A Bloomberg úgy értékeli, hogy az Európai Tanács elnökének legújabb elképzelése felvizezné a jogállamisági feltételeket a következő pénzügyi időszakban. Merthogy Charles Michel olyan javaslatot tett le az asztalra, amelynek értelmében kétharmados többség kellene a támogatások korlátozásához, ha felvetődik, hogy valamely tagállam megszegi a demokratikus normákat. Ez a kitétel alighanem megfelel Magyarországnak és Lengyelországnak, noha a nettó befizetők aggódnak a jogállam miatt e két tag esetében.

A különbség ott van a korábbi tervezethez képest, hogy annak értelmében a Bizottság szabta volna ki a büntetést és azon csak kétharmaddal lehetett volna változtatni. Az új megfogalmazás viszont valószínűleg bírálatot vált ki azon tagországok részéről, amelyek elengedhetetlennek tartják, hogy összekapcsolják a demokratikus viszonyokat, illetve a brüsszeli pénzek folyósítását. Ugyanakkor a leendő büdzsé pénzügyi része kompromisszumot tartalmaz, de aligha felel meg a harcoló feleknek, így az összecsapás előreláthatólag folytatódik a gazdagabb és szegényebb kormányok között.

Orbán pontozásos győzelméről ír a Die Presse

Az újság pontozásos győzelemnek tartja Orbán Viktor szempontjából, hogy az Európai Tanács elnöke gyengíteni igyekszik a jogállam tervezett védelmét. Michel kockázatos vállalkozásba kezdett, hogy rávegye Magyarországot és Lengyelországot: menjenek bele az agrár-, illetve regionális támogatások csökkentésébe. Azt kezdeményezi a jövő csütörtökön esedékes költségvetési csúcs előtt, hogy enyhítsenek a szigoron az olyan, nemzeti-tekintélyelvű kormányok esetében, mint amilyen a magyar és a lengyel. Az eredeti indítvány úgy szólt, hogy a tagállamok elveszthetik a közösségi szubvenciókat, ha felmerül, hogy a jogállami hiányosságok valamely országban akadályozzák a költségvetést, sőt, már akkor is, ha felvetődik e veszély eshetősége.

Michel terve teljesen elvenné a szankció élét. A Tanácsban ugyanis sok ország teljesen határozatlan, amikor kényes kérdések kerülnek terítékre. Tartózkodik, és ezzel megakadályozza, hogy létrejöjjön a döntéshez szükséges többség. Egy uniós diplomata tévedésnek minősítette a javaslatot. - írja a Die Presse

A Nyugatnak nem szabad együttműködnie Orbán Viktorral

A Deutsche Welle kommentárja úgy látja, hogy a Nyugatnak nem szabad együttműködnie Orbán Viktorral, hiszen az sorra kívül helyezi magát a demokratikus-humanista kereteken. Németországban idáig teljes volt az egyetértés, hogy a fő áramlat pártjai nem szövetkeznek az AfD-vel, ezt a tabut rúgták fel Türingiában. A magyar miniszterelnök hétfőn a botrány kellős közepén látogatott el Berlinbe Angela Merkelhez. A kancellár olyasvalakivel találkozott, aki még az Alternatívától is jobbra áll. A kommentár szerint ha Németországban élne, nagy valószínűséggel népellenes uszítás miatt nyomoznának ellene és figyelné a titkosszolgálat.

Ez persze túlzásnak tűnik, hiszen Orbán egyfolytában hitet tesz a demokrácia mellett és magát a konzervatív-kereszténydemokrata táborhoz sorolja. Nyíltan nem szegte meg az alaptörvényt, az ország átépítése során ügyel a formális jogszerűségre. De ha közelebbről szemügyre vesszük, amit művel, akkor egy olyan politikus képe rajzolódik ki, aki mind gyakrabban sérti meg a demokratikus alapelveket.

Régóta völkisch-etnikai nézeteket képvisel – írja a kommentár. Összekötő értékként a kereszténységet, a családot és a magyar szabadságot méltatja, utóbbi alatt értsen bármit is. Kelti az idegengyűlöletet, amikor arról szónokol, hogy a keresztény európai kultúrát fenyegeti a veszedelmes fiatal iszlám férfi migránsok áradata és a szervezett illegális bevándorlás. Átveszi a szélsőségesek kulcsszavait. Amikor Sorost támadja, sorra visszanyúl az antiszemita közhelyekhez. Rájátszik a cigányellenes érzelmekre is.

Ugyanakkor kivételes államférfinak nevezte Horthyt, többször is sürgette a halálbüntetés visszaállítását. Újabban pedig kifejezetten nekimegy a jogállamnak, amikor azt követeli, hogy ne hajtsanak végre jogerős bírósági ítéleteket, ha azok ellentmondanak a nép józan érzékének. Merkel nagy vonalakban bizonyosan tudja, milyen nézeteket vall Orbán. Viszonyuk nehéz és távolságtartó. Ám mindkettejük pártja az EPP tagja. A kancellár abból a megfontolásból tárgyal továbbra is magyar kollégájával, nehogy az másik pártcsaládhoz álljon át.

Berlinnek viszont látnia kell, hogy Orbán időnként ugyan taktikai okokból visszavonulót fúj, de ettől még változatlanul játszik a tűzzel. Gyűlöletet kelt, mérgezi a társadalmi légkört odahaza és a régióban is. És ha megkérdőjelezi az egyik legszentebb jogállami elvet, hogy ti. a jogerős bírósági döntések szentek és sérthetetlenek, akkor ezzel elárulja, hogy hajlandó semmibe venni az összes demokratikus értéket. Ez pedig ajtót nyit az alkotmánysértésnek, az állami önkénynek. Következésképpen azonban nem szabad semmiféleképpen sem együttműködni egy ilyen emberrel a Néppártban és azon kívül sem. Mert különben jön a sokat emlegetett gátszakadás. (nepszava.hu)