvánítására kell építeni az ellenzék taktikáját a következő parlamenti választáson. Az ellenzéki pártok kezdik megérteni, hogy biztonsági játékot nem lehet játszani, még akkor is megéri kockáztatni, ha sokan rajtavesztenek.
- írja a Szegedi Kattintós

Két héttel a 2018. februári hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás előtt Fekete-Győr András Szegeden tartott lakossági fórumot, amelyre annak ellenére is kevesen voltak kíváncsiak, hogy akkoriban a Momentum volt az az ellenzéki párt, amelyben a legtöbb potenciált látták az elemzők. A pártelnök rövid előadása után az érdeklődők kérdéseket tehettek fel aktuális politikai témákban. Ekkor felállt egy idősebb férfi, aki közölte, hogy Hódmezővásárhelyről érkezett két társával együtt. Mindhárman aktívan részt vettek Márki-Zay Péter kampányában, és örömmel mondhatják, hogy a legutóbbi felmérések szerint az egyesült ellenzék jelöltje már egy kicsit vezet a Fidesz aspiránsával szemben.

Fekete-Győr reakciója udvarias volt, és sok sikert kívánt a választáshoz, de egyértelmű volt minden jelenlévő számára, hogy a Momentum elnöke szerint semmi esély nincs bevenni a Fidesz egyik legerősebb vidéki várát. Aztán jött a választás éjszakája, és a semmiből érkező Márki-Zay Péter elsöprő győzelmet aratott a Fidesz polgármester-jelöltje fölött. Akkor hatalmasat szólt az a győzelem, hiszen alig több mint egy hónappal az országgyűlési választás előtt megcsillant a remény az ellenzéki pártok és támogatóik előtt, hogy le lehet váltani az Orbán-kormányt.

Aztán jött a parlamenti választás, és menetrendszerűen a Fidesz kétharmada, Márki-Zay győzelmét pedig relativizálta az a tény, hogy a vásárhelyi választókörzetben ismét Lázár János húzta be az egyéni mandátumot. Ezen a tényen az se tudott sokat szépíteni, hogy 2019 októberében Márki-Zay ismét nagy fölénnyel győzött a polgármesterségért folytatott küzdelemben, és az addigi közgyűlési fideszes többséget is leváltotta. A vásárhelyi polgármester ezt követően is sokszor bekerült az országos sajtóba, de főleg éles, néha félreérthető és megosztó nyilatkozatai és polgári perei kapcsán.

Az jól látszott már korábban is, hogy a vásárhelyi megmondó emberben rengeteg az ambíció, ugyanakkor hihetetlen érzéke van a kommunikációhoz. Bár civil mozgalma (MMM) nem tudott áttörést elérni az előválasztás első fordulójában, MZP harmadikként bejutott a második fordulóba, ami komoly meglepetésnek számított az előzményeket figyelembe véve. Sokan úgy gondolták, hogy a vidéki polgármester automatikusan visszalép budapesti kollégája javára, akinek sokkal jobb esélyt jósoltak Dobrev Klárával szemben, mint neki. Ő azonban nem az elemzésekben, háttéralkukban hitt, hanem önmagában, és ügyesen manipulálva Karácsony Gergelyt elérte, hogy ő legyen a DK-s jelölt egyetlen kihívója.

Utólag azt kell mondani, hogy Márki-Zay logikája tökéletesen harmonizált a realitásokkal, hiszen ráérzett arra, hogy az ellenzéki szavazók többsége magát az ellenzéket is le akarja váltani, nem csupán Orbán Viktor rendszerét. Bár Dobrev Klára kiválóan teljesített a kampányban, és vidéken partiban volt Márki-Zay Péterrel, groteszk módon mégis Budapest hozta el a győzelmet a vásárhelyi polgármesternek. Ez első látásra annyira abszurdnak tűnő fordulat, hogy a Fidesz potentátjai is csak dörzsölik a szemüket. Pedig van benne logika, és nem csak azért, mert Karácsony visszalépett Márki-Zay javára. Az új arc ugyanis új reményeket is szül, márpedig a budapestiek számára a vásárhelyi polgármester még egy első bálozó fiatalember, aki válogat a szűkös kínálatban, és senki se tudja, kit visz táncba.

A gyér reakciókból azonban kiolvasható, hogy van némi pánik a Fidesz berkein belül, hiszen nem az előre megírt forgatókönyv alapján menetelnek mostantól a tavaszi választásig. És, mint tudjuk, a bizonytalanság az, amit nem szeret sem Orbán Viktor, sem a közvetlen környezete.

A Fidesz maga is tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a számára legkevésbé előnyös jelölttel kerüljön szembe. Addig gyurcsányozta ugyanis Dobrevet és Karácsonyt, hogy az ellenzéki szavazók is elhitték, számukra egy harmadik ember lesz a legmegfelelőbb kihívó Orbán Viktorral szemben. A Fidesz kommunikációs gépezete a kampány utolsó napjaiban érzékelte is a veszélyt, ezért szinte szárnyai alá vette a kormányzati sajtó Dobrev Klárát a vásárhelyi polgármesterrel folytatott vitájában. Ez azonban csak olaj volt a tűzre, rontotta a DK-s jelölt esélyeit, ugyanakkor sokakat mozgósított Márki-Zay mellett.

A Fidesz farkasvaksága azonban leginkább Lázár Jánosnak ártott, hiszen az egykori kormányzati szupersztár immár teljesen elvesztette szülővárosát. Ha Lázár tavasszal egy az egyben megméreti magát a Hódmezővásárhelyt és Makót magába foglaló választókörzetben, akkor jó eséllyel alul marad, hiszen immár egy országosan ismert, sőt, igen népszerű ellenféllel kerül szembe. Ez számára a politikai karrierje végét jelentené, ezért megfontolandó számára, hogy Simonka György helyett induljon a szomszédos dél-békési választókörzetben. A B terv már régóta érlelődik Lázár fejében, hiszen székhelyét lényegében már évekkel ezelőtt áttette Mezőhegyesre, ahol vidéki nagybirtokosként intézi a reá bízott állami gazdaság ügyeit.

Egyelőre azonban ez sem tűnik túl jó opciónak az egykori kancelláriaminiszter számára, hiszen a korrupciós vádak miatt ellehetetlenült Simonka körzete sem tűnik túl jó terepnek egy olyan politikus számára, aki lényegében elmenekül a saját körzetéből, mert ott akadt egy erős ellenfele. Lázár dilemmája is jól példázza, hogy alaposan megkavarta az állóvizet Márki-Zay sikere. Az előre lejátszottnak tűnő játszmákból éles küzdelem lett, és a vidéki polgármester sikerével az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz érdemben nem akarta, vagy nem tudta befolyásolni az előválasztást, ugyanis az ő sorvezetőjük szerint Karácsonynak vagy Dobrevnek kellett volna csatasorba állnia Orbán Viktor ellen.               

Az előválasztás nagy eredménye, hogy éles és izgalmas vetélkedést hozott, ami lázba hozta a teljes passzivitást imitáló kormányoldalt is. Eleinte azt akarta ugyanis elhitetni a Fidesz, hogy számára teljesen érdektelen, kik nyerik az egyéni körzeteket, illetve ki lesz Orbán Viktor kihívója. Ezért nem tudósított a magas részvételi arány ellenére sem a közszolgálati média sem az első, sem a második fordulóról, és ezért kommentálták igen visszafogottan kormányzati szereplők a nyilvánosságra került eredményeket. A gyér reakciókból azonban kiolvasható, hogy van némi pánik a Fidesz berkein belül, hiszen nem az előre megírt forgatókönyv alapján menetelnek mostantól a tavaszi választásig. És, mint tudjuk, a bizonytalanság az, amit nem szeret sem Orbán Viktor, sem a közvetlen környezete.

Márki-Zay szájából ugyanis sokkal ijesztőbbnek hangzik, hogy lebontja a NER-t, illetve kemény elszámoltatásra készül, mintha ezeket az ígéreteket Dobrev Klárától vagy Karácsony Gergelytől hallanák a választók. Az előválasztás győztese mögé nem lehet berajzolni se Gyurcsány Ferencet, sem Soros Györgyöt, mint a magyarok ellen fenekedő háttérembereket, akik bábfiguraként mozgatják a hazai baloldalt. Márki-Zay ugyanis nem baloldali, és még egy pártocska sincs mögötte, nemhogy egy világuralomra törő háttérhatalom. Az ő ereje az egyediségében rejlik, no és abban, hogy győzelmével megfricskázta mind a hazai ellenzéket, mind a hatalmon lévő Fideszt. Mert, ahogy egy dakota bölcsesség tartja: „Az a legmenőbb cowboy a kocsmában, aki egy ütéssel két fickó fogait is ki tudja verni.” (Szegedi Kattintós)