Az eljárást megelőző úgynevezett közigazgatási levélben információkat kér a testület, amelyek alapján dönteni tud arról, elfogadja-e a tagország kérelmét a pénzforrások lehívásával kapcsolatban. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra, a bizottság pedig ezen válaszok alapján dönti majd el, befogadja-e a magyar és a lengyel helyreállítási tervet – áll a szóvivő lapunk kérésére adott válaszában.

Az EU-Monitor által idézett források véleménye szerint a bizottság Magyarországtól elsősorban két témakörben kér választ: a korrupció elleni keretrendszer, és a közbeszerzések átláthatósága. A bizottság szerint ez a két kérdés akadályozta eddig a magyar helyreállítási terv elfogadását – a kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a “már elfogadott terv” elutasítása az után történt, hogy a parlament elfogadta a “gyermekvédelmi” törvényt. Brüsszel cáfolja, hogy ez lenne a pénzcsap megnyitásának akadálya, ugyanakkor a testület úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított a jogszabály miatt.

Ez az eljárás azonban ettől teljesen különválik. A jogállamisági feltételrendszer lényege az, hogy egy állam addig nem részesülhet uniós forrásból, amíg megsérti a jogállamiság normáit, az EU ugyanis nem lát garanciát arra, hogy a források elcsalása ellen garancia lenne az országban. A 2021-től induló uniós költségvetés és helyreállítási program keretében elfogadott feltételrendszer jogszerűségét vitató magyar és lengyel kormány az EU Bíróságától kért véleményt, amely a jövő év elejére várható (a luxembourgi testület főtanácsnoki véleményét, amely általában megegyezik a későbbi ítélettel, decemberben hozzák nyilvánosságra). Mivel ez a lépés még nem a hivatalos eljárás, hanem annak “előszobája”, amelynek keretében a kormánynak két hónap áll rendelkezésére, a válaszadás idején vélhetően már tudni lehet, hogyan is vélekedik a bíróság a rendszerről. (Borsod24)